View More View Less
  • 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A tanulmányban bemutatott kutatás laboratóriumi helyzetben tesztelte az érzelmi intelligencia alkalmazkodási hatékonyságot előmozdító szerepét. A hangulatok és a kognitív teljesítmény együttjárásait vizsgáló kutatásunk az érzelmi intelligenciát teljesítményteszt és önbeszámolós kérdőív alkalmazásával is mérte, így lehetővé vált a képesség-érzelmi intelligencia és a vonás-érzelmi intelligencia konst¬ruk¬tu¬mok érvényességének összehasonlítása is. A laboratóriumi kutatás során a filmvetítés segítségével manipulált hangulat (pozitív és negatív hangulatindukció) különböző teljesítménymutatókra (verbális fluen¬cia, figyelemterjedelem, figyelmi pontosság) gyakorolt hatásait vizsgáltuk az érzelmi intelligencia függvényében. Az érzelmi/hangulati hatások felhasználása a kognitív folyamatok hatékonyságának fokozásához bármely érzelmi intelligencia modell esetében kulcsösszetevő. Eredményeink szerint a magas érzelmi intelligenciával jellemezhető személyek voltak képesek a pozitív és a negatív hangulati hatásokat eredményesen felhasználni különböző teljesítményeik növeléséhez.

  • Andrews, F. M., & Whithey, S. B. (1976). Social indicators of wellbeing. New York: Plenum Press.

  • Bar-On, R. (1997). Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i): Technical manual. Toronto, Canada: Multi-Health Systems.

  • Baron-Cohen, S. (2006). Elemi különbség. Férfiak, nők és szélsőséges férfiagy. Budapest: Osiris Kiadó.

  • Brackett, M. A., & Salovey, P. (2006). Measuring emotional intelligence with the Mayer–Salovey–Caruso Emotional Intelligence Test (MSCEIT). Psicothema, 18, 34–41.

  • Brackett, M. A., Mayer, J. D., & Warner, R. M. (2004). Emotional intelligence and its relation to everyday behaviour. Personality and Individual Differences, 36, 1387–1402.

  • Brackett, M. A., Rivers, S. E., Shiffman, S., Lerner, N., & Salovey, P. (2006). Relating emotional abilities to social functioning: A comparison of self-report and performance measures of emotional intelligence. Journal of Personality and Social Psychology, 91, 780–795.

  • Caruso, D. R., Mayer, J. D., & Salovey, P. (2002). Relation of an ability measure of emotional intelligence to personality, Journal of Personality Assessment, 79, 306–320.

  • Ciarrochi, J., Chan, A. Y. C., & Bajgar, J. (2001). Measuring emotional intelligence in adolescents. Personality and Individual Differences, 31, 1105–1119.

  • Day, A. L., & Carroll, S. A. (2004). Using an ability-based measure of emotional intelligence to predict individual performance, group performance, and group citizenship behaviours. Personality and Individual Differences, 36, 1443–1458.

  • Digman, J. M. (1990). Personality structure: Emergence of the Five-factor model. Annual Review of Psychology, 41, 417–440.

  • Extremera, N., Fernandez-Berrocal, P., & Salovey, P. (2006). Spanish version of the Mayer-Salovey-Caruso Emotional Intelligence Test (MSCEIT). Version 2.0; Reliabilities, age and gender differences. Psicothema, 18, 42–48.

  • Fredrickson, B. L. (1998). What good are positive emotions? Review of General Psychology, 2, 300–319.

  • Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology: The broaden-and-build theory of positive emotions. American Psychologist, 56, 218–226.

  • G. Tóth K. (2008). Szemekben tükröződő érzelmek. Simon Baron-Cohen Eye-tesztjének felújítása. Pszichometriai házi dolgozat. Budapest: ELTE, PPK, Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék.

  • Goldenberg, I., Matheson, K., & Mantler, J. (2006). The assessment of emotional intelligence: A comparison of performance-based and self-report methodologies. Journal of. Personality Assessment, 86, 33–45.

  • Goleman, D. (1997). Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér Kiadó.

  • Izard, C. E. (2001). Emotional intelligence or adaptive emotion? Emotion, 1, 249–257.

  • Lam, L. T., & Kirby, S. L. (2002). Is emotional intelligence an advantage? An exploration of the impact of emotional and general intelligence on individual performance. The Journal of Social Psychology, 142, 133–143.

  • Lyons, J. B., & Schneider, T. R. (2005). The influence of emotional intelligence on performance. Personality and Individual Differences, 39, 693–703.

  • Mayer, J. D., & Geher, G. (1996). Emotional intelligence and the identification of emotion. Intelligence, 22, 89–114.

  • Mayer, J. D., & Salovey, P. (1997). What is emotional intelligence? In P. Salovey, & D. Sluyter (Eds.), Emotional development and emotional intelligence (pp. 3–31). New York: Basic Books.

  • Mayer, J. D., Caruso, D. R., & Salovey, P. (1999). Emotional intelligence meets traditional standards for emotional intelligence. Intelligence, 27, 267–298.

  • Mayer, J. D., Salovey, P., & Caruso, D. (1997). Emotional IQ test [CD ROM]. Virtual Knowledge, Needhamn, MA.

  • Mayer, J. D., Salovey, P., & Caruso, D. R. (1999). MSCEIT Item Booklet. Toronto, Canada: Multi-Health Systems.

  • Mayer, J. D., Salovey, P., Caruso, D. R., & Sitarenios, G. (2001). Emotional intelligence as a standard intelligence. Emotion, 1, 232–242.

  • McCrae, R. R. (2000). Emotional intelligence from the perspective of the five-factor model of personality. In R. Bar-On, & J. D. A. Parker (Eds.), The Handbook of Emotional Intelligence: Theory, Development, Assessment and Application at Home, School, and in the Workplace (pp. 263–276). San Francisco, CA: Jossey-Bass.

  • McCrae, R. R., & John, O. P. (1992). An introduction to the Five-factor model and its applications. Journal of Personality, 60, 175–215.

  • Nagy H. (2006). Az érzelmi intelligencia kapcsolata az intelligenciával és a személyiséggel. Pszichológia, 26, 247–264.

  • Nagy H. (2010). A képesség-alapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikus elemzése. Bölcsészdoktori disszertáció. Személyiség- és Egészségpszichológiai Program.

  • Petrides, K. V., & Furnham, A. (2001). Trait emotional intelligence: Psychometric investigation with reference to established trait taxonomies. European Journal of Personality, 15, 425–448.

  • Petrides, K. V., Pita, R., & Kokkinaki, F. (2007). The location of trait emotional intelligence in personality factor space. British Journal of Psychology, 98, 273–289.

  • Roberts, R. D., Zeidner, M., & Matthews, G. (2001). Does emotional intelligence meet traditional standards for an intelligence? Some new data and conclusions. Emotion, 1, 196–231.

  • Roy, D. L., Viswesvaran, C., & Pluta, P. (2005). An evaluation of construct validity: what is this thing called emotional intelligence? Human Performance, 18, 445–462.

  • Saklofske, D. H., Austin, E. J., & Minski, P. (2003). Factor structure and validity of a trait emotional intelligence measure. Personality and Individual Differences, 34, 707–721.

  • Salovey, P., & Mayer, J. D. (1990). Emotional intelligence. Imagination Cognition, and Personality, 9, 185−211.

  • Schachter, S. (1971). Emotion, obesity, and crime. New York: Academic Press.

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Bobnik, C., Coston, T. D., Greeson, C., Jedlicka, C., Rhodes, E., & Wendorf, G. (2001). Emotional intelligence and interpersonal relations. Journal of Social Psychology, 141, 523–536.

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Hall, L. E., Haggerty, D. J., Cooper, J. T., Golden, C. J., & Dornheim, L. (1998). Development and validation of a measure of emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 25, 167–177.

  • Sullivan, A. K. (1999). The emotional intelligence scale for children. Dissertation Abstracts International, 60, 68.

  • Zeidner, M., Matthews, G., & Roberts, R. D. (2001). Slow down, you move too fast: Emotional intelligence remains an ‘elusive’ intelligence. Emotion, 1, 265–275.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 5 0 0
Sep 2020 5 2 2
Oct 2020 11 1 1
Nov 2020 26 1 4
Dec 2020 4 1 2
Jan 2021 14 0 0
Feb 2021 0 0 0