View More View Less
  • 1 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Magatartástudományi Intézet Szeged
  • | 2 Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Cross Mark

A serdülőkor egyfajta útkeresés, mind az egyéni életút vonatkozásában, mind pedig a világkép megalapozásában, az értékek és erkölcsi elvek megismerésében és integrálásában. A pozitív pszichológia a vallásosságot és a spiritualitást humán erősségként határozza meg, amely fejlődéstanilag erősíti a rezilienciát, az egészséggel, boldogsággal és jólléttel kapcsolatban pedig hatékony védőfaktor. Jelen tanulmány célja szegedi középiskolások (N = 655, 14–21 évesek, 49,2% lány, 50,8% fiú) körében annak tesztelése volt, hogy mennyiben igazolható a kapcsolat az alkoholfogyasztás (életprevalencia, aktuális alkoholfogyasztás és nagyivás), valamint a vallásosság/spiritualitás mutatói között. Logisztikus regresszióanalízis segítségével értékeltük az alkoholfogyasztást mérő dichotóm változók, valamint az egyes vallásos változók közötti összefüggéseket. Adataink azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztásra kevésbé hajlamosak azok a fiatalok, akiknek a vallás fontos szerepet tölt be a mindennapi életükben, akik biztosak a hitükben, és akik gyakorolják is a vallásukat (például imádkozással, templomba járással). Önmagában az, hogy valaki megnevez-e vallási felekezetet vagy közösséget, még nem jelent védelmet. A New Age hiedelmek elfogadása ugyanakkor nagyobb eséllyel hat az alkoholfogyasztás gyakoriságára.

  • Barry, N. C., & Nelson, L. J. (2005). The role of religion in the transition to adulthood for young emerging adults. Journal of Youth and Adolescence, 34, 245–255.

  • Benkő A. (2003). A valláspszichológiától a vallásosság pszichológiájáig. Magyar Pszichológiai Szemle, 58(1), 19–49.

  • Benson, P. L., Roehlkepartain, E. C., & Rude, S. P. (2003). Spiritual development in childhood and adolescence: Toward a field of inquiry. Applied Developmental Science, 7(3), 205–213.

  • Bodrogi A. (2011). Az alkoholizmus kognitív viselkedésterápiás megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(1), 141–156.

  • Brassai L. és Pikó B. (2011). Az élet értelmességére irányuló keresés és a proszocialitás mint a serdülőkori szerfogyasztással szembeni védőfaktorok. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 12(1), 17–34.

  • Brinkerhoff, M. B., & Jacob, J. C. (1987). Quasi-religious meaning systems, official religion, and quality of life in an alternative lifestyle: A survey from the back-to-the-land movement. Journal for the Scientific Study of Religion, 26, 63–80.

  • Brown, T. L., Parks, G. S., Zimmerman, R. S., & Phillips, C. M. (2001). The role of religion in predicting adolescent alcohol use and problem drinking. Journal of Studies on Alcohol, 62, 696–705.

  • Buford, R., Paloutzian, R., & Ellison, C. (1991). Norms for the Spiritual Well-Being Scale. Journal of Psychology and Theology, 19, 56–70.

  • Chauvin, B., Hermand, D., & Mullet, E. (2006). New Age beliefs and societal risk perception. Journal of Applied Psychology, 38, 2056–2071.

  • Crawford, E., Wright, M. O., & Masten, A. S. (2006). Resilience and spirituality in youth. In E. C. Roehlkepartain, P. E. Ebstyne, L. Wagener, & P. Benson (Eds.), The handbook of spiritual development in childhood and adolescence (pp. 355–370). Thousand Oaks, CA: Sage.

  • Donahue, M. J., & Benson, P. L. (1995). Religion and the well-being of adolescents. Journal of Social Issues, 51, 145–160.

  • European Values Study (2006). http://www.europeanvaluesstudy.eu/evs/data-and-downloads/ Letöltve: 2010.03.03

  • Flere, S., & Kirbiš, A. (2009). New Age, religiosity, and traditionalism: A cross-cultural comparison. Journal for the Scientific Study of Religion, 48, 161–184.

  • Giesbrecht, N. (1995). Parenting styles and adolescent religious commitment. Journal of. Psychology and Christianity, 14, 228–238.

  • Good, M., & Willoughby, T. (2006). The role of spirituality versus religiosity in adolescent psychosocial adjustment. Journal of Youth and Adolescence, 35(1), 41–55.

  • Good, M., & Willoughby, T. (2008). Adolescence as a sensitive period for spiritual development. Child Development Perspectives, 2(1), 32–37.

  • Heelas, P. (1996). The New Age movement. The celebration of the self and the sacralization of. modernity. Oxford: Blackwell.

  • Henningsgaard, J. M., & Arnau, R. C. (2008). Relationships between religiosity, spirituality, and personality: A multivariate analysis. Personality and Individual Differences, 45, 703–708.

  • Henson, J. M., Carey, M. P., Carey, K. B., & Maisto, S. A. (2006). Associations among health behaviors and time perspective in young adults: Model testing with boot-strapping replication. Journal of Behavioral Medicine, 29, 127–137.

  • Hunt, S. (2005). Religion and everyday life. London: Routledge.

  • Inglehart, R. (2006). World Values Surveys and European Values Survey, 1981–1984, 1990–1993, and 1995–1997 (ICPSR 2790). Ann Arbor, MI.: Inter-University Consortium for Political and Social Research. http://tro-helbred.org/wordpress/wp-content/uploads/wvs . Letöltve: 2010.03.03

  • Kann, L. (2001). The Youth Risk Behavior Surveillance System: Measuring health-risk behaviors. American Journal of Health Behavior,25, 272–277.

  • Kézdy A., Martos T., Urbán Sz. és Horváth-Szabó K. (2010). A vallásos attitűdök, a megküzdési módok és a lelki egészség összefüggései serdülő- és fiatal felnőttkorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(1), 1–16.

  • King, P. E. (2003). Religion and identity: The role of ideological, social, and spiritual contexts. Applied Developmental Science, 7, 197–204.

  • Kovács E. és Pikó B. (2009). Vallásosság a magyar középiskolások körében. Társadalomkutatás, 27(1), 27–48.

  • Lifrak, P. D., McKay, J. R., Rostain, A., Alterman, A. I., & O’Brian, C. P. (1997). Relationship of perceived competencies, perceived social support, and gender to substance use in young adolescents. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 36(7), 933–940.

  • Macdonald, D. A. (2000). Spirituality: Description, measurement, and relation to the five factor model of personality. Journal of Personality, 68, 153–197.

  • Marks, L. D., & Dollahite, D. C. (2011). Mining the meanings and pulling out the processes from psychology of religion’s correlation mountain. Psychology of Religion and Spirituality, 3(3), 181–193.

  • Mason, W. A., & Windle, M. (2001). Family, religious, school and peer influences on adolescent alcohol use: A longitudinal study. Journal of Studies on Alcohol, 62, 44–53.

  • Mason, W. A., & Windle, M. (2002). A longitudinal study of the effects of religiosity on adolescent alcohol use and alcohol-related problems. Journal of Adolescent Research, 17, 346–363.

  • Miller, L., Davies, M., & Greenwald, S. (2000). Religiosity and substance use and abuse among adolescents in the National Comorbidity Survey. Journal of the American Child and Adolescent Psychiatry, 39, 1190–1197.

  • Moshman, D. (1998). Cognitive development beyond childhood. In W. Damon (Ed.), Handbook of child psychology (pp. 947–978). Vol. 2. New York: Wiley.

  • National Survey on Drug Use (2002). http://icpsr.umich:edu/cocoon/ICPSR/STUDY/06542.xml Letöltve: 2008.03.03

  • Németh, Zs., Urbán, R., Kuntsche, E., San Pedro, E. M., Roales Nieto, J. G., Farkas, J., Futaki, L., Kun, B., Mervó, B., Oláh, A., Demetrovics, Zs. (2011). Drinking motives among Spanish and Hungarian young adults: A cross- national study. Alcohol & Alcoholism, 46, 261–269.

  • Paloutzian, R. F., & Ellison, C. W. (1982). Loneliness, spiritual well-being and quality of life. In L. A. Peplau, & D. Perlman (Eds.), Loneliness A sourcebook of current theory, research, and therapy (pp. 224–237). New York: Wiley Interscience.

  • Pargament, K. I., & Mahoney, A. (2002). Spirituality: Discovering and conserving the sacred. In C. R. Snyder, & S. J. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology. (pp. 646–659). New York: Oxford University Press.

  • Peterman, A. H., Fitchett, G., Brady, M. J., Hernandez, L., & Cella, D. (2002). Measuring spiritual well-being in people with cancer: The functional assessment of chronic illness therapy – spiritual well-being scale (FACIT – Sp). Annals of Behavioral Medicine, 24, 49–58.

  • Pettit, G. S., Laird, R. D., Dodge, K. A., Bates, J. E., & Criss, M. M. (2001). Antecedents and behavior-problem outcomes of parenting and psychological control in early adolescence. Child Development, 72, 583–598.

  • Pikó B. (1999). A vallás és egészség kapcsolatának szociológiai értelmezése. Szociológiai Szemle, 33(3), 124–133.

  • Pikó B. (szerk.), (2010). Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Budapest: L’Harmattan.

  • Pikó B., Kovács E. és Kriston P. (2011). Spiritualitás – vallás – egészség: Fiatalok mentális egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika,12(3), 261–276.

  • Piko, B. F., & Kovacs, E. (2010). Do parents and school matter? Protective factors for adolescent substance use. Addictive Behaviors, 35, 53–56.

  • Piko, B., & Brassai, L. (2007). Cultural values and health-related behaviors: A comparison of Hungarian and Transylvanian youth. European Journal of Mental Health, 2, 171–181.

  • Piko, B., & Fitzpatrick, K. (2004). Substance use, religiosity and other protective factors among Hungarian adolescents. Addictive Behaviors, 29, 1095–1107.

  • Rehm, J., Sulkowska, U., Mańczuk, M., Boffetta, P., Powles, J., Popova, S., & Zatoński, W. (2007). Alcohol accounts for a high proportion of premature mortality in central and eastern Europe. International Journal of Epidemiology, 36, 458–467.

  • Rew, L., & Wong, Y. J. (2006). A systematic review of associations among religiosity/spirituality and adolescent health attitudes and behaviors. Journal of Adolescent Health, 38, 433–442.

  • Rogers, P., Qualter, P., Phelps, G., & Gardner, K. (2006). Belief in the paranormal, coping and emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 41, 1089–1105.

  • Sjöberg, L., & Af Wahlberg, A. (2002). Risk perception and New Age Beliefs. Risk Analysis, 22, 751–764.

  • Tomcsányi T., Ittzés A., Horváth-Szabó K., Martos T. és Szabó T. (2010). A spiritualitás és a vallásosság kutatásának kulcskérdései és a Piedmont-féle Spiritualitási és Vallási Érzület Mérőskála. Psychiatria Hungarica, 25(2), 110–120.

  • Tsuang, M. T., Simpson, J. C., Koenen, C., Kremen, W. S., & Lyons, M. J. (2007). Spiritual well-being and health. Journal of Nervous and Mental Disease, 195(8), 673–680.

  • Vidourek, R. A., & King, K. A. (2010). Risk and protective factors for recent alcohol use among African-American youth. Journal of Drug Education, 40(4), 411–425.

  • Wachholtz, A., & Sambamoorthi, S. (2011). National trends in prayer use as a coping mechanism for health concerns: Changes from 2002 to 2007. Psychology of Religion and Spirituality, 3, 67–77.

  • Walker, C., Ainette, M. G., Wills, T. A., & Mendoza, D. (2007). Religiosity and substance use: Test of an indirect-effect model in early and middle adolescence. Psychology of Addictive Behaviors, 21, 84–96.

  • Younniss, J., McCellan, J. A., & Yates, M. (1999). Religion, community service, and identity in American youth. Journal of Adolescence, 22, 243–253.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 80 80 8
Full Text Views 24 12 0
PDF Downloads 13 5 0