A társadalmi közérzet lényeges alkotóeleme, hogy az emberek észlelnek-e egyenlőtlenségeket, mennyiben tudják elfogadni az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, bennük az értékek és pozíciók összhangját vagy diszharmóniáját élik-e meg. A rendszerváltó Magyarországon a rendszerigazolás sok helyütt kimutatott és szociálpszichológiai mélységben elemzett tendenciája mellett és helyett szívósan jelen van, sőt a 2010-es éles politikai fordulat után is tovább erősödött a kontraszelekció társadalmi élménye. A társadalmi elégedetlenség legfőbb tudatosított oka a szociális biztonság hiánya. Az országos reprezentatív mintákon 2010–2011-ben végzett kutatások feltárták a közkeletű demokráciafelfogás főbb összetevőit: ezek közül a demokráciába vetett hit komponensei a kontraszelekció feltételezésének kritikai attitűdjével pozitív, a rendszerigazolás tendenciájával negatív korrelációban állnak. A demokráciafelfogásnak a közvéleményt leginkább megosztó faktora az erős állam igénye, amely viszont a rendszerigazolással, az optimizmussal és az akarat kultuszával jár együtt. Az erős állam ideálját jogi formába öntő „húsvéti alaptörvény” több vonatkozásban nem esett egybe a közvélemény domináns várakozásaival.