View More View Less
  • 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Piliscsaba
  • | 2 Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Háttér: A terápiás diskurzusban megvalósuló narratív konstrukciós folyamat során a páciens és a terapeuta kölcsönösen befolyásolják egymás nézőpontjának változásait. Ez a nézőpont, vagy narratív perspektíva (NP) váltás szorosan kapcsolódik a figyelem irányításának nyelvi eszközökkel megvalósuló szabályozásához, amit korábban Chafe fogalmazott meg a beszédmegértésre vonatkozó kognitív-diskurzív elméletében. Célkitűzések: Vizsgálatunkban a pszichoterápiás folyamatot a beszélők NP-váltásain keresztül tanulmányozzuk. Hipotézisünk az, hogy a NP-váltással megvalósuló figyelmi szabályozás spontán, nem tudatos használata lehetővé teszi azt, hogy a terapeuta a terápiás célkitűzések szempontjából megfelelő módon befolyásolja a páciens szelf-narratívumainak átszerkesztési, és újraírási folyamatait. Az átszerkesztés, újraírás során a páciens nem pusztán a feldolgozás alatt álló problémára – történetre – tud megváltozott nézőpontból tekinteni, de a számára új típusú perspektíva váltások elsajátításával a figyelmi szabályozás új módjait is megtanulja. Módszerek: Jelen elemzés egy 1,5 évig tartó megfigyeléses vizsgálat része, melynek során páciens-terapeuta párosok közötti terápiás beszélgetéseket rögzítettünk magnóra. A szövegeket CHILDES módszerrel jegyeztük le, majd kódoltuk a NP-váltásokat. A vizsgálatban résztvevő terapeuta és kliens nem ismerte a szöveg elemzésére használt NP-modellünket, a diskurzív elemzésben általunk leírt NP-váltások nyelvi eszköztárát spontán és nem tudatosan használta. Eredmények: Elemzésünkben kimutattuk, hogy a terapeuta által végrehajtott perspektívaváltások, vagy váltások sorozata előzte meg azt a momentumot, amikor a páciens képes volt kilépni korábbi perspektívájából, és alternatív nézőpontokat tudott felvenni. A terapeuta a páciens figyelmének irányítása során sikeresen avatkozott közbe olyan perspektíva-váltások indukálásával, amelyekből a páciens megtapasztalhatta, és sajátjaként élhette át szelf-állapotait, és ágenciáját. Következtetések: Hipotézisünket, miszerint a NP-váltással megvalósuló figyelmi szabályozás használatával a terapeuta befolyásolni tudja a páciens szelf-narratívumainak újraszerkesztési folyamatait, sikerült alátámasztani.

  • Bal, M. (1983). The narrating and the focalizing: A theory of the agents in narrative. Style, 17(2), 234–269.

  • Beck, A. T., & Emery, G. (1989). A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete. Budapest: Animula Kiadó.

  • Berán E. (2009). A narratív perspektíva szabályozó szerepe a terápiás diskurzusban. Doktori Disszertáció. Budapest: ELTE, Pszichológiatudományi Doktori Iskola.

  • Berán E. és Unoka Zs. (2005). A narratív perspektíva váltás kölcsönös szabályozása mint az affektus-reguláció egy módja a pszichoanalitikus helyzetben. In Pető K. (Szerk.), Életciklusok (pp. 113–121). Budapest: Animula.

  • Berán E. és Unoka Zs. (2007). A figyelem irányítása a perspektíva váltás szabályozásával az analitikus helyzetben. Lélekelemzés, 2, 48–63.

  • Berán, E., & Unoka, Zs. (2004). Construction of self-narrative in psychotherapeutic setting: an analysis of the mutual determination of narrative perspective taken by patient and therapist. In U. M. Quasthoff, & T. Becker (Eds.), Narrative Interaction (pp. 151–169). Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publishers.

  • Bion, W. R. (2006). Figyelem és értelmezés. Budapest: Oriold és Társai Kft.

  • Bodor, P. (2001). “More than Meets the Ear.” British Journal of Psychology, 92, 403–409.

  • Bortolussi, M., & Dixon, P. (2003). Psychonarratology. Foundations for the Empirical Study of Literary Response. Cambridge: Cambridge University Press.

  • Chafe, W. (1988). Linking intonation units in spoken English. In J. Haiman, & S. A. Thompson (Eds.), Clause Combining in Grammar and Discourse (pp. 1–27). Amsterdam: John Benjamins Publishers.

  • Chafe, W. (1994). Discourse, Consciousness, and Time. The Flow and Displacement of Conscious Experience in Speaking and Writing. Chicago: The University of Chicago Press.

  • Chafe, W., & Danielewicz, J. (1987). Properties of spoken and written language. In R. Horowitz, & S. Jay (Eds.), Comprehending oral and written language (pp. 83–113). New York: Academic Press.

  • Chatman, S. (1986). Characters and narrators: Filter, center, slant, and interest-focus. Poetics Today, 7(2), 189–204.

  • Conway, M. A. (1992). A structural model f autobiographical memory. In M. A. Conwey, H. Spinnler, & W. A. Wagenaar (Eds.), Theoretical Perspectives on Autobiographical Memory (pp. 167–194). Dordrecht, The Netherlands: Kluwer, Academic Publishers.

  • Crane, R. (2009). Mindfulness-based cognitive therapy. Distinctive features. London–New York: Routledge.

  • De Vega, M. (1995). Backword updating of mental models during continuous reading of narratives. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 21, 373–385.

  • Ehmann, B., Garami, V., Naszodi, M., Kis, B., & László, J. (2007). Subjective Time Experience: Identifying Psychological Correlates by Narrative Psychological Content Analysis. Empirical Text and Culture Research, 3, 14–25.

  • Fisher, P., & Wells, A. (2009). Metacognitive therapy: distinctive features. London–New York: Routledge.

  • Fonagy, P., Bateman, A. W., & Luyten, P., (2012). Introduction and overview. In A. W. Bateman, & P. Fonagy (Eds.), Handbook of Mentalizing in Mental Health Practice (pp. 3–42). Whasington, DC, London, England: American Psychiatric Publishing, Inc.

  • Fonagy, P., Gergely, Gy., Jurist, E. L., & Target, M. (2002). Affect Regulation, Mentalization, and the Development of the Self. New York: Other Press.

  • Genette, G. (1972). Figures I–III. Paris. Le Seuil.

  • Genette, G. (1980). Narrative Discourse: An Essay in Method. Ithaca: Cornell University.

  • Gergely, Gy. (2001). The development of understanding of self and agency. In U. Goshwami (Ed.), Handbook of Childhood Cognitive Development (pp. 26–46). Oxford: Blackwell.

  • Habermas, T. (2006). Who speaks? Who looks? Who feels? Point of view in autobiographical narratives. International Journal of Psychoanalysis, 87, 497–518.

  • Halliday, M. A. (1967). Notes on transitivity and theme in English, pt 2. Journal of Linguistics, 3, 199–244.

  • Halliday, M. A. (1985). An Introduction to Functional Grammar. London: Edward Arnold.

  • Jackendoff, R. (1992). Languages of the Mind: Essay on Mental Representation. Cambridge, MA: MIT Press.

  • Johnson-Laird, P. N. (1983). Mental models: Towards a cognitive science of language, inference, and consciousness. Cambridge, MA: Harvard University Press.

  • Kuno, S. (1987). Functional Syntax: Anaphora, Discourse, Empathy. Chicago: University of Chicago Press.

  • László J. (1991). Azonos történet különböző nézőpontból. Az elbeszélői perspektíva szerepe az irodalmi szövegek feldolgozásában. Magyar Pszichológiai Szemle, 48(1), 3–17.

  • László J. (2005). A történetek tudománya. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

  • MacWhinney, B. (1977). Starting points. Language, 53, 152–168.

  • MacWhinney, B., & Snow, C. (1985). The Child Language Data Exchange System. Journal of Child Language, 12, 271–295.

  • Meins, E., & Fernyhough, C. (1999). Linguistic acquisitional style and mentalizing development: The role of maternal mind mindedness. Cognitive Development, 14, 363–380.

  • Meins, E., Fernyhough, C., Fradley, E., & Tuckey, M. (2001). Rethinking maternal sensitivity: mother’s comments on infants’ mental processes predict security of attachment at 12 months. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 42, 637–648.

  • Meins, E., Fernyhough, C., Wainwright, R., Das Gupta, M., Fradley, E., & Tuckey, M. (2002). Maternal mind mindedness and attachment security as predictors of thory of mind understanding. Child Development, 73, 1715–1726.

  • Meins, E., Fernyhough, C., Wainwright, R., Clark-Carter, D., Das Gupta, M., & Fradley, E. (2003). Pathways to understanding mind: construct validity and predictive validity of maternal mind mindedness. Child Development, 74, 1194–1211.

  • Morrow, D. G., Greenspan, S. L., & Bower, G. H. (1987). Accessibility and situation models in narrative comprehension. Journal of Memory and Language, 26, 165–187.

  • Németh T. E. (1996). A szóbeli diskurzusok megnyilatkozás példányokra tagolása. Budapest: Akadémia Kiadó.

  • O’Brian, E. J., & Albrecht, J. E. (1992) Comprehension strategies in the development of a mental model. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 18, 777–784.

  • Patton, M. Q. (2001). Qualitative Research and Evaluation Methods (2nd Edition). Thousand Oaks, CA: Sage Publications.

  • Phelan, J. (2001). Why Narrators Can Be Focalizers – and Why It Matters. In W. van Peer, & S. Chatman (Eds.), New Perspectives on Narrative Perspective (pp. 51–64). Albany: State University of New York Press.

  • Pléh Cs. (2012). A társalgás pszichológiája. Budapest: Libri.

  • Pólya T. (2003). Az élettörténet narratív perspektívája és az elbeszélő személy identitás állapotának minősége. Ph.D disszertáció. Pécs: PTE BTK Pszichológiai Intézet.

  • Pólya T. (2005). A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. In Erős F. (Szerk.), Az elbeszélés az élmények kulturális és klinikai elemzésében (pp. 89–107). Magyar Pszichológiai Szemle Könyvtár 8. Budapest: Akadémia Kiadó.

  • Rappaport, W. J., Segal, E. M., Shapiro, S. C., Zubin, D. A., Bruder, G. A., Duchan, J. F. et al. (1994). Deictic Centers, and the Cognitive Structure of Narrative Comprehension. Buffalo: University of Buffalo Press.

  • Sanders, J. (2000). Perspective in narrative discourse. Den Haag: CIP-Gegevens Koninklijke Bibliotheek.

  • Schiffrin, D. (1981). Tense variation in narrative. Language, 57, 45–62.

  • Tannen, D. (1989). Talking Voices: Repetition, Dialogue, and Imagery in Conversational Discourse. Cambridge: Cambridge University Press.

  • Thomä, H., & Kächele, H. (2006). Pszichoanalitikus terápia. Kutatás. Budapest: Lélekben Otthon Kiadó.

  • Todorov, T. (1981). Introduction to Poetics. Minneapolis: University of Minnesota Press.

  • Ungváry R. (2004). Jelentésreprezentáció és fogalmi relációk. www.ontologia.hu (letöltve: 2004)

  • Unoka Zs. és Berán E. (2005). A narratív pozíciók és elkülönítésük szerepe az analitikus intervenciókban. In Pető K. (Szerk.), Életciklusok (pp. 122–133). Budapest: Animula.

  • Unoka Zs. és Berán E. (2006). Figyelemirányítás, mint az analitikus terápia hatótényezője: az analitikus figyelmének hatása a szelf-narratívumok konstrukciós folyamatára. Lélekelemzés, 1, 51–61.

  • Uszpenszkij, B. (1984). A kompozíció poétikája. A művészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formák tipológiája. Budapest: Európa Könyvkiadó.

  • Van Dijk, T. A., & Kintsch, W. (1983). Strategies of discourse comprehension. New York: Academic Press.

  • Wallerstein, R. S. (2005). Outcome Research. In E. S. Person, A. M. Cooper, & G. O. Gabbard (Eds.), Textbook of psychoanalysis (pp. 301–315). Washington DC: American Psychiatric Publishing Inc.

  • Wolfson, N. (1979). The conversational historical present alteration. Language, 55, 168–182.

  • Zubin, D. A., & Hewitt, L. E. (1995). The deictic center: a theory of deixis in narrative. In J. F. Dunchan, G. A. Bruder, & L. Hewitt (Eds.), Deixis in Narrative: A Cognitive Science Perspective (pp. 129–155). Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.

  • Zwaan, R. A., & Radvasky, G. A. (1998) Situation models in language comprehension and memory. Psychological Bulletin, 123, 162–185.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár, Márk

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás (Evolutionary psychology)
  • Demetrovics Zsolt (Clinical psychology)
  • Egyed Katalin (Developmental psychology)
  • Hámori Eszter (Clinical child psychology)
  • Molnárné Kovács Judit (Social psychology)
  • Rózsa Sándor (Personality psychology and psychometrics)
  • Nguyen Luu Lan Anh (Cross-cultural psychology)
  • Pléh Csaba (Book Review)
  • Sass Judit (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva (Educational psychology)
  • Urbán Róbert (Health psychology)
  • Csákvári Judit (Psychology of special education)
  • Faragó Klára (Organizational psychology)
  • Kéri Szabolcs (Experimental and Neuropsychology)

 

        Editorial Board

  • Császár Noémi
  • Csépe Valéria
  • Dúll Andrea
  • Ehmann Bea
  • Erős Ferenc
  • Gervai Judit
  • Kiss Enikő Csilla
  • Kiss Paszkál
  • Mészáros Judit
  • Németh Dezső
  • Oláh Attila
  • Péley Bernadette
  • Perczel-Forintos Dóra
  • Révész György
  • Winkler István
  • Molnár Márk
  • Fülöp Márta

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO
  • Scopus

2020  
Scimago
H-index
7
Scimago
Journal Rank
0,142
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
17/111=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 199/203 (Q4)
Scopus
SNIP
0,079
Scopus
Cites
53
Scopus
Documents
24
Days from submission to acceptance 116
Days from acceptance to publication 225
Acceptance
Rate
81%

 

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Magyar Pszichológiai Szemle
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 152 EUR / 216 USD
Print + online subscription: 184 EUR / 244 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Pszichológiai Szemle
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1928
Publication
Programme
2021 Volume 76
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Pszichológiai Társaság 
Founder's
Address
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. 
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0279 (Print)
ISSN 1588-2799 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 5 2 4
Mar 2021 1 0 0
Apr 2021 1 0 0
May 2021 2 0 0
Jun 2021 0 1 2
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 0 0 0