View More View Less
  • 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, BTK Pszichológiai Intézet, Fejlődés- és Szociálpszichológiai Tanszék Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Jelen tanulmányban a koraszülöttek fejlődésére vonatkozó kutatásokat elemzem és helyezem el a fejlődési pszichopatológia szemléleti, konceptuális és módszertani fejlődésének keretében. Az áttekintett 50 évnyi szakirodalom azt mutatja, hogy a koraszülött-kutatások célkitűzése, kutatási irányainak kijelölése, módszertani és elemzési modelljei jelentős változáson mentek keresztül. A fejlődési pszichopatológiai, valamint a koraszülöttek fejlődésével foglalkozó kutatások az 1970-es, sőt még az 1980-as években is egymástól független koncepciókkal, módszerekkel, modellekkel dolgoztak. Az 1980-as évek közepén indult meg a közeledés a két szakma között, és csak az 1990-es évek végétől alkalmazták a koraszülött-kutatások implicit, majd explicit módon is a fejlődési pszichopatológia modelljeit. A korai kutatások eredményei számos, a korai fejlődésre jellemző adaptív és maladaptív mintázatot és az ezeket befolyásoló tényezőket tártak fel. Napjaink kutatásai rámutattak, hogy a biológiai és a környezeti rizikófaktorok komplex kölcsönhatásait kell figyelembe venni ahhoz, hogy a fejlődés normális és attól eltérő mintázatait azonosítani lehessen a koraszülött populáción belül. Az eredmények a célzott intervenciós programok finomításában segítenek.

  • Ainsworth, M. D. S., Blehar, M. C., Waters, E., & Wall, S. (1978). Patterns of attachment: A study of the strange situation. Hillsdale, NJ: Erlbaum.

  • Beke A. (1998). Kis súllyal született újszülöttek neurológiai utóképei. In Tulassay T. (szerk.), Gyakorlati Gyermekgyógyászat (pp. 6–11). Budapest: SOTE I. sz. Gyermekklinika és Glaxo Welcome kiadványa.

  • Berkő P. (2001). Koraszülés a 24–28. héten hazánkban. In Papp Z., Görbe É., Hajdu J. és Váradi V. (szerk.), Perinatológus Párbeszéd (pp. 212–219). Budapest: Golden Book Kiadó.

  • Boyce, W. T., & Ellis, B. J. (2005). Biological sensitivity to context: An evolutionary-developmental theory of the origins and functions of stress reactivity. Development and Psychopathology, 17, 271–301.

  • Brazy, J. E., Eckerman, C. O., Oehler, J. M., Goldstein, R. F., & O’Rand, A. M. (1991). Nursery Neurobiologic Risk Score: Important factor in predicting outcome in very low birth weight infants. Journal of Pediatrics, 118(5), 783–792.

  • Brodsky, D., & Christou, H. (2004). Current concepts in Intrauterine Growth Restriction. Journal of Intensive Care Medicine, 19(6), 307–319.

  • Browne, J. V. (2004). New perspectives on premature infants and their parents. Zero to Three, 24(2), 4–12.

  • Bugental, D. B., Beaulieu, D., & Schwartz, A. (2008). Hormonal sensitivity of preterm versus full-term infants to the effects of maternal depression. Infant Behavior and Development, 31(1), 56–61.

  • Charpak, N., Ruiz, G., Zupan, J., Cattaneo, J., Figueroa, Z., Tessier, R., et al. (2005). Kangaroo mother care: 25 years after. Acta Pediatrica, 94(5), 514–522.

  • Cicchetti, D., & Cohen, D. J. (Eds.) (2006). Developmental Psychopathology. Volume One: Theory and Method; Volume Three: Risk, Disorder and Adaptation. Hoboken, NJ: John Wiley & Sons, Inc.

  • Cicchetti, D., & Walker, E. F. (2001). Stress and development: Biological and psychological consequences. Development and Psychopathology, 13, 413–418.

  • Cox, S. M., Hopkins, J., & Hans, S. L. (2000). Attachment in preterm infants and their mothers: Neonatal risk status and maternal representations. Infant Mental Health Journal, 21(6), 464–480.

  • Dieter, J. N., & Emory, E. K. (1995). Supplemental stimulation of preterm infants: A treatment model. Journal of Pediatric Psychology, 22(3), 281–293.

  • Dilworth-Bart, J. E., Poehlmann, J. A., Miller, K. E., & Hilgendorf, A. E. (2010). Do mothers’ play behavior moderatethe association between socioeconomic status and 24-months neurocognitive outcomes of toddler born preterm or with low birth weight? Journal of Pediatric Psychology, 36(3), 289–300.

  • Easterbrooks, M. A. (1989). Quality of attachment to mother and father: Effects of perinatal risk status. Child Development, 60, 825–830.

  • Eckerman, C. O., Sturm, L. A., & Gross, S. J. (1985). Different developmental courses for very-low-birthweight infants differing in early head growth. Developmental Psychology, 27(3), 813–827.

  • Field, T. (1994). The effects of mother’s physical and emotional unavailability on emotional regulation. Monographs of the Society for Research in Child Development, 59(3–4), 208–228.

  • Field, T., Greenberg, R., Woodson, R., Cohen, D., & Garcia, R. (1984). A descriptive study of facial expressions during Brazelton neonatal behavior assessments. Infant Mental Health Journal, 5, 61–71.

  • Frodi, A. M., & Thompson, R. (1985). Infants’ affective responses in the strange situation: Effects of prematurity and of quality of attachment. Child Development, 56, 1280–1290.

  • Goldberg, S., Brachfeld, S., & DiVitto, B. (1980). Feeding, fussing and play: Parent-infant interaction in the first year as a function of prematurity and perinatal medical problems. In T. Field, S. Goldberg, D. Stern, & A. M. Sostek (Eds.), High-risk infants and children: Adult and peer interactions (133–153.). New York: Academic Press.

  • Goldberg, S., Perrotta, M., Minde, K., & Corter, C. (1986). Maternal behavior and attachment in low-birth-weight twins and singletons. Child Development, 57, 34–46.

  • Goldenberg, R. L., Culhane, J. F., Iams, J. D., & Romero, R. (2008). Epidemiology and causes of preterm birth. The Lancet, 371(9606), 75–84.

  • Hack, M., & Fanaroff, A. A. (1999). Outcomes of children of extremely low birthweight and gestational age in the 1990’s. Early Human Development, 53(3), 193–218.

  • Hámori E. (1998). Interaktív minták fejlődése és az anyai reguláció kis súlyú koraszülötteknél a still-face paradigmában. Előadás, amely elhangzott a XIII. Országos Pszichológiai Nagygyűlésen. Pécs.

  • Hámori E. (2005). Koraszülöttség és az anya-gyerek kapcsolat kezdete – Buktatók és korrektív lehetőségek a korai kapcsolat fejlődésében. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.

  • Hámori E., Királdi K., Lakatos K. és Beke A. (2009). Kötődési minták csecsemőkorban és kisgyermekkorban – koraszülött anya-gyerek párok utánvizsgálata. Serdülő- és Gyermekpszichoterápia, 9(1), 100–111.

  • Hámori, E. (1999). The development of affect regulative patterns of preterm infant-mother dyads. Poster presented at the VI. European Congress of Psychology, Rome, Italy.

  • Holditch-Davis, D., & Thoman, E. B. (1988). The early social environment of premature and fullterm infants. Early Human Development, 17, 221–232.

  • Jandó, G., Mikó-Baráth, E., Markó, K., Hollódy, K., Török, B., & Kovács, I. (2012). Early-onset binocularity in preterm infants reveals experience-dependent visual development in humans. www.pnas.org/cgi/doi/10.1073/pnas.1203696109.

  • Janssens, A., Uvin, K., Van Impe, H., Laroche, S. M., Van Reempts, P., & Deboutte, D. (2009). Psychopathology among preterm infants using the diagnostic classification Zero to Three. Acta Pediatrics, 98(12), 1988–1993.

  • Johnson, S., Hollis, C., Kochhar, P., Henessy, E., Wolke, D., & Marlow, N. (2009). Autism spectrum disorders in extremely preterm children. Journal of Pediatrics, http://dx.doi.org/10.1016jpeds.2009.10.041

  • Kalmár M. és Csiky E. (1994). A koraszülöttség fejlődéspszichológiai implikációi. Magyar Pszichológiai Szemle, 50(3–4), 139–170.

  • Keren, M., Tyano, G., & Sirota, L. (2000). Prematurity as an interplay between psychological and biological risk factors leading to infant psychopathology. Harefuah, 139(11–12), 424–429.

  • Királdi K. és Hámori E. (2009). Az anya-gyerek kapcsolat a korai fejlesztés tükrében igen kis súlyú koraszülött 7–11 éves gyermekeknél. Serdülő- és Gyermekpszichoterápia, 9(1), 82–100.

  • Kohlhauser, C., Fuiko, R., Panagl, A., Zadra, C., Haschke, N., Brandstetter, S., et al. (2000). Outcome of very-low-birth-weigth infants at 1 and 2 years of age: The importance of early identification of neurodevelopmental deficits. Clinical Pediatrics, 39, 441–449.

  • Krafchuk, E. E., Tronick, E. Z., & Clifton, R. K. (1983). Behavioral and cardiac responses to sound in preterm neonates varying in risk status: A hypothesis of their paradoxical reactivity. In T. Field, & A. Sostek (Eds.), Infants born at risk: Psychological, perceptual and cognitive processing (42–58.). New York: Grune & Stratton.

  • Litt, J., Taylor, G., Klein, K., & Hack, M. (2005). Learning disabilities in children with very low birthweight: Prevalence, neuropsyhological correlates and educational interventions. Journal of Learning Disabilities, 38(2), 130–141.

  • Mangelsdorf, S. C., Plunkett, J. W., McHale, J. L., & Dichtellmiller, M. (1996). Attachment security in very low birth weight infants. Developmental Psychology, 32, 914–920.

  • Masten, A. S., & Obradovic, J. (2006). Competence and resilience in development. Annals New York Academy of Sciences, 1094, 13–27.

  • Péley B. (2010). Fejlődés és evolúció: Evolúciós szemlélet a fejlődésben, a pszichopatológiában és a pszichoterápiákban. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(1), 65–83.

  • Plunkett, J. W., Meisels, S. J., Stiefel, G. S., Pasick, P. L., & Roloff, D. W. (1986). Patterns of attachment among preterm infants of varying biological risk. Journal of the American Academy of Child Psychiatry, 25, 794–800.

  • Rode, S., Chang, P., Fisch, R., & Sroufe, L. A. (1981). Attachment patterns of infants separated at birth. Developmental Psychology, 17, 188–191.

  • Schwichtenberg, A. J. M., & Poehlmann, J. (2009). A transactional model of sleep-wake regulation in infants born preterm or low birthweight. Journal of Pediatric Psychology, 34(8), 837–849.

  • Steer, P. (2005). The epidemiology of preterm labour. British Journal of Obstetrics & Gynaecology, 112(Suppl 1), 1–3.

  • Stiefel, D. M., Plunkett, J. W., & Meisels, S. J. (1987). Affective expression among preterm infants of varying levels of biological risk. Infant Behavior and Development, 10, 151–164.

  • Szűts Á. és Szűcs I. (2006). Igen kis súlyú koraszülöttek életkilátásai, hosszú távú követés: irodalmi barangolás és saját beteganyag. Gyermekgyógyászat, 67(6), 701–710.

  • Thompson, R. J., Gustafson, K. E., Oehler, J. M., Catlett, A. T., Brazy, J., & Goldstein, R. F. (1997). Developmental outcome of very low birth weight infants at four years of age as a function of biological risk and psychosocial risk. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics, 18, 91–96.

  • Tronick, E. Z., Als, H., Adamson, L., Wise, S., & Brazelton, T. B. (1978). The infant’s response to entrapment between contradictory messages in face-to-face interaction. Journal of the American Academy of Child Psychiatry, 17, 1–13.

  • Van Beek, Y., Hopkins, B., & Hoeksma, J. B. (1994). Development of communicative behaviors in preterm infants: The effects of birth-weight status and gestational age. Infant Behavior and Development, 19, 295–307.

  • Van IJzendoorn, M. H., Goldberg, S., Kroonenberg, M., & Frenkel, O. J. (1992). The relative effects of maternal and child problems on the quality of attachment: A meta-analysis of attachment in clinical samples. Child Development, 63, 840–858.

  • Wood, N. S., Marlow, N., Costeloe, K., Gibson, A. T., & Wilkinson, A. R. (2000). Neurologic and Developmental Disability after Extremely Preterm Birth. New England Journal of Medicine, 343, 378–384.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 10 13
Jul 2020 4 6 9
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 15 2 3
Oct 2020 35 2 3
Nov 2020 23 6 1
Dec 2020 0 0 0