View More View Less
  • 1 ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Cross Mark

Vizsgálatunkban a személyiségintegrációjának mérésére a Sheldon és Kasser (1995, 2001) által kidolgozott módszert alkalmaztuk, amely a személyes törekvések kongruenciáját és koherenciáját határozza meg. A személyiség kongruens, ha törekvéseivel „intrinzik módon fontos értékeket szolgál”, és koherens, ha törekvései „egymást támogató jellegűek”. A törekvéseket intrinzik és extrinzik értékekre osztva a módszer külön elemzi a kétfajta értékben megmutatkozó koherenciát, míg a koherencia összértéke motivációs mutatóként szolgál. Eredeti feltevésünk szerint szomatizáló személyekre a személyiségintegráció vizsgált mutatóinak alacsonyabb értékei jellemzők. A jelen vizsgálatban 17 szomatizáló, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személy (akiknél legalább 1 testi panasz minimum 6 hónapja áll fenn) és 16 kontrollszemély személyiségintegrációs mutatóit vetettük össze. Vizsgáltuk továbbá a törekvések mutatói és a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK), valamint a NEO-PIR skálái közötti együtt­járásokat is. A szomatizációs csoportot a törekvések fokozott külső determinációja jellemezte, a belső determináció mentén a két csoport között nem volt különbség. A koherenciamutatók arra utalnak, hogy a kísérleti csoportra fokozott extrinzik értékkövetés jellemző, a náluk kapott magasabb össz­koherencia értékek a személyek magasabb motiváltságára utalnak, amit a vizsgálatra való önkéntes jelentkezés ténye is igazol. Korrelációs elemzéseink szerint a magasabb szintű törekvések a nem szo­ma­ti­záló csoportnál számos PIK skálával pozitív, az alacsonyabb szintű törekvések negatív kapcsolatban voltak. A NEO-PIR Neuroticizmus skála a külsőleg determinált törekvésekkel pozitív együttjárást mutatott. Ezek a kézenfekvő kapcsolatok a szomatizáló csoportot nem vagy jóval kisebb mértékben jel­lemezték. A szomatizáló csoport fokozottabb külső determinációja, illetve extrinzik értékkövetése, mely csökkent autonómiát jelez, hipotézisünket támogatja, és feltevésünk szerint a szomatizációs zavar pato­gene­zi­sében és fenntartásában szerepet játszhat.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 67 67 9
Full Text Views 32 17 0
PDF Downloads 36 20 0