View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet Szeged
  • | 2 Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A serdülőkor egyfajta útkeresés, mind az egyéni életút vonatkozásában, mind pedig a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek megismerésében és integrálásában. A pozitív pszichológia a vallásosságot és a spiritualitást humán erősségként határozza meg, amely fejlődéstanilag erősíti a rezilienciát, az egészséggel, boldogsággal és jólléttel kapcsolatban pedig hatékony védőfaktor. Jelen tanulmány célja szegedi középiskolások (N = 655, 14–21 évesek, 49,2% lány, 50,8% fiú) körében annak tesztelése volt, hogy mennyiben igazolható a kapcsolat az alkoholfogyasztás (életprevalencia, aktuális alkoholfogyasztás és nagyivás), valamint a vallásosság/spiritualitás mutatói között. Logisztikus regresszióanalízis segítségével értékeltük az alkoholfogyasztást mérő dichotóm változók, valamint az egyes vallásos változók közötti összefüggéseket. Adataink azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztásra kevésbé hajlamosak azok a fiatalok, akiknek a vallás fontos szerepet tölt be a mindennapi életükben, akik biztosak a hitükben, és akik gyakorolják is a vallásukat (például imádkozással, templomba járással). Önmagában az, hogy valaki megnevez-e vallási felekezetet vagy közösséget, még nem jelent védelmet. A New Age hiedelmek elfogadása ugyanakkor nagyobb eséllyel hat az alkoholfogyasztás gyakoriságára.

  • Barry, N. C., & Nelson, L. J. (2005). The role of religion in the transition to adulthood for young emerging adults. Journal of Youth and Adolescence, 34, 245–255.

  • Benkő A. (2003). A valláspszichológiától a vallásosság pszichológiájáig. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 19–49.

  • Benson, P. L., Roehlkepartain, E. C., & Rude, S. P. (2003). Spiritual development in childhood and adolescence: Toward a field of inquiry. Applied Developmental Science, 7(3), 205–213.

  • Bodrogi A. (2011). Az alkoholizmus kognitív viselkedésterápiás megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 141–156.

  • Brassai L. és Pikó B. (2011). Az élet értelmességére irányuló keresés és a proszocialitás mint a serdülőkori szerfogyasztással szembeni védőfaktorok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(1), 17–34.

  • Brinkerhoff, M. B., & Jacob, J. C. (1987). Quasi-religious meaning systems, official religion, and quality of life in an alternative lifestyle: A survey from the back-to-the-land movement. Journal for the Scientific Study of Religion, 26, 63–80.

  • Brown, T. L., Parks, G. S., Zimmerman, R. S., & Phillips, C. M. (2001). The role of religion in predicting adolescent alcohol use and problem drinking. Journal of Studies on Alcohol, 62, 696–705.

  • Buford, R., Paloutzian, R., & Ellison, C. (1991). Norms for the Spiritual Well-Being Scale. Journal of Psychology and Theology, 19, 56–70.

  • Chauvin, B., Hermand, D., & Mullet, E. (2006). New Age beliefs and societal risk perception. Journal of Applied Psychology, 38, 2056–2071.

  • Crawford, E., Wright, M. O., & Masten, A. S. (2006). Resilience and spirituality in youth. In E. C. Roehlkepartain, P. E. Ebstyne, L. Wagener, & P. Benson (Eds.), The handbook of spiritual development in childhood and adolescence (pp. 355–370). Thousand Oaks, CA: Sage.

  • Donahue, M. J., & Benson, P. L. (1995). Religion and the well-being of adolescents. Journal of Social Issues, 51, 145–160.

  • European Values Study (2006). http://www.europeanvaluesstudy.eu/evs/data-and-downloads/ Letöltve: 2010.03.03

  • Flere, S., & Kirbiš, A. (2009). New Age, religiosity, and traditionalism: A cross-cultural comparison. Journal for the Scientific Study of Religion, 48, 161–184.

  • Giesbrecht, N. (1995). Parenting styles and adolescent religious commitment. Journal of. Psychology and Christianity, 14, 228–238.

  • Good, M., & Willoughby, T. (2006). The role of spirituality versus religiosity in adolescent psychosocial adjustment. Journal of Youth and Adolescence, 35(1), 41–55.

  • Good, M., & Willoughby, T. (2008). Adolescence as a sensitive period for spiritual development. Child Development Perspectives, 2(1), 32–37.

  • Heelas, P. (1996). The New Age movement. The celebration of the self and the sacralization of. modernity. Oxford: Blackwell.

  • Henningsgaard, J. M., & Arnau, R. C. (2008). Relationships between religiosity, spirituality, and personality: A multivariate analysis. Personality and Individual Differences, 45, 703–708.

  • Henson, J. M., Carey, M. P., Carey, K. B., & Maisto, S. A. (2006). Associations among health behaviors and time perspective in young adults: Model testing with boot-strapping replication. Journal of Behavioral Medicine, 29, 127–137.

  • Hunt, S. (2005). Religion and everyday life. London: Routledge.

  • Inglehart, R. (2006). World Values Surveys and European Values Survey, 1981–1984, 1990–1993, and 1995–1997 (ICPSR 2790). Ann Arbor, MI.: Inter-University Consortium for Political and Social Research. http://tro-helbred.org/wordpress/wp-content/uploads/wvs . Letöltve: 2010.03.03

  • Kann, L. (2001). The Youth Risk Behavior Surveillance System: Measuring health-risk behaviors. American Journal of Health Behavior,25, 272–277.

  • Kézdy A., Martos T., Urbán Sz. és Horváth-Szabó K. (2010). A vallásos attitűdök, a megküzdési módok és a lelki egészség összefüggései serdülő- és fiatal felnőttkorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(1), 1–16.

  • King, P. E. (2003). Religion and identity: The role of ideological, social, and spiritual contexts. Applied Developmental Science, 7, 197–204.

  • Kovács E. és Pikó B. (2009). Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkutatás, 27(1), 27–48.

  • Lifrak, P. D., McKay, J. R., Rostain, A., Alterman, A. I., & O’Brian, C. P. (1997). Relationship of perceived competencies, perceived social support, and gender to substance use in young adolescents. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 36(7), 933–940.

  • Macdonald, D. A. (2000). Spirituality: Description, measurement, and relation to the five factor model of personality. Journal of Personality, 68, 153–197.

  • Marks, L. D., & Dollahite, D. C. (2011). Mining the meanings and pulling out the processes from psychology of religion’s correlation mountain. Psychology of Religion and Spirituality, 3(3), 181–193.

  • Mason, W. A., & Windle, M. (2001). Family, religious, school and peer influences on adolescent alcohol use: A longitudinal study. Journal of Studies on Alcohol, 62, 44–53.

  • Mason, W. A., & Windle, M. (2002). A longitudinal study of the effects of religiosity on adolescent alcohol use and alcohol-related problems. Journal of Adolescent Research, 17, 346–363.

  • Miller, L., Davies, M., & Greenwald, S. (2000). Religiosity and substance use and abuse among adolescents in the National Comorbidity Survey. Journal of the American Child and Adolescent Psychiatry, 39, 1190–1197.

  • Moshman, D. (1998). Cognitive development beyond childhood. In W. Damon (Ed.), Handbook of child psychology (pp. 947–978). Vol. 2. New York: Wiley.

  • National Survey on Drug Use (2002). http://icpsr.umich:edu/cocoon/ICPSR/STUDY/06542.xml Letöltve: 2008.03.03

  • Németh, Zs., Urbán, R., Kuntsche, E., San Pedro, E. M., Roales Nieto, J. G., Farkas, J., Futaki, L., Kun, B., Mervó, B., Oláh, A., Demetrovics, Zs. (2011). Drinking motives among Spanish and Hungarian young adults: A cross- national study. Alcohol & Alcoholism, 46, 261–269.

  • Paloutzian, R. F., & Ellison, C. W. (1982). Loneliness, spiritual well-being and quality of life. In L. A. Peplau, & D. Perlman (Eds.), Loneliness A sourcebook of current theory, research, and therapy (pp. 224–237). New York: Wiley Interscience.

  • Pargament, K. I., & Mahoney, A. (2002). Spirituality: Discovering and conserving the sacred. In C. R. Snyder, & S. J. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology. (pp. 646–659). New York: Oxford University Press.

  • Peterman, A. H., Fitchett, G., Brady, M. J., Hernandez, L., & Cella, D. (2002). Measuring spiritual well-being in people with cancer: The functional assessment of chronic illness therapy – spiritual well-being scale (FACIT – Sp). Annals of Behavioral Medicine, 24, 49–58.

  • Pettit, G. S., Laird, R. D., Dodge, K. A., Bates, J. E., & Criss, M. M. (2001). Antecedents and behavior-problem outcomes of parenting and psychological control in early adolescence. Child Development, 72, 583–598.

  • Pikó B. (1999). A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai Szemle, 33(3), 124–133.

  • Pikó B. (szerk.), (2010). Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest: L’Harmattan.

  • Pikó B., Kovács E. és Kriston P. (2011). Spiritualitás – vallás – egészség: Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika,12(3), 261–276.

  • Piko, B. F., & Kovacs, E. (2010). Do parents and school matter? Protective factors for adolescent substance use. Addictive Behaviors, 35, 53–56.

  • Piko, B., & Brassai, L. (2007). Cultural values and health-related behaviors: A comparison of Hungarian and Transylvanian youth. European Journal of Mental Health, 2, 171–181.

  • Piko, B., & Fitzpatrick, K. (2004). Substance use, religiosity and other protective factors among Hungarian adolescents. Addictive Behaviors, 29, 1095–1107.

  • Rehm, J., Sulkowska, U., Mańczuk, M., Boffetta, P., Powles, J., Popova, S., & Zatoński, W. (2007). Alcohol accounts for a high proportion of premature mortality in central and eastern Europe. International Journal of Epidemiology, 36, 458–467.

  • Rew, L., & Wong, Y. J. (2006). A systematic review of associations among religiosity/spirituality and adolescent health attitudes and behaviors. Journal of Adolescent Health, 38, 433–442.

  • Rogers, P., Qualter, P., Phelps, G., & Gardner, K. (2006). Belief in the paranormal, coping and emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 41, 1089–1105.

  • Sjöberg, L., & Af Wahlberg, A. (2002). Risk perception and New Age Beliefs. Risk Analysis, 22, 751–764.

  • Tomcsányi T., Ittzés A., Horváth-Szabó K., Martos T. és Szabó T. (2010). A spiritualitás és a vallásosság kutatásának kulcskérdései és a Piedmont-féle Spiritualitási és Vallási Érzület Mérőskála. Psychiatria Hungarica, 25(2), 110–120.

  • Tsuang, M. T., Simpson, J. C., Koenen, C., Kremen, W. S., & Lyons, M. J. (2007). Spiritual well-being and health. Journal of Nervous and Mental Disease, 195(8), 673–680.

  • Vidourek, R. A., & King, K. A. (2010). Risk and protective factors for recent alcohol use among African-American youth. Journal of Drug Education, 40(4), 411–425.

  • Wachholtz, A., & Sambamoorthi, S. (2011). National trends in prayer use as a coping mechanism for health concerns: Changes from 2002 to 2007. Psychology of Religion and Spirituality, 3, 67–77.

  • Walker, C., Ainette, M. G., Wills, T. A., & Mendoza, D. (2007). Religiosity and substance use: Test of an indirect-effect model in early and middle adolescence. Psychology of Addictive Behaviors, 21, 84–96.

  • Younniss, J., McCellan, J. A., & Yates, M. (1999). Religion, community service, and identity in American youth. Journal of Adolescence, 22, 243–253.

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár, Márk

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás (Evolutionary psychology)
  • Demetrovics Zsolt (Clinical psychology)
  • Egyed Katalin (Developmental psychology)
  • Hámori Eszter (Clinical child psychology)
  • Molnárné Kovács Judit (Social psychology)
  • Rózsa Sándor (Personality psychology and psychometrics)
  • Nguyen Luu Lan Anh (Cross-cultural psychology)
  • Pléh Csaba (Book Review)
  • Sass Judit (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva (Educational psychology)
  • Urbán Róbert (Health psychology)
  • Csákvári Judit (Psychology of special education)
  • Faragó Klára (Organizational psychology)
  • Kéri Szabolcs (Experimental and Neuropsychology)

 

        Editorial Board

  • Császár Noémi
  • Csépe Valéria
  • Dúll Andrea
  • Ehmann Bea
  • Erős Ferenc
  • Gervai Judit
  • Kiss Enikő Csilla
  • Kiss Paszkál
  • Mészáros Judit
  • Németh Dezső
  • Oláh Attila
  • Péley Bernadette
  • Perczel-Forintos Dóra
  • Révész György
  • Winkler István
  • Molnár Márk
  • Fülöp Márta

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO
  • Scopus

2020  
Scimago
H-index
7
Scimago
Journal Rank
0,142
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
17/111=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 199/203 (Q4)
Scopus
SNIP
0,079
Scopus
Cites
53
Scopus
Documents
24
Days from submission to acceptance 116
Days from acceptance to publication 225
Acceptance
Rate
81%

 

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Magyar Pszichológiai Szemle
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription Information Online subsscription: 152 EUR / 216 USD
Print + online subscription: 184 EUR / 244 USD
Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Pszichológiai Szemle
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1928
Publication
Programme
2021 Volume 76
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Pszichológiai Társaság 
Founder's
Address
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. 
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0279 (Print)
ISSN 1588-2799 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2021 10 1 2
Mar 2021 10 1 1
Apr 2021 8 0 0
May 2021 6 0 0
Jun 2021 9 0 0
Jul 2021 6 0 0
Aug 2021 0 0 0