View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet Pécs
  • | 2 Állami Szívkórház Balatonfüred
  • | 3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Pécs
  • | 4 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs
  • | 5 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Onkoterápiás Intézet Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Tanulmányunkban a Fritz Muthny által kidolgozott betegséggel kapcsolatos megküzdési kérdőív, a Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung (FKV-LIS) magyar adaptációjának folyamatát mutatjuk be. Az FKV-LIS a betegséggel történő megküzdések széles spektrumát vizsgálja. A számos kutatásban alkalmazott kérdőív skáláinak érvényességéről és megbízhatóságáról csak részben rendelkezünk egyértelmű adatokkal. Vizsgálatunk célja a betegséggel történő megküzdés általános stratégiának azonosítása és az FKV-LIS kérdőív faktorstruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása volt. Megvizsgáltuk, hogy az FKV-LIS faktorszerkezete mennyire tekinthető azonosnak az egyes betegcsoportokban. A 35 tételes kérdőívet két vizsgálatunkban használtuk. Az elsőben kardiológiai betegeket (n=747) vizsgáltunk, majd követtünk egy évvel bypass-műtétük, illetve szívizominfarktusuk után, a második – keresztmetszeti – vizsgálatunkban malignus betegségben szenvedők vettek részt (n=555). A kérdőív eredeti skáláinak pszichometriai mutatói nem értek el elfogadható szintet, ezért a megerősítő faktoranalízis adatai alapján az egyes skálákon alacsony faktorsúlyt adó tételek elhagyásával egy módosított faktorszerkezetet alakítottunk ki, melyet független mintán felülvizsgáltunk. Az általunk kidolgozott faktorszerkezet egyezést mutatott a Muthny által javasolt első négy skálával („Depresszív, rezignált megküzdés”, „Aktív problémaorientált megküzdés”, „Önbátorítás, figyelemelterelés”, „Vallás, értelemkeresés”), melyek mindegyikéhez 3–3 tételt tartottunk meg. A módosított faktorszerkezet illeszkedési mutatói az összesített mintánkon a jót megközelítő értékeket adtak. Betegcsoportonként külön vizsgálva, az infarktuson átesett betegek esetében jó, a rákos betegek esetében elfogadható, míg a bypass-műtött betegeknél annál alacsonyabb illeszkedési mutatókat kaptunk. Hasonló eredmények mutatkoztak az összesített megbízhatóság és az egyes skálák által magyarázott átlagos variancia tekintetében is. A multigroup elemzés eredményei az egyes betegcsoportokban a módosított faktorstruktúra egyezőségére utalnak. Elemzéseink az FKV-LIS módosított „Depresszív, rezignált megküzdés” és „Aktív problémaorientált megküzdés” skálájának elfogadható működését mutatták mindegyik betegcsoportban. Az „Önbátorítás, figyelemelterelés” s a „Vallás, értelemkeresés” skálák csak korlátozottan használhatók.

  • Billings, A. G., Moos, R. H. (1984) Coping, stress, and social resources in adults with unipolar depression. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 877–889.

  • Beauducel, A., Wittmann, W. W. (2005) Simulation study on fit indices in confirmatory factor analysis based on data with slightly distorted simple structure. Structural Equation Modeling, 12, 41–75.

  • Brandtstädter, J., Renner, G. (1990) Tenacious goal pursuit and flexible goal adjustment: Explication and age-related analysis of assimilative and accommodative strategies of coping. Psychology and Aging, 5, 58–67.

  • Broda, M. (1988) Erleben belastender Krankheits-Krankheitsereignisse und deren Verarbeitung bei verschiedenen chronischen Erkrankungen – eine Vergleichsuntersuchung. Psychotherapie Psychosomatik medizinische Psychologie, 38, 67–74.

  • Byrne, B. (2004) Testing for Multigroup Invariance Using AMOS Graphics: A Road Less Traveled. Structural Equation Modeling, 11, 272–300.

  • Byrne, D., Barry, J., Nelson, D. (1963) Relation of the revised repression-sensitization scale to measures of self-description. Psychological Reports, 13, 323–334.

  • Carver, C. S., Scheier, M., Weitraub, J. (1989) Assessing coping strategies: a theoretically based approach. Journal of Personality and Social Psychology, 56, 267–283.

  • Cohen, F., Lazarus, R. S. (1979) Coping with stress of illness. In Stone, G. C., Cohen, F., Adler, N. E. (eds) Health psychology. 217–254. Jossey Bass, San Francisco

  • Dimsdale, J. E., Hackett, T. P. (1982) Effect of denial on cardiac health and psychological assessment. American Journal of Psychiatry, 139, 1477–1480.

  • Dunkel-schetter, C., Feinstein, L. G., Taylor, S. E., Falke, R. L. (1992) Patterns of coping with cancer. Health Psychology, 11, 79–87.

  • Faller, H., Schilling, S., Lang, H. (1994) Verbessert Coping das emotionale Befinden? Ergebnisse einer Langsschnittuntersuchung mit Bronchialkarzinompatienten. Psychotherapie Psychosomatik medizinische Psychologie, 44, 355–364.

  • Faller, H., Bülzebruck, H., Drings, P., Lang, H. (1999) Coping, distress and survival among patients with lung cancer. Archives of General Psychiatry, 56, 756–762.

  • Faller, H., Schmidt, M. (2004) Prognostic value of depressive coping and depression in survival of lung cancer patients. Psychooncology, 13 (5), 359–363.

  • Felton, B. J., Revenson, T. A., Hinrichsen, G. A. (1984) Stress and coping in the explanation of Psychosocial Adjustment among Chronically Ill Adults. Social Science and Medicine, 10, 889–898.

  • Feifel, H., Strack, S., Nagy, V. T. (1987) Degree of life-threat and differential use of coping modes. Journal of Psychosomatic Research, 31, 91–99.

  • Filipp, S. H., Klauer, T., Freudenberg, E., Ferring, D. (1990) The regulation of subjective well-being in cancer patients: An analysis of coping effectiveness. Psychology & Health, 4, 305–317.

  • Folkman, S., Lazarus, R. S. (1985) If it changes it must be a process: Study of emotion and coping during three stages of a college examination. Journal of Personality and Social Psychology, 48, 150–170.

  • Folkman, S., Lazarus, R. S., Dunkel-Schetter, C., DeLongis, A., Gruen, R. J. (1986) Dynamics of a stressful encounter: Cognitive appraisal, coping, and encounter outcomes. Journal of Personality and Social Psychology, 50, 992–1003.

  • Folkman, S., Lazarus, R. S. (1988) An analysis of coping in a middle-aged community sample. Journal of Health and Social Behavior, 21, 219–239.

  • Fritzsche, K., Forster, F., Schweickhardt, A., Kanwischer, H., Drinkmann, A., Rabung, S., Bergmann, G., Geibel, A., Herrmann-lingen, C. (2007) Depressive coping is a predictor for emotional distress and poor quality of life in a German–Austrian sample of cardioverter-defibrillator implant recipients at 3 months and 1 year after implantation. General Hospital Psychiatry, 29, 526–536.

  • Greer, S. (1991) Psychological response to cancer and survival. Psychological Medicine, 21, 43–49.

  • Hair, J. F., jr., Anderson, R. E., Tatham, R. L., Black, W. C. (1998) Multivariate data analysis. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, NJ

  • Hardt, J., Petrak, F., Egle, U. T., Kappis, B., Schulz, G., Kustner, E. (2003) Was misst der FKV? Zeitschrift für Klinische Psychologie und Psychotherapie, 32, 41–50.

  • Hardt, J., Gillitzer, R., Schneider, S., Fischbeck, S., Thüro, J. W. (2010) Coping styles as predictors of survival time in bladder cancer. Health, 2, 429–434. ( http://www.scirp.org/journal/health/ )

  • Haupt, M., Millen, S., Jänner, M., Falagan, D., Fischer-betz, R., Schneider, M. (2005) Improvement of coping abilities in patients with systemic lupus erythematosus: a prospective study. Annals of the Rheumatic Diseases, 64, 1618–1623.

  • Heim, E. (1986) Krankheitsauslösung – Krankheitsverarbeitung. In Heim, E., Willi, J.: Psychosoziale Medizin – Gesundheit und Krankheit aus bio-psycho-sozialer Sicht. Bd. 2: Klinik und Praxis. 343–390. Springer, Berlin

  • Heim, E., Valach, L., Schaffner, L. (1997) Coping and psychosocial adaptation: longitudinal effects over time and stages in breast cancer. Psychomatic Medicine 59, 408–418.

  • Heim, E. (1998) Coping – Erkentnisstand der 90er Jahre. Psychotherapie Psychosomatik medizinische Psychologie, 48, 321–337.

  • Hu, L., Bentler, P. M. (1998) Fit indices in covariance structure modeling: Sensitivity to underparameterized model misspecification. Psychological Methods, 3, 424–453.

  • Hu, L., Bentler, P. M. (1999) Cutoff criteria for fit indexes in covariance structure analysis: Conventional criteria versus new alternatives. Structural Equation Modeling, 6, 1–55.

  • Hughes, J. W., Tomlinson, A., Blumenthal, J. A., Davidson, J., Sketch, M. H., jr., Watkins, L. L. (2004) Social support and religiosity as coping strategies for anxiety in hospitalized cardiac patients. Annals of Behavioral Medicine, 28, 179–185.

  • Janke, F., Erdmann, G., Kallus, W. (1985) Streßverarbeitungsfragebogen (SVF). Hogrefe, Göttingen

  • Keefe, F. J., Brown, G. K., Wallston, K. A, Caldwell, D. S. (1989) Coping with rheumatoid arthritis pain: catastrophizing as a maladaptive strategy. Pain, 37, 51–56.

  • Kinne, G., Droste, C., Fahrenberg, J., Roskamm, H., (1999) Symptomatic myocardial ischemia and everyday life: Implications for clinical use of interactive monitoring. Journal of Psychosomatic Research, 46, 369–377.

  • Krakow, K., Bühler, K-E., Haltenhof, H. (1999) Coping with refractory epilepsy. Seizure, 8, 111–115.

  • Kraus, M. R., Schäfer, A., Csef, H., Scheurlen, M., Faller, H. (2000) Emotional State, Coping Styles, and Somatic Variables in Patients With Chronic Hepatitis C. Psychosomatics, 41, 377–384.

  • Krohne, H. W. (1993) Vigilance and cognitive avoidance as concepts in coping research. In Krohne, H. W. (ed.) Attention and avoidance: Strategies in coping with aversiveness. 19–50. Hogrefe & Huber, Seattle, WA

  • Krohne, H. W. (1996) Individual differences in coping. In Zeidner, M., Endler, N. S. (eds) Handbook of Coping: Theory, research, applications. 381–409. Wiley, New York

  • Lazarus, R. S., Launier, R. (1978) Stress-related transactions between person and environment. In Pervin, L. A., Lewis, M. (eds) Perspectives in interactional psychology. 387–327. Plenum Press, New York

  • Lazarus, R. S., Folkman, S. (1984) Stress, appraisal and coping. Springer Publishing, New York

  • Lazarus, R. S., Delongis, A., Folkman, S., Gruen, R. (1985) Stress and adaptional outcomes: The problem of confounded measures. American Psychologist, 40, 770–779.

  • Lazarus, R. S., Folkman, S. (1987) Transactional theory and research on emotions and coping. European Journal of Personality, 1, 141–169.

  • Lazarus, R. S. (1993) Coping theory and research: past, present, and future. Psychosomatic Medicine, 55, 234–247.

  • Leventhal, H., Nerenz, D. R. (1983) A model for stress research with some implications for the control of stress disorders. In Meichenbaum, D., Jaremko, M. (eds) Stress reduction and prevention. 5–38. Plenum, New York

  • Levine, J., Warrenburg, S., Kerns, R., Schwartz, G., Delaney, R., Fontana, A. (1987) The role of denial in recovery from coronary heart disease. Psychosomatic Medicine, 49, 109–117.

  • Lienert, G., Raatz , U. (1998) Testaufbau und Testanalyse. Beltz, Weinheim

  • Livneh, H., Martz, E. (2007) An Introduction to Coping Theory and Research. In Martz E., Livneh, H. (eds) Coping with Chronic Illness and Disability. 3–27. Springer, New York

  • Lundqvist, L. O., Ahlström, G. (2006) Psychometric evaluation of the Ways of Coping Questionnaire as applied to clinical and nonclinical groups. Journal of Psychosomatic Research, 60, 485–493.

  • Maes, S., Bruggemans, E. (1990) Approach-avoidance and illness behaviour in coronary heart patients. In Schmidt, L. R., Schwenkenmezger P., Weinman, J., Maes, S. (eds) Health Psychology: Theoretical and Applied Aspects. 297–308. Harwood, London

  • Maes, S., Leventhal, H., De Ridder, D. (1996) Coping with chronic diseases. In Zeidner, M., Endler, S. (eds) Handbook of coping. 221–251. John Willey & Sons, New York

  • McCrae, R. R. (1984) Situational determinants of coping response. Loss, threat, and challenge. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 919–928.

  • Miller, S. M. (1987) Monitoring and blunting: validation of a questionnaire to assess styles of information seeking under threat. Journal of Personality and Social Psychology, 52, 345–353.

  • Mishel, M. H., Sorenson, D. S. (1991) Uncertainty in gynecological cancer. A test for the mediating functions of mastery and coping. Nursing Research, 40, 167–171.

  • Moos, R. H., Holahan, Ch. J. (2007) Adaptative Tasks and Methods of Coping with Illness and Disability. In Martz, E., Livneh, H. (eds) Coping with Chronic Illness and Disability. 107–126. Springer, New York

  • Mullen, B., Suls, J. (1982) The effectiveness of attention and rejection as coping styles: A meta-analysis of temporal differences. Journal of Psychosomatic Research, 26, 43–49.

  • Mussell, M., Bocker, U., Nagel, N., Singer, M. V. (2004) Predictors of disease-related concerns and other aspects of health-related quality of life in outpatients with inflammatory bowel disease. European Journal of Gastroenterology & Hepatology, 16, 1273–1280.

  • Muthny, F. A. (1989) Freiburger Fragebogen zur Krankheitsverarbeitung. Hogrefe, Göttingen

  • Muthny, F. A. (1992) Krankheitsverarbeitung im Vergleich von Herzinfarkt, Dialyse und MS-Patienten. Zeitschrift für Klinische Psychologie, 21, 372–391.

  • Muthny, F., Koch, U. (1998) Spezifität der Krankheitsverarbeitung bei Krebs. In Koch, U., Weis, J. (Hg.) Krankheitsbewältigung bei Krebs. 49–58. Schattauer, Stuttgart

  • Nunnally, J., Bernstein, I. (1994) Psychometric theory. 3rd ed. McGraw-Hill, New York

  • Oláh A. (2004) Megküzdés és pszichológiai immunitás. In Pléh Cs., Boross O. (szerk.) Bevezetés a pszichológiába. 631–663. Osiris, Budapest

  • Perrez, M., Reicherts, M. (1992) Stress, coping and health. Hogrefe & Huber, Seattle

  • Perrez, M., Michel, G. (2005) Verarbeitung somatischer Krankheiten. In Schwarzer, R. (ed.) Gesundheitspsychologie. 283–301. Hogrefe, Göttingen

  • Perczel-Forintos D., Kiss Zs., Ajtay Gy., szerk. (2005) Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. OPNI, Budapest

  • Petrie, K. J., Weinman, J., Sharpe, N., Buckley, J. (1996) Role of patients view of their illness in predicting return to work and functioning after myocardial infarction: longitudinal study. British Medical Journal, 312, 1191–1194.

  • Rollnik, J. D., Karst, M., Fink, M., Dengler, R. (2001) Coping strategies in episodic and chronic tension-type headache. Headache, 41, 297–302.

  • Rózsa S., Purebl Gy., Susánszky É., Kő N., Szádóczky E., Réthelyi J., Danis I., Skrabski Á., Kopp M. (2007) A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 217–241.

  • Schermelleh-Engel, K., Moosbrugger, H. (2003) Evaluating the fit of structural equation models: test of significance and descriptive goodness-of-fit measures. Methods of Psychological Research Online, 8, 23–74.

  • Shapiro, D. E., Rodrigue, J. R., Boggs, S. R. (1992) Cluster analysis of the medical coping questionnaire: evidence for coping with cancer styles. Journal Psychosomatic Research, 38, 151–159.

  • Skinner, E. A., Edge, K., Altman, J., Sherwood, H. (2003) Searching for the Structure of Coping: A Review and Critique of Category Systems for Classifying Ways of Coping. Psychological Bulletin, 129 (2), 216–269.

  • Sprangers, M. A., Cull, A., Groenvold, M., Bjordal, K., Blazeby., J, Aaronson, N. K. (1998) The European Organization for Research and Treatment of Cancer approach to developing questionnaire modules: an update and overview. EORTC Quality of Life Study Group. Quality of Life Research, 7, 291–300.

  • Steptoe, A., Sutcliffe, I., Allen, B., Coombes, C. (1991) Satisfaction with communication, medical knowledge, and coping style in patients with metastatic cancer. Social Science & Medicine, 32, 627–632.

  • Stern, M. J., Pascale, L., Macloone, J. B. (1976) Psychosocial adaptation following an acute myocardial infarction. Journal of Chronic Disease, 29, 513–526.

  • Stern, M. J., Pascale, L., Ackerman, A. (1977) Life adjustment post myocardial infarction: Determining predictive variables. Archives of Internal Medicine, 137, 1680–1685.

  • Stewart, M. J., Hirth, A. M., Klassen, F., Makrides, L., Wolf, H. (1997) Stress, coping, and social support as psychosocial factors in readmissions for ischaemic heart disease. International Journal of Nursing Studies, 34, 151–163.

  • Taylor, S. E., Lichtmann, R. R., Wood, J. V. (1984) Attributions, beliefs about control, and adjustment to breast cancer. Journal of Personality and Social Psychology, 46, 489–502.

  • Thomae, H. (1984) Reaktionen auf gesundheitliche Belastung im mittleren und höheren Erwachsenenalter. Zeitschrift für Gerontologie, 17, 186–197.

  • Tiringer I., Simon A., Herrfurth D., Suri I., Szalai K., Veress G. (2008) A szorongásos és depressziós zavarok előfordulása akut kardiológiai állapotokat követő osztályos rehabilitáció során. A Kórházi Szorongás és Depresszió Skála szűrőtesztként történő alkalmazása. Psychiatria Hungarica, 23, 430–443.

  • Tiringer I., Simon A., Veress G. (2009) Az akut koronáriaesemény utáni életminőséget befolyásoló biopszichoszociális tényezők 15 hónapos követés alapján. Cardiologia Hungarica, 39, 284–293.

  • Zautra, A. J., Manne, S. L. (1992) Coping with rheumatoid arthritis: A review of a decade of research. Annals of Behavioral Medicine, 14 (1), 31–39.

  • Zigmond, A. S., Snaith, R. P. (1983) The Hospital Anxiety and Depression Scale. Acta Psychiatrica Scandinavica, 67, 361–370.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár, Márk

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás (Evolutionary psychology)
  • Demetrovics Zsolt (Clinical psychology)
  • Egyed Katalin (Developmental psychology)
  • Hámori Eszter (Clinical child psychology)
  • Molnárné Kovács Judit (Social psychology)
  • Rózsa Sándor (Personality psychology and psychometrics)
  • Nguyen Luu Lan Anh (Cross-cultural psychology)
  • Pléh Csaba (Book Review)
  • Sass Judit (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva (Educational psychology)
  • Urbán Róbert (Health psychology)
  • Csákvári Judit (Psychology of special education)
  • Faragó Klára (Organizational psychology)
  • Kéri Szabolcs (Experimental and Neuropsychology)

 

        Editorial Board

  • Császár Noémi
  • Csépe Valéria
  • Dúll Andrea
  • Ehmann Bea
  • Erős Ferenc
  • Gervai Judit
  • Kiss Enikő Csilla
  • Kiss Paszkál
  • Mészáros Judit
  • Németh Dezső
  • Oláh Attila
  • Péley Bernadette
  • Perczel-Forintos Dóra
  • Révész György
  • Winkler István
  • Molnár Márk
  • Fülöp Márta

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO
  • Scopus

2020  
Scimago
H-index
7
Scimago
Journal Rank
0,142
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
17/111=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 199/203 (Q4)
Scopus
SNIP
0,079
Scopus
Cites
53
Scopus
Documents
24
Days from submission to acceptance 116
Days from acceptance to publication 225
Acceptance
Rate
81%

 

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Magyar Pszichológiai Szemle
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 152 EUR / 216 USD
Print + online subscription: 184 EUR / 244 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 156 EUR / 220 USD
Print + online subscription: 188 EUR / 250 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Pszichológiai Szemle
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1928
Publication
Programme
2021 Volume 76
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Pszichológiai Társaság 
Founder's
Address
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. 
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0279 (Print)
ISSN 1588-2799 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 3 2 2
May 2021 2 0 0
Jun 2021 3 0 0
Jul 2021 1 0 0
Aug 2021 2 0 0
Sep 2021 2 0 0
Oct 2021 0 0 0