View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet Fejlődés- és Klinikai Pszichológia Tanszék Pécs
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék Pécs
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a kötődéselméletet a fejlődési pszichopatológia szemszögéből vizsgáljuk és mutassuk be. A téma rendkívül szerteágazó, ezért megpróbáltuk a kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia érintkezési pontjaira vonatkozó, általunk legfontosabbnak és legújszerűbbnek gondolt elméleti megfontolásokat bemutatni. Tanulmányunkat egy rövid történeti bevezetéssel kezdjük, majd a két terület – kötődéselmélet és fejlődési pszichopatológia – szemléleti illeszkedését mutatjuk be. Ezt olyan különböző elméleti modellek felsorolása követi, amelyekben a kötődési minőség lelki zavarokra gyakorolt hatásának lehetséges útvonalait kutatjuk. Ezután a kutatási eredmények tükrében a biztonságos és a dezorganizált kötődésnek a patológiás lelkiállapotok kialakulásában játszott szerepét mutatjuk be. Itt az összefüggések mellett a fejlődési pszichopatológia igényeinek eleget téve a lehetséges közvetítő változókat, közvetítő folyamatokat hangsúlyozzuk. Az összegzésben a kötődéselmélet gyakorlati, diagnosztikai és terápiás hasznosságát tárgyaljuk.

  • Achenbach, T. M. (1990). Conceptualisation of developmental psychopathology. In M. Lewis, & M. Miller (Eds.), Handbook of developmental psychopathology (pp. 3–14). New York: Plenum Press.

  • Ackerman, B. P., Izard, C. E., Schoff, K., Youngstrom, E. A., & Kogos, J. (1999). Contextual risk, caregiver emotionality, and the problem behaviors of six- and seven-year-old children from economically disadvantaged families. Child Development, 70, 1415–1427.

  • Allen, J. G. (2006). Mentalizing in Practice. In J. G. Allen, & P. Fonagy (Eds.), Handbook of Mentalization-based Treatment (pp. 25–72). Hoboken, NJ: John Wiley and Sons, Ltd.

  • Bóna A., Kun B., Kökönyei Gy. és Demetrovics Zs. (2013). Az affektív szabályozás zavarai és következményei. Evészavarok és addiktív betegségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(1), 71–88.

  • Bowlby, J. (1969). Attachment and Loss: Vol. 1. Attachment. New York: Basic Books.

  • Bowlby, J. (1973). Attachment and Loss: Vol. 2. Separation: Anxiety and Anger. London: Hogarth Press.

  • Cicchetti, D., Rogosch, F. A., & Toth, S. L. (1998). Maternal depressive disorder and contextual risk: Contributions to the development of attachment insecurity and behavior problems in toddlerhood. Development and Psychopathology, 10, 283–300.

  • Comer, R. J. (2000). A lélek betegségei. Budapest: Osiris.

  • Cowan, P. A., & Cowan, C. P. (2006). Developmental Psychopathology from Family Systems and Family Risk Factors Perspectives: Implications for Family Research, Practice, and Policy. In D. Cicchetti, & D. J. Cohen (Eds.), Developmental Psychopathology. Vol. 1. Theory and Method (pp. 530–587). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons.

  • Crittenden, P. M. (2000). A Dynamic-Maturational Approach to Continuity and Change in Pattern of Attachment. In P. M. Crittenden, & A. H. Claussen (Eds.), The Organization of Attachment Relationships – Maturation, Culture, and Context (pp. 358–383). Cambridge: Cambridge University Press.

  • Damasio, A. (1996). Descartes tévedése. Budapest: AduPrint Kft.

  • Fonagy, P. (2000). Attachment and Borderline Personality Disorder. Journal of the American Psychoanalytic Association, 48, 1129–1146.

  • Fonagy, P. (2008). The Mentalization-Focused Approach to Social Development. In F. N. Busch (Ed.), Mentalization – Theoretical Considerations, Research Findings, and Clinical Implications (pp. 3–56). Hillsdale, NJ & London: The Analytic Press.

  • Fonagy, P., Leigh, T., Steele, M., Steele, H., Kennedy, R., Mattoon, G., Target, M., et al. (1996). The relation of attachment status, psychiatric classification, and response to psychotherapy. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 64, 22–31.

  • Gervai, J., Novak, A., Lakatos, K., Toth, I., Danis, I., Ronai, Z., et al. (2007). Infant Genotype May Moderate Sensitivity to Maternal Affective Communications: Attachment Disorganization, Quality of Care, and the DRD4 Polymorphism. Social Neuroscience, 2(3–4), 307–319.

  • Green, B. L., Goodman, L. A., Krupnick, J. L., Corcoran, C. B., Petty, R. M., Stockton, P., et al. (2000). Outcomes of Single Versus Multiple Trauma Exposure in a Screening Sample. Journal of Traumatic Stress, 13(2), 271–286.

  • Green, J., & Goldwyn, R. (2002). Annotation: Attachment disorganisation and psychopathology: new findings in attachment research and their potential implications for developmental psychopathology in childhood. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 43(7), 835–846.

  • Hamilton, C. E. (2000). Continuity and Discontinuity of Attachment from Infancy through Adolescence. Child Development, 71(3), 690–694.

  • Hudziak, J. J., Achenbach, T. M., Althoff, R. R., & Pine, D. S. (2007). A dimensional approach to developmental psychopathology. International Journal of Methods in Psychiatric Research, 16(S1), S16–S23.

  • Insel, T. R. (2003). Is social attachment an addictive disorder? Physiology & Behavior, 79(3), 351–357.

  • Jurist, E. L. (2005). Mentalized Affectivity. Psychoanalytic Psychology, 22(3), 426–444.

  • Kobak, R., Cassidy, J., Lyons-Ruth, K., & Ziv, Y. (2006). Attachment, Stress, and Psychopathology: A Developmental Pathways Model. In D. Cicchetti, & D. J. Cohen (Eds.), Developmental Psychopathology. Vol. 1. Theory and Method (pp. 334–369). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons.

  • Láng A. (2009). Érzelemszabályozás és kötődés összefüggései normatív mintában. Alkalmazott pszichológia, 11(3–4), 5–17.

  • Láng A. (2012). Kötődés és pszichoterápiás kapcsolat. Budapest: Animula.

  • Liotti, G. (2004). Trauma, Dissociation, and Disorganized Attachment: Three Strands of a Single Braid. Psychotherapy: Theory, research, practice, training, 41, 472–486.

  • Luyten, P., & Blatt, S. J. (2011). Integrating theory-driven and empirically-derived models of personality development and psychopathology: A proposal for DSM 5. Clinical Psychology Review, 31, 52–68.

  • Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2007). Attachment in Adulthood – Structure, Dynamics, and Change. New York, London: The Guilford Press.

  • Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2012). An attachment perspective on psychopathology. World Psychiatry, 11, 11–15.

  • Nagy L. (2005). A felnőtt kötődés mérésének egy új lehetősége: a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőív. Pszichológia, 25(3), 223–245.

  • Pearson, J. L., Cohn, D. A., Cowan, P. A., & Cowan, C. P. (1994). Earned- and continuous-security in adult attachment: Relation to depressive symptomatology and parenting style. Development and Psychopathology, 6, 359–373.

  • Péley B. (2010). Fejlődés és evolúció: evolúciós szemlélet a fejlődésben, a pszichopatológiában és a pszichoterápiákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(1), 65–83.

  • Pickles, A., & Hill, J. (2006). Developmental Pathways. In D. Cicchetti, & D. J. Cohen (Eds.), Developmental Psychopathology. Vol. 1. Theory and Method (pp. 211–243). Hoboken, NJ: John Wiley & Sons.

  • Renken, B., Egeland, B., Marvinney, D., Mangelsdorf, S., & Sroufe, L. A. (1989). Early childhood antecedents of aggression and passive withdrawal in early elementary school. Journal of Personality, 5, 257–281.

  • Rothbaum, F., Weisz, J., Pott, M., Miyake, K. & Morelli, G. (2000). Attachment and Culture – Security in the United States and Japan. American Psychologist, 55(10), 1093–1104.

  • Rutter, M., Kim-Cohen, J., & Maughan, B. (2006). Continuities and discontinuities in psychopathology between childhood and adult life. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 47, 276–295.

  • Rutter, M., Moffitt, T. E., & Caspi, A. (2006). Gene-environment interplay and psychopathology: multiple varieties but real effects. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 47, 226–261.

  • Schore, A. N. (2001). Effects of a Secure Attachment Relationship on Right Brain Development, Affect Regulation, and Infant Mental Health. Infant Mental Health Journal, 22(1–2), 7–66.

  • Sroufe, L. A., & Rutter, M. (1984). The domain of developmental psycholpathology. Child Development, 55, 17–29.

  • Sroufe, L. A., & Waters, E. (1977). Attachment as an Organizational Construct. Child Development, 48, 1184–1199.

  • Sroufe, L. A., Carlson, E. A., Levy, A. K. & Egeland, B. (1999). Implications of Attachment Theory for Developmental Psychopathology. Development and Psychopathology, 11, 1–13.

  • Tackett, J. L. (2006). Evaluating models of the personality–psychopathology relationship in children and adolescents. Clinical Psychology Review, 26, 584–599.

  • Troy, M., & Sroufe, L. A. (1987). Victimisation among pre-schoolers: Role of attachment relationship history. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 26, 166–172.

  • Warren, S. L., Huston, L., Egeland, B., & Sroufe, L. A. (1997). Child and adolescent anxiety disorders and early attachment. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 36, 637–644.

  • Waters, E., Hamilton, C. E., & Weinfield, N. S. (2000). The Stability of Attachment Security from Infancy to Adolescence and Early Adulthood: General Introduction. Child Development, 71(3), 678–683.

  • Werner, E. E. (2000). Protective Factors and Individual Resilience. In J. P. Shonkoff, & S. J. Meisels (Eds.) Handbook of Early Childhood Intervention (pp. 115–132). Cambridge: Cambridge University Press.

  • Yates, T. M., Dodds, M. F., Sroufe, L. A., & Egeland, B. (2003). Exposure to partner violence and child behavior problems: A prospective study controlling for child physical abuse and neglect, child cognitive ability, socioeconomic status, and life stress. Development and Psychopathology, 15, 199–218.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 3 28
Jul 2020 15 4 5
Aug 2020 20 0 0
Sep 2020 15 0 1
Oct 2020 26 2 3
Nov 2020 63 0 1
Dec 2020 0 0 0