View More View Less
  • 1 ELTE Pedagógiai Pszichológiai Kar Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszék Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A szerző az eddig folytatott kreativitásvizsgálatok eredményeit összegzi abból a szempontból, hogy milyen összefüggésben lehet akár a hétköznapi életben megjelenő, akár a kiemelkedő alkotók kreativitása az optimizmussal, egészséggel és szubjektív jólléttel. Levezetései szerint mindkét típusú kreativitás valószínűleg együtt jár az optimizmussal – kivéve a művészek esetét, mert erre a következtetésre utaló eredményeket nem talált a szerző. A köznapi kreativitás és a szubjektív jóllét együttjárása azonban valószínűsíthető.

  • Angner, E. (2010). Subjective well-being. Journal of Socio-Economics, 39(3), 361–368.

  • Barkóczi I. és Marián B. (1986). A kreativitás szerepe képi analógiás feladatmegoldásban. Pszichológia, 6(1), 71–91.

  • Barron, F. (1968). Creativity and Personal Freedom. Princeton, New Jersey: D. Van Nostrand Company Inc.

  • Carver, C. S., Scheier, M. F., & Segerstrom, S. C. (2010). Optimism. Clinical Psychology Review, 30(7), 879–889.

  • Dickens, W. T., & Flynn, J. R. (2001). Heritability Estimates Versus Large Environmental Effects: The IQ Paradox Resolved. Psychological Review, 108(2), 346–369.

  • Diener, E. (2000). Subjective Well-Being: The Science of Happiness and a Proposal for a National Index. American Psychologist, 55(1), 34–43.

  • Eisenman, R. (1997). Mental illness deviance and creativity. In M. A. Runco (Ed.), The creativity research handbook (pp. 295–311). Vol. 1. New York: One Hampton Press.

  • Feist, G. J. (1999). The influence of personality on artistic and scientific creativity. In R. J. Sternberg (Ed.), Handbook of Creativity (pp. 273–296). Cambridge: Cambridge University Press.

  • Flynn, R. J. (1987). Massive gains in 14 nations: What IQ tests really measure. Psychological Bulletin, 101, 171–191.

  • Flynn, R. J. (1999). Searching for Justice The discovery of IQ gains over time. American Psychologist, 54(1), 5–20.

  • Glazer, E. (2009). Rephrasing the madness and creativity debate: What is the nature of the creativity construct? Personality and Individual Differences, 46, 755–764.

  • Guilford, J. P. (1950). Creativity. American Psychologist, 5, 444–454.

  • Lubinsky, D., & Benbow, C. P. (2000). States of Excellence. American Psychologist, 55(1), 137–150.

  • Myers, D. G. (2000). The Funds, Friends, and Faith of Happy People. American Psychologist, 55(1), 56–67.

  • Révész G. (1983). Zsenialitás és pszichózis, illetve neurózis. In Halász L. (szerk.), Művészetpszichológia (pp. 121–131). Budapest: Gondolat Kiadó.

  • Salovey, P., Rothman, A., Detweiler, J. B., & Steward, W. T. (2000). Emotional States and Physical Health. American Psychologist, 55(1), 110–121.

  • Schwartz, B. (2000). Self-Determination: The Tyranny of Freedom. American Psychologist, 55(1), 79–88.

  • Simonton, D. K. (2005). Are Genius and Madness Related? Contemporary Answers to an Ancient Question. Psychiatric Times, 22(7), 21–22.

  • Torrance, E. P. (1988). The nature of creativity as manifests in its testing. In R. J. Sternberg (Ed.), The nature of creativity: Contemporary psychological perspectives (pp. 43–75). Cambridge: Cambridge University Press.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 5 1 2
Oct 2020 14 0 0
Nov 2020 30 7 8
Dec 2020 11 1 2
Jan 2021 4 0 0
Feb 2021 0 0 0