View More View Less
  • 1 MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A nemzetközi szakirodalomban sokféle kifejezéssel jelölik a fogalmat — dual, double, twice, multiple exceptional. A hazai szakirodalomban még egyáltalán nem honosodott meg a kettős/többszörös különlegességű tehetség elnevezése. Ennek oka elsősorban az, hogy a hazai tehetséggondozásban a fogalomhoz szükséges szemléleti háttér épp csak kezd formálódni. A jelenlegi képesség- és teljesítménycentrikus tehetségszemlélet nem épít az egyén és környezete folyamatos, finom interakciójára. Ezzel leszűkül a tehetség fogalma, és így megjelenésének valószínűsége is kisebb a lehetségesnél. A különleges vagy hátrányos helyzetű tehetségek felhívják a figyelmet a jelenlegi tehetségfogalomnak és a tehetségesek ellátásának gyenge pontjaira. A tanulmány a szemléletváltás szükségszerűségét mutatja be a váltás lehetséges irányainak és hatásainak elemzésével együtt.

  • BIRD, A. (2007). Perceptions of epigenetics. Nature, 447(24) . doi:10.1038/nature05913

  • BLOOM, B. S. (1956). Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. White Plains: Longman Publishing Group.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • CSIKSZENTMIHALYI, M. (1996). Creativity: Flow and the Psychology of Discovery and Invention. New York: Harper.

  • COMFORD BOYES, L., REID, I., BRAIN, K., & WILSON, J. (2004). Accelerated learning: A literature survey. UK. Department for Education and Skills.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • FREEMAN, J. (2006). ‘Giftedness in the Long Term’. Journal for the Education of the Gifted, 29, 384403.

  • GAGNÉ, F. (2003). Transforming Gifts into Talents: The DMGT as a Developmental Theory. In N. Colangelo & G. A. Davis (Eds.) Handbook of gifted education (3rd ed.) Boston: Allyn and Bacon, 6074.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GARDNER, H. (1983). Frames of mind: The theory of multiple intelligences. New York: Basic Books.

  • GETZELS, J. W., & CSIKSZENTMIHALYI, M. (1975). From problem solving to problem finding. In I. A. TAYLOR, & J. W. GETZELS (Eds.), Perspectives in Creativity (90116). Chicago: Aldine Publishing Company.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYARMATHY É. (2007). A tehetség — Háttere és gondozásának gyakorlata. Budapest: ELTE Kiadó.

  • GYARMATHY É. (2009). Atipikus agy és a tehetség I. — Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok valamint az Asperger szindróma. Pszichológia, 29(4), 377390.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYARMATHY É. (2010). Atipikus agy és a tehetség II. — Az átütő tehetség és a tehetségvizsgálatok ma. Pszichológia , 30(1), 3141.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYARMATHY É. (2012). Diszlexia a digitális korszakban. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

  • GYARMATHY É. (2013a). Atipikus hiperaktívak és a tipikus tehetségesek mítosza. Tehetség, 21(1), 1112.

  • GYARMATHY É. (2013b). Tehetséghálózat a különleges tehetségekért. Inspiráció, 20(3), http://www.isze.hu/download/inspiracio/NTP-TTM-12-P-0018.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • GYARMATHY É. és KUCSÁK J. (2012). A digitális bennszülöttek képességprofilja. A mérési eljárások, a linearitás és a hagyományos iskolai tanítás alkonya. Iskolakultúra, 6, 4353.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • HAMVAI CS. és PIKÓ B. (2008). Pozitív pszichológiai szempontok az iskola világában. Magyar Pedagógia, 108(1), 7192.

  • HANDEL, A. E., & RAMAGOPALAN, S. V. (2010). Is Lamarckian evolution relevant to medicine? BMC Medical Genetics, 11, 73. http://www.biomedcentral.com/1471-2350/11/73

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • HARMATINÉ OLAJOS T. (2012). Tehetség és/vagy hiperaktivitás. Tehetség, 20(4), 67.

  • HELLER, K. A., & PERLETH, C. (2007a). Münchner Hochbegabungstestbatterie für die Primarstufe (MHBT-P). Goettingen, Germany: Hogrefe.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • HELLER, K. A., & PERLETH, C. (2007b). Münchner Hochbegabungstestbatterie für die Sekundarstufe (MHBTS). Goettingen, Germany: Hogrefe.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOSZTOLÁNYI GY. (2010). A gyermekfejlődés epigenetikája. Magyar Tudomány, 9, 10831089.

  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2000). Komplex Instrukciós Program. In KLEIN S. és SOPONYI D. (szerk.) A tanulás szabadsága Magyarországon (357367). Budapest: EDGE.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2001). Konkrét helyzet — konkrét elemzése. In TRENCSÉNYI L. (szerk.) Példák és példaképek (103117). Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézet.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2004a). Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a Komplex Instrukciós Program segítségével. Új Katedra, 13(11), 2124.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2004b). Társadalmi együttélés — interkulturális nevelés. Zempléni Múzsa, 4(2), 2938.

  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2005). A társas interakció mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályokban. Iskolakultúra, 15(5), 1625.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2006). A tanulói státus hatása a tanulók órai szereplésére. Új Pedagógiai Szemle, 55(5), 3546.

  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2007a). A logikai és táblajáték-foglalkozások szerepe a matematikatanításban. Új Pedagógiai Szemle, 57(6), 8893.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2007b). Integrációs modell. Fókusz, 9(1), 3656.

  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2009). Siker az osztályteremben. Mérföldkő: Új kihívások a korszerű együttnevelésben. Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2010). Lehet egy lépéssel több? In CHRAPPÁN M. (szerk.), Az iskolakezdés pedagógiai kihívásai (8589). Debrecen: Debreceni Egyetem.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2010). A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda tevékenységének bemutatása. Tények-Esélyek-Utak az oktatásban. Budapest: Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2011). Tanuló-központúság. In RÉTI M. (szerk.), Tanító Tér. Oktatási épületek infrastruktúrája: fenntarthatóság és más minőségi kritériumok (88116).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KOVÁCSNÉ NAGY E. (2012). Több mint csoportmunka. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

  • KOZMA SZ. (2013). Tevékenység-motiváció-(tehetség)rehabilitáció vagy tehetségre habilitáció. XVIII. Komáromi Pedagógiai Napok, február 27. Komarno.

    • Export Citation
  • LIPSEY, M. W., & WILSON, D. B. (1993). The efficacy of psychological, educational, and behavioral treatment. American Psychologist, 48, 11811201.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ODEN, M. H. (1968). The fulfillment of promise: 40-year follow-up of the Term an gifted group. Genetic Psychology Monographs, 77, 393.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • MONTGOMERY, D. (2004). Double exceptionality: gifted children with special educational needs. Vision, 14(1), 1834.

  • M. NÁDASI M. (2007). Adaptivitás az oktatásban. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

  • PAPPNÉ GYULAI K. és PAKURÁR M. (szerk.) (2011). A debreceni példa. Tehetségazonosítás éstehetséggondozás a város közoktatási intézményeiben. Géniusz könyvek 23. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÁSKU J. (2011). A tehetség értelmezései a nemzetközi és a hazai szakirodalomban. Fordulópont, 13/1/51., Budapest: Pont Kiadó, 15852474.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÉTER-SZARKA SZ. (2011). Az „ismeretlen ismerős”: Gagné tehetségmodelljének átdolgozott változata. Tehetség, 18(3), 57.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PÉTER-SZARKA SZ. (2012a). Kreatív klíma az iskolában. Tehetség, 19(2), 57.

  • PÉTER-SZARKA, SZ. (2012b). Creative climate as a means to promote creativity in the classroom. Electronic Journal of Research in Educational Psychology, 10(3), 10111034.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PLÉH CS. (2004). A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra, 5, 5761.

  • PLÉH CS. (2010). Kreativitás, tehetség és gyakorlás: hangsúlyváltások a kutatásban. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 199220.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • PLÉH CS. (2013). A pszichológia és a pedagógia klasszikus és új kapcsolatai. Iskolakultúra, 56, 7681.

  • REIS, S. M. & RENZULLI, J. S. (1982). A case for a broadened conception of giftedness. Phi Delta Kappan, 63(9), 619620.

  • RENZULLI, J. (1977). The Enrichment Triad Model: A guide for developing defensible programs for the gifted and talented. Wethersfield: Creative Learning Press Inc.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • RENZULLI, J., REIS, S. M., & SMITH, L. H. (1981). The revolving door identification model. Mansfield Center: Creative Learning Press.

  • SCHOBER, B., & ZIEGLER, A. (2002). Theoretical levels in the evaluation of motivational trainings. European Journal of Psychological Assessment, 18(3), 204213. doi: 10.1027//1015-5759.18.3.204.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SEARS, W., & THOMPSON, L. (1998). The A.D.D. Book: New Understandings, New Approaches to Parenting Your Child. Boston: Little, Brown and Company.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SIMKIN, B. (1999). Was PANDAS Associated with Mozart’s Personality Idiosyncrasies? Medical problems of performing artists, 14(3), 113116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SOLANO, C. H. (1979). The First D: Discovery of Talent, or Needles in a Haystack: Mathematically Gifted Child. In N. COLANGELO, & R. T. ZAFFRANN (Eds.), New Voices in Counselingthe Gifted (93). Iowa: Kendall & Hunt.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • SOSNIAK, L. A. (2006). Retrospective interviews in the study of expertise and expert performance. In K. A. ERICSSON, N. CHARNESS, P. J. FELTOVICH, & R. R. HOFFMAN (Eds.), The Cambridge handbook of expertise and expert performance (287301). Cambridge: Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • STEENBERGEN-HU, S. & MOON, S. M. (2011). The effects of acceleration on high-ability learners: A meta-analysis. Gifted Child Quarterly, 55, 3953.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • STERNBERG, R. J. (1992). Ability tests, measurements and markets. Journal of Educational Psychology, 84(2), 134140.

  • STERNBERG, R. J., & DAVIDSON, J. E. (1990). Conception of Giftedness New York: Cambridge University Press.

  • TERMAN, L. M. (1925). Genetic studies of genius. Vol. 1. Mental and physical traits of a thousand gifted children. Stanford, CA: Stanford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • TANNOCK, R. (1998). ADHD: advances in cognitive, neurobiological and genetic research. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 39(1), 6599.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • WALLACE, B. (1983). Teaching the Very Able Child. London: Ward Lock Educational.

  • WATKINS, C. (1999). The Gifted AD/HD Child and Adolescent: Between Two Worlds. Hypertalk, Fall and Winter.

  • WEBB, J. T., & LATIMER, D. (1993). ADHD and children who are gifted (ERIC Document No. EDO-EC-93-5). VA: Reston: Council for Exceptional Children.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • WINNER, E. (1996). Gifted children: Myths and realities. New York: Basic Books.

  • WINNER, E. (2000). The origins and ends of giftedness. American Psychologist, 55(1), 159169.

  • ZIEGLER, A., & STOEGER, H. (2004). Identification based on ENTER within the conceptual frame of the Actiotope Model of Giftedness. Psychology Science, 46, 324342.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ZIEGLER, A. (2005). The actiotope model of giftedness. In R. J. STERNBERG, & J. E. DAVIDSON (Eds.), Conceptions of giftedness (2 nd ed.) (411436). New York, NY: Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • ZIEGLER, A , & PHILLIPSON, S. N. (2012). Towards a systemic theory of gifted education. High Ability Studies, 23(1), 330.

  • ZIEGLER, A. (2013) Gifted Education from a Systemic Perspective: The Importance of Educational Capital and Learning Capital. In S. N. PHILLIPSON, H. STOEGER, & A. ZIEGLER (Eds.), Exceptionality in East-Asia: Explorations in the actiotope model of giftedness. London: Routledge.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zöld Kakas Líceum (2013). Zöld Kakas Program. http://www.zoldkakas.hu/kuldetes.html

    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 2 0
Jul 2020 3 0 0
Aug 2020 1 0 0
Sep 2020 4 1 1
Oct 2020 11 1 1
Nov 2020 20 0 0
Dec 2020 0 0 0