View More View Less
  • 1 ELTE Addiktológiai Tanszéki Szakcsoport Budapest
  • 2 Nemzeti Drogmegelőzési Iroda Budapest
  • 3 ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

  • Akaike, H. (1973) Information theory and an extension of the maximum likelihood principle. In Petrov, B. N., Csáki, F. (eds) Second International Symposium on Information Theory. 267–281. Akadémia Kiadó, Budapest

  • Austin, E. J., Saklofske, D. H., Egan, V. (2005) Personality, wellbeing, and health correlates of trait emotional intelligence. Personality & Individual Differences, 38, 547–558.

  • Austin, E. J., Saklofske, D. H., Huang, S. H. S., McKenney, D. (2004) Measurement of trait emotional intelligence: testing and cross-validating a modified version of Schutte et al.’s (1998) measure. Personality and Individual Differences, 36, 555–562.

  • Barchard, K. A. (2003) Does emotional intelligence assist in the prediction of academic success? Educational & Psychological Measurement, 63, 840–858.

  • Bar-On, R. (1997) The Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i): A test of emotional intelligence. Multi-Health Systems, Toronto

  • Brackett, M. A., Mayer, J. D. (2003) Convergent, discriminant, and incremental validity of competing measures of emotional intelligence. Personality and Social Psychology Bulletin, 29, 1147–1158.

  • Briggs, S. R., Cheek, J. M. (1986) The role of factor analysis in the development and evaluation of personality scales. Journal of Personality, 54, 106–148.

  • Brown, T. A. (2006) Confirmatory factor analysis for applied research. Guilford, New York

  • Browne, M. W., Cudeck, R. (1993) Alternative ways of assessing model fit. In Bollen, K. A., Long, J. S. (eds) Testing Structural Equation Models. 136–162. Sage, Newbury Park, CA

  • Caruso, D. R., Mayer, J. D., Salovey, P. (2002) Relation of an ability measure of emotional intelligence to personality. Journal of Personality Assessment, 79, 306–320.

  • Chamorro-Premuzic, T., Bennett, E., Furnham, A. (2007) The happy personality: Mediational role of trait emotional intelligence. Personality & Individual Differences, 42, 1633–1639.

  • Chen, F., Curran, P. J., Bollen, K. A., Kirby, J., Paxton, P. (2008) An empirical evaluation of the use of fixed cutoff points in RMSEA test statistic in structural equation models. Sociological Methods & Research, 36, 462–494.

  • Gignac, G. E., Palmer, B. R., Manocha, R., Stough, C. (2005) An examination of the factor structure of the Schutte Self-report Emotional Intelligence (SSREI) scale via confirmatory factor analysis. Personality and Individual Differences, 39, 1029–1042.

  • Diener, E. (1984) Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95, 542–575.

  • Goleman, D. (1995) Emotional intelligence. Bantam, New York

  • Keele, S. M., Bell, R. C. (2008) The factorial validity of emotional intelligence: An unresolved issue. Personality and Individual Differences, 44, 487–500.

  • Kline, R. B. (2005) Principles and practice of structural equation modeling. Guilford, New York

  • Lane, R. D., Quinlan, D. M., Schwartz, G. E., Walker, P. A., Zeitlin, S. B. (1990) The Levels of Emotional Awareness Scale: A cognitive-developmental measure of emotion. Journal of Personality Assessment, 55, 124–134.

  • Marsh, H. W., Hocevar, D. (1985) The application of confirmatory factor analysis to the study of self-concept: First and higher order factor structures and their invariance across age groups. Psychological Bulletin, 97, 562–582.

  • Martinez-Pons, M. (1997) The relation of emotional intelligence with selected areas of personal functioning. Imagination, Cognition & Personality, 17, 3–13.

  • Mayer, J. D., Caruso, D., Salovey, P. (1999) Emotional intelligence meets traditional standards for an intelligence. Intelligence, 27, 267–298.

  • Mayer, J. D., Salovey, P., Caruso, D. R. (2002) Mayer-Salovey-Caruso Emotional Intelligence Test (MSCEIT), Version 2.0. Multi-Health Systems, Toronto

  • McCrae, R. R. (2000) Emotional intelligence from the perspective of the five-factor model of personality. In Bar-On, R., Parker, J. D. A. (eds) The handbook of emotional intelligence. 263–276. Jossey-Bass, San Francisco

  • Nagy H., Oláh A., G. Tóth K. (2009) Az érzelmi intelligencia mérésének néhány problémája: A fejlődési kritérium tesztelése. Pszichológia, 29, 165–186.

  • Oláh A. (2005a) Érzelmek, megküzdés és optimális élmény: Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort Kiadó, Budapest

  • Oláh A. (2005b) SZEMIQ. Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. HI Press Kiadó, Budapest

  • Oláh A., G. Tóth K., Nagy H. (2008) ÉIT 10-15. Képes Érzelmi Intelligencia Teszt a 10–15 éves korosztály számára. Oktatási Minisztérium, Budapest

  • Palmer, B. R., Gignac, G., Manocha, R., Stough, C. (2005) A psychometric evaluation of the Mayer–Salovey–Caruso Emotional Intelligence Test Version 2.0. Intelligence, 33, 285–305.

  • Parker, J. D. A., Summerfeldt, L. J., Hogan, M. J., Majeski, S. A. (2004) Emotional intelligence and academic success: Examining the transition from high school to university. Personality & Individual Differences, 36, 163–172.

  • Petrides, K. V., Furnham, A. (2000) On the dimensional structure of emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 29, 313–320.

  • Ryff, C. D. (1989) Happiness is everything, or is it? Explorations on the meaning of psychological well-being. Journal of Personality and Social Psychology, 57, 1069–1081.

  • Saklofske, D. H., Austin, E. J., Minski, P. S. (2003) Factor structure and validity of a trait emotional intelligence measure. Personality and Individual Differences, 34, 707–721.

  • Salovey, P., Bedell, B. T., Detweiler, J. B., Mayer, J. D. (1999) Coping intelligently: Emotional intelligence and the coping process. In Snyder, C. R. (ed.) Coping: The psychology of what works. 141–164. Oxford University Press, New York

  • Salovey, P., Mayer, J. D. (1990) Emotional intelligence. Imagination, Cognition and Personality, 9, 185–211.

  • Salovey, P., Stroud, L. R., Woolery, A., Epel, E. S. (2002) Perceived motional intelligence, stress reactivity, and symptom reports: Further explorations using the trait meta-mood scale. Psychology & Health, 17, 611–627.

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Bhullar, N. (2009) The Assessing Emotions Scale. In Stough, C., Saklofske, D. H., Parker, J. D. A. (eds) Assessing emotional intelligence: Theory, research, and application. 119–134. Springer, New York

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Hall, L. E., Haggerty, D. J., Cooper, J. T., Golden, C. J., Dornheim, L. (1998) Development and validation of a measure of emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 25 (2), 167–177.

  • Tsaousis, I., Nikolaou, I. (2005) Exploring the relationship of emotional intelligence with physical and psychological health functioning. Stress & Health, 21, 77–86.

  • Van der Zee, K., Thijs, M., Schakel, S. F. (2002) The relationship of emotional intelligence with academic intelligence and the Big Five. European Journal of Personality, 16, 103–125.