View More View Less
  • 1 ELTE PPK Pszichológia Intézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.

  • Austin, E. J., Saklofske, D. H., Huang, S. H. S., & McKenney, D. (2004). Measurement of trait emotional intelligence: testing and cross-validating a modified version of Shutte et al’s (1998) measure. Personality and Individual Differences, 36, 555–562.

  • Bagby, R. M., Parker, J. D. A., & Taylor, G. J. (1994). The twenty-item Toronto Alexithymia Scale: Item selection and cross-validation of the factor structure. Journal ofPsychosomatic Research, 38, 23–32.

  • Bar-On, R. (1997). Bar-On Emotional Quotient Inventory (EQ-i): Technical manual. Toronto, Canada: Multi-Health Systems.

  • Brackett, M. A., & Salovey, P. (2006). Measuring emotional intelligence with the Mayer- Salovey–Caruso Emotional Intelligence Test (MSCEIT). Psicothema, 18, 34–41.

  • Brackett, M. A., Rivers, S. E., Shiffman, S., Lerner, N., & Salovey, P. (2006). Relating emotional abilities to social functioning: A comparison of self-report and performance measures of emotional intelligence. Journal of Personality and Social Psychology, 91(4), 780–795.

  • Carver, C. S., & Scheier, M. F. (1981). Attention and self-regulation: A control-theory approach to human behavior. New York: Springer-Verlag.

  • Carver, C. S., & Scheier, M. F. (1990). Origins and functions of positive and negative affect: control-process view. Psychological Review, 97, 19–35.

  • Ciarrochi, J., Chan, A. Y. C., & Bajgar, J. (2001). Measuring emotional intelligence in adolescents. Personality and Individual Differences, 31, 1105–1119.

  • Ciarrochi, J., Deane, F. P., & Anderson, S. (2001). Emotional intelligence moderates the relationship between stress and mental health. Personality and Individual Differences, 32, 197–209.

  • Cooper, R. K., & Sawaf, A. (1997). Executive EQ emotional intelligence in leadership and organizations. New York: Grosset/Putnum.

  • Cserjési R., Luminer O. és Lénárd L. (2007). A Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) magyar változata: megbízhatósága és faktorvaliditása egyetemista mintán. Magyar Pszichológiai Szemle,62(3), 355–368.

  • Davies, M., Stankov, L., & Roberts, R. D. (1998). Emotional intelligence: in search of an elusive construct. Journal of Personality and Social Psychology, 75(4), 989–1015.

  • Fernandez-Berrocal, P., Alcaide, R., Exremera, N., & Pizzaro, D. (2006). The role of emotional intelligence in anxiety and depression among adolescents. Individual Differences Research, 4(1), 16–27.

  • Gignac, G. E., Palmer, B. R., Manocha, R., & Stough, C. (2005). An examination of the factor structure of the Schutte self-report emotional intelligence (SSREI) scale via confirmatory factor analysis. Personality and Individual Differences, 39, 1029–1042.

  • Goldenberg, I., Matheson, K., & Mantler, J. (2006). The assessment of emotional intelligence: A comparison of performance-based and self-report methodologies. Journal of Personality Assessment, 86(1), 33–45.

  • Goleman, D. (1997). Érzelmi intelligencia. Budapest: Háttér Kiadó.

  • Horney, K. (1952). The paucity of inner experiences. American Journal of Psychoanalysis, 12, 3–9.

  • Keele, S. M., & Bell, R. C. (2008). The factorial validity of emotional intelligence: An unresolved issue. Personality and Individual Differences, 44, 487–500.

  • Kun B., Urbán R., Balázs H., Kapitány M., Nagy H., Oláh A. és Demetrovics Zs. (2011). Az Érzelmek Mérése Skála háromfaktoros modelljének adaptálása. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(3), 449–466.

  • Kun, B., Balázs, H., Kapitány, M., Urbán, R., & Demetrovics, Zs. (2010). Confirmation of the three-factor model of the Assessing Emotions Scale (AES): Verification of the theoretical starting point. Behavior Research Methods, 42(2), 596–606.

  • Matthews, G., & Zeidner, M. (2000). Emotional intelligence, adaptation to stressful encounters, and health outcomes. In R. Bar-On, & J. D. A. Parker (Eds.), The Handbook of Emotional Intelligence (pp. 459–489). San Francisco: Jossey-Bass.

  • Mayer, J. D., & Salovey, P. (1997). What is emotional intelligence? In P. Salovey, & D. Sluyter (Eds.), Emotional development and emotional intelligence (pp. 3–31). New York: Basic Books.

  • Mikolajczak, M., Luminet, O., & Menil, C. (2006) Predicting resistance to stress: Incremental validity of trait emotional intelligence over alexithymia and optimism. Psycotema, 18, 79–88.

  • Nagy H. (2010). A képességalapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikus elemzése. PhD-disszertáció.

  • Nolen-Hoeksema, S., Grayson, C., & Larson, J. (1999). Explaining the gender difference in depressive symptoms. Journal of Personality and Social Psychology, 77(5), 1061–1072.

  • Parker, J. D. A., Taylor, G. J., & Bagby, M. R. (2001) The relationship between alexithymia and emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 30(1), 107–115.

  • Petrides, K. V., & Furnham, A. (2000). On the dimensional structure of emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 29, 313–320.

  • Petrides, K. V., & Furnham, A. (2001). Trait emotional intelligence: Psychometric investigation with reference to established trait taxonomies. European Journal of Personality, 15, 425–448.

  • Saklofske, D. H., Austin, E. J., & Minski, P. (2003). Factor structure and validity of a trait emotional intelligence measure. Personality and Individual Differences, 34, 707–721.

  • Salovey, P., & Mayer, J. D. (1990). Emotional intelligence. Imagination Cognition, and Personality, 9, 185–211.

  • Salovey, P., Bedell, B. T., Detweiler, J. B., & Mayer, J. D. (1999). Coping intelligently: Emotional intelligence and the coping process. In C. R. Snyder (Ed.), Coping: The psychology of what works (pp. 141–164). New York: Oxford Psychology Press.

  • Salovey, P., Bedell, B. T., Detweiler, J. B., & Mayer, J. D. (2000). Current directions in emotional intelligence research. In M. Lewis, & J. M. Haviland-Jones (Eds.), Handbook of Emotions (pp. 504–520). New York: Guilford Press.

  • Salovey, P., Rothman, A. J., Detweiler, J. B., & Steward, W. T. (2000). Emotional states and physical health. American Psychologist, 55, 110–121.

  • Scheier, M. F., Carver, C. S., & Bridges, M. W. (1994). Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A reevaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67, 1063–1078.

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., & Bhullar, N. (2009). The Assessing Emotions Scale. In C. Stough, D. H. Saklofske, & J. D. A. Parker (Eds.), Assessing emotional intelligence: Theory, research, and application (pp. 119–139). New York: Springer.

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Bobnik, C., Coston, T. D., Greeson, C., Jedlicka, C., et al. (2001). Emotional intelligence and interpersonal relations. Journal of Social Psychology, 141, 523–536.

  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Hall, L. E., Haggerty, D. J., Cooper, J. T., Golden, C. J., & Dornheim, L. (1998). Development and validation of a measure of emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 25(2), 167–177.

  • Seligman, M. E. P., & Csikszentmihályi, M. (2000). Positive psychology: An introduction. American Psychologist, 55, 5–14.

  • Sifneos, P. E. (1973) The prevalence of “alexithymic” characteristics in psychosomatic patients. Psychotherapy and Psychosomatics, 22, 255−262.

  • Taylor, G. J., & Bagby, R. M. (2002). An overview of alexithymia construct. In R. Bar-On, & J. D. A. Parker (Eds.), The Handbook of Emotional Intelligence. Theory, Development, Assessment and Application at Home, School, and in the Workplace (pp. 40–67). New York: Jossey-Bass.

  • Taylor, G. J., Bagby, R. M., & Parker, J. D. A. (1997). Disorders of affect regulation: Alexithymia in medical and psychiatric illness. Cambridge: Cambridge University Press.

  • Zung, W. W. K. (1965). A self-rating depression scale. Archives of General Psychiatry, 12, 63–70.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 67 67 9
Full Text Views 13 5 0
PDF Downloads 14 6 0