View More View Less
  • 1 Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete Budapest
  • 2 Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete Budapest
  • 3 Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézete Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Az evolúció során kiválasztódott fajspecifikus adaptáció eredményeképpen az ember sajátos hajlandóságot mutat arra, hogy spontán átadja releváns kulturális tudását fajtársainak, illetve hogy az ilyen tanítás tartalmát gyorsan és közvetlenül elsajátítsa egy erre a feladatra specializált társas tanulási rendszer, az úgynevezett természetes „pedagógia”segítségével (Csibra, Gergely, 2006). A pedagógiai tudásátadást sajátos kommunikatív jegyek váltják ki (úgymint szemkontaktus, kontingens reaktivitás, a dajkanyelv sajátos prozódiai mintázata és a saját néven szólítás). A csecsemők korai és speciális érzékenységet mutatnak az ilyen „osztenzív”jegyekre, amelyek azt a kommunikációs szándékot jelzik számukra, hogy a másik személy új és releváns tudást fog közölni a referensről. A természetes pedagógia elmélete új funkcionális értelmezési lehetőséget kínál egy sor olyan, az ontogenezis során igen korán megjelenő triádikus interakciós készségre, amelyben a csecsemő és a felnőtt egy általuk közösen figyelt referenciális tárgyról kommunikál. A ma uralkodó (mentalizációs) értelmezés szerint az ilyen triádikus interakciókban a csecsemő a másik személynek az adott tárgyra vonatkozó viselkedését a neki tulajdonított referenciális mentális állapotok (úgymint érzelmek, diszpozíciók vagy szándékok) segítségével értelmezi. Új kísérletünkben megvizsgáltuk - egymással szembeállítva a természetes pedagógia és a standard mentalizációs modell előrejelzéseit -, hogy egy osztenzív kommunikatív jegyeket alkalmazó kontextusban a tizennégy hónaposok miként értelmezik mások tárgyakra vonatkozó érzelemkifejezéseit. Végezetül röviden összefoglaljuk a természetes pedagógia elméletének újszerű implikációit a korai társas megismerés kialakulásának természetére és az emberi szociális és kognitív fejlődés empirikus kutatásának új irányaira nézve.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár, Márk

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás (Evolutionary psychology)
  • Demetrovics Zsolt (Clinical psychology)
  • Egyed Katalin (Developmental psychology)
  • Hámori Eszter (Clinical child psychology)
  • Molnárné Kovács Judit (Social psychology)
  • Rózsa Sándor (Personality psychology and psychometrics)
  • Nguyen Luu Lan Anh (Cross-cultural psychology)
  • Pléh Csaba (Book Review)
  • Sass Judit (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva (Educational psychology)
  • Urbán Róbert (Health psychology)
  • Csákvári judit (Psychology of special education)
  • Faragó Klára (Organizational psychology)
  • Szabolcs Kéri (Experimental and Neuropsychology)

 

        Editorial Board

  • Császár Noémi
  • Csépe Valéria
  • Dúll Andrea
  • Ehmann Bea
  • Erős Ferenc
  • Gervai Judit
  • Kiss Enikő Csilla
  • Kiss Paszkál
  • Mészáros Judit
  • Németh Dezső
  • Oláh Attila
  • Péley Bernadette
  • Perczel-Forintos Dóra
  • Révész György
  • Winkler István
  • Molnár Márk
  • Fülöp Márta

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Language: Hungarian

Founded in 1928
Publication: One volume of four issues annually
Publication Programme: 2020. Vol. 75.

Subscribers can access the electronic version of every printed article.