Napjainkban a kognitív és kísérleti pszichológián kívül (lásd például TURI és munkatársai, 2010; SWAAB és munkatársai, 2003) a kísérleti pragmatika is kutatási témái között tartja számon a nem szó szerinti jelentések megértésére irányuló kérdéseket (GIORA, 2002, 2007, 2008, 2012; GIBBS 2002). A különösen izgalmas témának tartott metaforák feldolgozási módjait az adatközlők életkorának és kognitív fejlettségének függvényében érdemes vizsgálni (LOUKUSA, LEINONEN és RYDER, 2007/08; SCHNELL, 2007). A serdülő, 15-18 éves korosztály nyelvhasználata és megértési folyamatai viszont jórészt kívül estek a szakirodalmi érdeklődés körén. Cikkünkben a konvencionális és az újszerű, kreatív metafora megértésének folyamatát vizsgáljuk kamasz és fiatal felnőtt korosztály esetében szó-nemszó lexikális döntési paradigma segítségével. A metaforák három típusú környezetben kerültek bemutatásra: 1. a gyakori jelentést előfeszítő szövegkörnyezetben, 2. a ritkább jelentést előfeszítő kontextusban és 3. „lebegtetett” (a gyakori és a ritka jelentést egyaránt előfeszítő) kontextusban. Célszóként a metafora konvencionális és nem konvencionális (metaforikus) jelentése, illetve álszavak mint kontroll célingerek szerepeltek. Az eredmények azt mutatják, hogy a kamaszok kitüntetett figyelemmel fordulnak az új és ritkán hallott alakzatok felé, azokat gyorsabban értelmezik metaforikus jelentésben, mint a konvencionális metaforákat. A konvencionális formák megértése fokozatos, azaz az életkor előrehaladtával nő a megértés.
BARON-COHEN, S., LESLIE, A. M., & FRITH, U. (1985). Does the autistic child have a “theory of mind”? Cognition, 21(1), 37–46.
BARON-COHEN, S., TAGER-FLUSBERG, H., & COHEN, D. J. (1993). Understanding Other Minds: Perspectives from Autism. Oxford: Oxford University Press.
BARON-COHEN, S., TAGER-FLUSBERG, H., & COHEN, D. J. (2007). Understanding Other Minds: Perspectives from Developmental Cognitive Neuroscience. 2 nd edition. Oxford: Oxford University Press.
BERNICOT, J., LAVAL, V., & CHAMINAUD, S. (2007). Nonliteral language forms in children: In what order are they acquired in pragmatics and metapragmatics? Journal of Pragmatics, 39, 2115–2132.
BLAKEMORE S.-J. (2012b). Imaging brain development: The adolescent brain. Neuroimage, 61, 397–406.
BLAKEMORE, S. J., DEN OUDEN, H., CHOUDHURY, S., & FRITH, C. (2007). Adolescent development of the neural circuitry for thinking about intentions. Social Cognitive and AffectiveNeuroscience, 2(2), 130–139.
BLAKEMORE, S.-J. (2012a). Development of the social brain in adolescence. Journal of the Royal Society of Medicine, 105, 111–116.
BURNETT, S., THOMPSON, S. S., BIRD, G., & BLAKEMORE, S. J. (2011). Pubertal development of the understanding of social emotions: Implications for education. Journal of Learningand Individual Differences, 21, 681–689.
CALL, J., & TOMASELLO, M. (2008). Do chimpanzees have a theory of mind: 30 years later. Trends in Cognitive Science, 12, 187–192.
CARSTON, R. (2002). Thoughts and Utterances: The Pragmatics of Explicit Communication. Oxford: Blackwell.
CARSTON, R. (2010). Metaphor: ad hoc concepts, literal meaning and mental images. Proceedings of the Aristotelian Society, 110(3), 295–321.
CSIBRA G. , GERGELY Gy. (2005). Teleologikus gondolkodás csecsemőkorban. Az egyévesek naiv racionális cselekvéselmélete. Magyar Tudomány, 11, 1347–1355.
ERIKSON, E. H. (1968). Identity: Youth and Crisis. New York: W. W. Norton.
FORGÁCS, B., BOHRN, I., BAUDEWIG, J., HOFMANN, M. J., PLÉH, CS., & JACOBS, A. M. (2012). Neural correlates of combinatorial semantic processing of literal and figurative noun noun compound words. Neuroimage, 63(3), 1432–1442.
FORGÁCS, B. (2009). Verbális metakommunikáció — Mitől releváns egy metaforikus leképezés? Magyar Pszichológiai Szemle, 64(3), 593–605.
FORGÁCS, B., LUKÁCS, A., & PLÉH, CS. (2014). Lateralized processing of novel metaphors: Disentangling figurativeness and novelty neuropsychologia. Neuropsychologia, 56, 101–109.
FORGÁCS B. (2013). Agy és megismerés a figuratív nyelv megértésében. In PLÉH CS. (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV. A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában (383–411). Budapest: Akadémiai Kiadó.
GERŐCS M. és PINTÉR L. (2013). A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Konferenciaelőadás. Szeged: LingDok.
GIBBS, R. (2002). A new look at literal meaning in understanding what is said and implicated. Journal of Pragmatics, 34, 457–486.
GIBBS, R., & COLSTON, H. L. (2012). Interpreting Figurative Meaning. Cambridge: Cambridge University Press.
GIORA, R. (1997). Understanding figurative and literal language: The graded salience hypothesis. Cognitive Linguistics, 8(3), 183–206.
GIORA, R. (2002). Literal vs. figurative language: Different or equal? Journal of Pragmatics, 34, 487–506.
GIORA, R. (2007). Is Metaphor Special? Brain and Language, 100, 111–114.
GIORA, R. (2008). Is metaphor unique? In R. Gibbs (Ed.), The Cambridge Handbook of Metaphor and Thought (143–161). New York: Cambridge University Press.
GIORA, R. (2012). The psychology of utterance processing: Context vs. salience. In K. I. JASZCZOLT, & K. ALLAN (Eds.), The Cambridge Handbook of Pragmatics (151–167). Cambridge: Cambridge University Press.
GLUCKSBERG, S. (2003). The psycholinguistics of metaphor. TRENDS in Cognitive Sciences, 7(2), 92–96.
GRICE, H. P. (1997a). A társalgás logikája. In PLÉH CS., SÍKLAKI I., TERESTYÉNI T. (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés (188–197). Budapest: Osiris.
GRICE, H. P. (1997b). A társalgás logikája. In PLÉH CS., SÍKLAKI I., TERESTYÉNI T. (szerk.), Nyelv–kommunikáció–cselekvés (213–227). Budapest: Osiris.
GYŐRI M. , GY. STEFANIK K., KANIZSAI N. I. és BALÁZS A. (2002). Naiv tudatelmélet és nyelvi pragmatika magasan funkcionáló autizmusban: reprezentációs zavar, performanciakorlát vagy kompenzáció? In RACSMÁNY M. és KÉRI SZ. (szerk.), Architektúra és patológia amegismerésben. Kognitív Szeminárium (11–40). Budapest: Books in Print.
GYŐRI, M. (2006). Autism and Cognitive Architecture. Budapest: Akadémiai Kiadó.
HAPPÉ, F. (1993). Communicative competence and theory of mind in autism: A test of relevance theory. Cognition, 48, 101–119.
INHELDER, B., & PIAGET, J. (1958). The Growth of Logical Thinking from Childhood to Adolescence. New York, NY: Basic Books.
IVASKÓ L. (2004). A pragmatikai kompetencia: nyelvelméleti érvek és neurolingvisztikai realitás. In IVASKÓ L. (szerk.), A kommunikáció útjai (181–196). Budapest: Gondolat/MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.
KEATING, D. (1980). Thinking processes in adolescence. In J. ADELSON (Ed.), Handbook of. adolescent psychology (211–246). New York: Wiley.
LACZKÓ M. (2008). Hogyan minősítik tizenévesek beszédét a diákok, és hogyan a tanárok? Anyanyelv-Pedagógia, 1(3–4), 87.
LACZKÓ M. (2009). Tizenévesek beszédének fonetikai-stilisztikai elemzése. Anyanyelv-Pedagógia, 2(1–2), 151.
LACZKÓ M. (2011). Óvodások és kisiskolások spontán beszédalkotási folyamatai. Magyar nyelvőr, 135, 440–459.
LAVAL, V., & BERNICOT, J. (2002). Tu es dans la lune: Understanding idioms in French speaking children and adults. Pragmatics, 12(4), 399–413.
LENGYEL, ZS. , BALÁZS, P., & IVASKÓ, L. (2011). Intended or not intended, literal or nonliteral meaning — some evidence from normally developing Hungarian children. 12th International Pragmatics Conference, Manchester, England, 2011. július 3–8.
LOUKUSA, S. , LEINONEN, E., & RYDER, N. (2007/08). Development of pragmatic language comprehension in Finnish-speaking children, First Language, 27(3), 279–296.
LUKÁCS Á. , PLÉH CS. (2003). A nyelv idegrendszeri reprezentációja. In PLÉH CS., KOVÁCS GY. és GULYÁS B. (szerk.), Kognitív idegtudomány (528–561). Budapest: Osiris.
NEMESI A. L. (2009). Az alakzatok kérdése a pragmatikában. Budapest: Loisir.
RACSMÁNY M. , LUKÁCS Á., NÉMETH D. és PLÉH, CS. (2005). A verbális munkamemória magyar nyelvű vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 60(4), 479–506.
RUBIO, F. P. (2007). Suppression in metaphor interpretation: Differences between meaning selection and meaning construction. Journal of Semantics (Special Issue on ProcessingMeaning), 24(4), 345–371.
RUBIO, F. P. (2008). Concept narrowing: The role of context-independent information in concepts. Journal of Semantics, 25(4), 381–409.
SCHNELL Zs. (2007). Tudatelmélet és pragmatika-idiomatikus nyelvelsajátítás. In MUND K. és KAMPIS GY. (szerk.), Tudat és elme (145–168). Budapest: Typotex.
SCHNELL Zs. (2013). A gyermekhumor kognitív nyelvészeti vizsgálata. In VARGHA, K., LITOVKINA, A. és BARTA ZS. (szerk.), Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris konferencia előadásai (195–212). Budapest: Tinta Kiadó/ELTE BTK Magyar Szemiotikai Társaság.
SCHNELL, Zs. , & VARGA, E. (2012). Humour, Irony and Social Cognition. In A. T. LITOVKINA, J. SZŐLLŐSY, P. MEDGYES, & W. CHŁOPICKI (Eds.), Hungarian Humour. Humorand Culture 3. Cracow: Tertium Society for the Promotion of Language Studies.
SEARLE, J. R. (1979). Metaphor. Expression and Meaning: Studies in the Theory of Speech Acts. Cambridge: Cambridge University Press.
SPERBER, D., & WILSON, D. (1995). Relevance: Communication and Cognition. 2 nd edition. Oxford: Blackwell.
SPERBER, D. és WILSON, D. (2013). A metafora leleplezése megértésében. In PLÉH CS. (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV. A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában (313–339). Budapest: Akadémiai Kiadó.
SWAAB, T., BROWN, C. M., & HAGOORT, P. (2003). Understanding words in sentence contexts: The time course of ambiguity resolution. Brain and Language, 86(2), 326–343.
TOMASELLO, M. (2002). Gondolkodás és kultúra. Budapest: Osiris.
TURI ZS. , JANACSEK K. és NÉMETH D. (2010). A munkamemória, a szógyakoriság és a kontextus szerepe a lexikális kétértelműség feldolgozásában. Pszichológia, 30(4), 295–315.
WERNER, H., & KAPLAN, B. (1952). The Acquisition of Word Meanings: A Developmental Study. Monographs of the Society for Research in Child Development, 15/1. Washington: Society forResearch in Child Development.