Jelen tanulmányban két vizsgálatot ismertetünk, amelyeknek az volt a célja, hogy feltárja a bocsánatkérés és a jóvátétel megbocsátásra gyakorolt hatását. Az első vizsgálatunkban egy nem túl nagy volumenű sérelmet követően egy nem túl szoros kapcsolatban szcenáriós és laboratóriumi vizsgálatban ellenőriztük, hogyan segítheti a jóvátétel a megbocsátást. A második vizsgálatunk felidézéses jellegű volt, arra kértük a vizsgálati személyeket, hogy írjanak le egy nehezen megbocsátható sérelmet. Eredményeink szerint a jóvátétel segíthet egy sérelmet megbocsátani. A jóvátétel hatékonyságát befolyásolja, hogy a jóvátételről szóló döntést ki hozza meg: a jóvátételről intézményes keretek között született döntés hatásosabb, mint ha a jóvátételről maga az elkövető dönt, legalábbis kis volumenű sérelmek esetében, nem túl szoros kapcsolatban. A jóvátétel közeli kapcsolatban is segítheti a megbocsátást, de egy sérelmet követően a kapcsolat teljes helyreállításában a bocsánatkérést nem pótolja, mindkét viselkedésnek megvan a maga szerepe. A jóvátétel elsősorban a megbocsátást segíti a sérelem negatív következményeinek enyhítése révén, a bocsánatkérés pedig a kapcsolatok helyreállását közvetlenül segíti elő.
Darley, J. M., & Pittman, T. S. (2003). The psychology of compensatory and retributive justice. Personality and Social Psychology Review, 7(4), 324–336.
De Cremer, D. (2010). To pay or to apologize? On the psychology of dealing with unfair offers in a dictator game. Journal of Economic Psychology, 31(6), 843–848.
Desmet, P. T., DE CREMER, D., & Van Dijk, E. (2010). On the psychology of financial compensations to restore fairness transgressions: When intentions determine value. Journal of Business Ethics, 95, 105–115.
Exline, J. J., Worthington, E. L., Hill, P., & Mccullough, M. E. (2003). Forgiveness and Justice: A research agenda for social and personality psychology. Personality and Social Psychology Review, 7(4), 337–348.
Fehr, R., & Gelfand, M. J. (2010). When apologies work: How matching apology components to victims’ self-construals facilitates forgiveness. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 113, 37–50.
Fehr, R., Gelfand, M. J., & Nag, M. (2010). The road to forgiveness: A meta-analytic synthesis of its situational and dispositional correlates. Psychological Bulletin, 137(2), 894–914.
Fincham, F. D. (2009). Forgiveness: Integral to close relationships and inimical to justice? Virginia Journal of Social Policy and the Law, 16, 357–384.
Fischbacher, U., & Utikal, V. (2013). On the acceptance of apologies. Games and Economic Behavior, 82, 592–608.
Flynn, F. J., & Adams, G. (2009). Money can’t buy love: Asymmetric beliefs about gift price and feelings of appreciation. Journal of Experimental Social Psychology, 45(2), 404–409.
Frey, B. S. (1997). Not Just For The Money: An Economic Theory of Personal Motivation. Cheltenham: Edward Elgar.
Haesevoets, T., REINDERS FOLMER, C., De Cremer, D., & VAN HIEL, A. (2013). Money isn’t all that matters: The use of financial compensation and apologies to preserve relationships in the aftermath of distributive harm. Journal of Economic Psychology, 35, 95–107.
Karremans, J. C., & VAN LANGE, P. A. (2004). Back to caring after being hurt: the role of forgiveness. European Journal of Social Psychology, 34(2), 207–227.
Kearns, J. N., & Fincham, F. D. (2004). A prototype analysis of forgiveness. Personality and Social Psychology Bulletin, 30(7), 838–855.
Kim, P. H., Dirks, K. T., & Cooper, C. D. (2009). The repair of trust: A dynamic bilateral perspective and multilevel conceptualization. Academy of Management Review, 34(3), 401–422.
Leunissen, J. M., De Cremer, D., Folmer, C. P., & Van Dijke, M. (2013). The Apology Mismatch: Asymmetries Between Victim’S Need For Apologies And Perpetrator’S Willingness To Apologize. Journal Of Experimental Social Psychology, 49, 315–324.
Mccullough, M. E., Pargament, K. I., & Thoresen, C. E. (2001). Forgiveness: Theory, Research, and Practice. New York: Guilford Press.
Mccullough, M. E., Root, L. M., Cohen, A. D. (2006). Writing about the benefits of an interpersonal transgression facilitates forgiveness. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 74(5), 887–897.
Mccullough, M. E., Worthington, E. L., & Rachal, K. C. (1997). Interpersonal forgiving in close relationships. Journal of Personality and Social Psychology, 73(2), 321–336.
Miller, A. J., Worthington JR, E. L., & Mcdaniel, M. A. (2008). Gender and forgiveness: A meta-analytic review and research agenda. Journal of Social and Clinical Psychology, 27(8), 843–876.
MÜnnich Á. és Hidegkuti I. (2012). Strukturális egyenletek modelljei: Oksági viszonyok és komplex elméletek vizsgálata pszichológiai kutatásokban. Alkalmazott Pszichológia, 14(1), 77–102.
Ristovski, A., & Wertheim, E. H. (2005). Investigation of compensation source, trait empathy, satisfaction with outcome and forgiveness in the criminal context. Australian Psychologist, 40(1), 63–69.
Rosseel, Y. (2012). lavaan: An R package for structural equation modeling. Journal of Statistical Software, 48(2), 1–36.
Rye, M. S., Loiacono, D. M., Folck, C. D., Olszewski, B. T., Heim, T. A., & Madia, B. P. (2001). Evaluation of the psychometric properties of two forgiveness scales. Current Psychology: Developmental, Learning, Personality, Social, 20(3), 260–277.
Scher, S. J., & Darley, J. M. (1997). How effective are the things people say to apologize? Effects of the realization of the apology speech act. Journal of Psycholinguistic Research, 26(1), 127–140.
Strelan, P., Feather, N. T., & Mckee, I. (2008). Justice and forgiveness: Experimental evidence for compatibility. Journal of Experimental Social Psychology, 44(6), 1538–1544.
Szondy M. (2007). A Megbocsátásra való hajlam korrelátumai: kapcsolata a szocio-demográfiai jellemzőkkel, az optimizmussal és a boldogsággal. Pszichológia, 27(3), 221–239.
Worthington, E. L. (2005). More questions about forgiveness: Research agenda for 2005–2015. In E. L. Worthington (Ed.), Handbook of Forgiveness (557–574). New York: Brunner–Routledge.
Worthington, E. L., & Scherer, M. (2004). Forgiveness is an emotion-focused coping strategy that can reduce health risks and promote health resilience: Theory, review, and hypotheses. Psychology & Health, 19(3), 385–405.