Az önbecsülés alapvető pszichológiai szükséglet, de egyes típusainak a mentális egészség szempontjából nemcsak jó, hanem káros következményei is lehetnek. A feltételes önbecsülés az alacsony alapönbecsülésből és különböző énmegerősítő szükségletekből (kompetencia és kapcsolatok) származik, negatívan korrelál a mentális egészség indikátoraival és számos negatív pszichológiai jellemzővel jár együtt.
A Feltételes Önbecsülés Skála magyar változata (CSES-H) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata több független mintán.
1. minta: 272 fő egyetemi hallgató, 75 férfi és 197 nő (átlag életkor 23,48±2,14), egy hónappal később 153 fő töltötte ki a következő kérdőíveket: Feltételes Önbecsülés Kérdőív (CSES-H), Rosenberg-féle Önbecsülés Skála (RSES), Önegyüttérzés Skála (SCS-H), Spielberger-féle Vonásszorongás Skála (STAI-T), Beck Depresszió Kérdőív (BDI), Diszpozicionális Optimizmus Kérdőív (LOT-R).
A 2. mintában rendszeresen táncoló 162 fő, 52 férfi és 110 nő (átlag életkor 28,5±8,59) és 208 aerobikozó nő (átlag életkor 28,4 ±8,46) töltötte ki a következő kérdőíveket: CSES-H, RSES, WHO Jóllét Kérdőív rövidített változat (WHO-5), Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skála (PANAS).
A Feltételes Önbecsülés Skála és két skálája jó reliabilitás értékeket (0,72 és 0,91 között) és teszt-reteszt reliabilitást (0,74–0,79), a megerősítő faktorelemzés pedig elfogadható mértékű illeszkedést mutatott. A feltételes önbecsülés a globális önbecsüléssel, az önegyüttérzéssel, a diszpozicionális optimizmussal, a jólléttel és a pozitív affektivitással negatívan, míg a vonásszorongással, a depresszióval és a negatív affektivitással pozitívan korrelált.
A Feltételes Önbecsülés Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői megfelelőek.
BECH, P., STAEHR-JOHANSEN, K., & GUDEX, C. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: Validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65(4), 183–190.
BECK, A. T., STEER, R. A., & CARBIN, M. G. (1988). Psychometric properties of the Beck Depression Inventory: Twenty-five years of evaluation. Clinical Psychology Review, 8(1), 77–100.
BECK, A. T., WARD, C. H., MENDELSOHN, M., MOCK, J., & ERBAUGH, J. (1961). An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4, 561–571.
BÉRDI M. és KÖTELES F. (2010). Az optimizmus mérése: az Életszemlélet Teszt átdolgozott változatának (LOT–R) pszichometriai jellemzoi hazai mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 273–294.
BIRKS, Y., & ROGER, D. (2000). Identifying components of type A behaviour: “Toxic” and “non-toxic” achieving. Personality and Individual Differences, 28, 1093–1105.
BLATT, S. J., D’AFFLITTI, J. P., & QUINLAN, D. M. (1979). The Depressive Experiences Questionnaire. Unpublished manuscript, Yale University, New Haven, CT.
BLOM, V., JOHNSON, M., & PATCHING, G. F. (2011). Physiological and behavioral reactivity when one’s self-worth is staked on competence Individual Differences Research, 9(3), 138–152.
BOWLBY, J. (1980). Attachment and loss, Vol. 3. Loss separation and depression. New York: Basic Books.
CROCKER, J. (2002). The costs of seeking self-esteem. Journal of Social Issues, 58(3), 597–615.
CROCKER, J. (2006). Having vs. pursuing self-esteem: Costs and benefits. In M. H. KERNIS (Ed.), Self-Esteem: Issues and answers (274–280). New York: Psychology Press.
CROCKER, J., LUHTANEN, R., COOPER, M. L., & BOUVRETTE, S. A. (2003). Contingencies of self-worthin college students: Measurement and theory. Journal of Personality and Social Psychology, 85(5), 894–908.
CROCKER, J., & PARK, L. E. (2004). The costly pursuit of self-esteem. Psychological Bulletin, 130(3), 392–414.
CROCKER, J., & WOLFE, C. T. (2001). Contingencies of self-worth. Psychological Review, 108(3), 593–623.
DUNKLEY, D. M., ZUROFF, D. C., & BLANKSTEIN, K. R. (2003). Self-critical perfectionism and daily affect: Dispositional and situational influences on stress and coping. Journal of Personality and Social Psychology, 84(1), 234–252.
FORSMAN, L., & JOHNSON, M. (1996). Dimensionality and validity of two scales measuring different aspects of self-esteem. Scandinavian Journal of Psychology, 37(1), 1–15.
FRANKS, D. D., & MAROLLA, J. (1976). Efficacious action and social approval as interacting dimensions of self-esteem: A tentative formulation through construct validation. Sociometry, 39(4), 324–341.
FREYLER, A., KOHEGYI, Z., KÖTELES, F., KÖKÖNYEI, G., & BÁRDOS, G. (2013). Modern health worries, subjective somatic symptoms, somatosensory amplification, and health anxiety in adolescents. Journal of Health Psychology, 18(6), 773–781.
GILLATH, O., BUNGE, S. A., SHAVER, P. R., WENDELKEN, C., & MIKULINCER, M. (2005). Attachment style differences in the ability to suppress negative thoughts: Exploring the neural correlates. NeuroImage, 28(4), 835–847.
GUDJONSSON, H. G., & SIGURDSSON, J. F. (2003). The relationship of compliance with coping strategies and self-esteem. European Journal of Psychological Assessment, 19(2), 117–123.
GYOLLAI, Á., SIMOR, P., KÖTELES, F., & DEMETROVICS, Zs. (2011). The psychometric properties of the Hungarian version of the short Positive and Negative Affect Scale (PANAS). Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(2), 73–79.
HALLSTEN, L., JOSEPHSON, M., & TORGÉN, M. (2005). Performance-based self-esteem: A driving force in burnout process. Arbete och hälsa, 2005:4, Stockholm: National Institute for Working Life, Sweden.
HARTER, S. (1985). Competence as a dimension of self-evaluation: Toward a comprehensive model of self-worth. In R. LEAHY (Ed.), The development of self (55–122). San Diego, CA: Academic Press.
HEWITT, P. L., & FLETT, G. L. (1991). Perfectionism in the self and social contexts: Conceptualisation, assessment, and association with psychopathology. Journal of Personality and Social Psychology, 60(3), 456–470.
HILL, C. A. (1987). Affiliation motivation: people who need people but in different ways. Journal of Personality and Social Psychology, 52(5), 1008–1018.
JOHNSON, M. (1997). On the dinamics of self-esteem. Empirical validation of basic-self esteem and earning self-esteem. PhD Dissertation. Stockholm University Department of Psychology.
JOHNSON, M. (1998). Self-esteem stability: The importance of basic self-esteem and competence strivings for the stability of global self-esteem. European Journal of Personality, 12(2), 103–116.
JOHNSON, M. (2002). The importance of self-attitudes for Type A-B, externality-internality and health status. Personality and Individual Differences, 33(5), 777–789.
JOHNSON, M. (2010). Depressive styles, self-esteem structure, and health: A dynamic approach to vulnerability in self-criticism and dependency. Individual Differences Research 8(1), 45–66.
JOHNSON, M., & FORSMAN, L. (1995). Competence strivings and self-esteem: An experimental study. Personality and Individual Differences, 19(4), 417–430.
JOHNSON, M., & BLOM, V. (2007). Development and validation of two measures of contingent self-esteem. Individual Differences Research, 5(4), 300–328.
JOHNSON, M., PAANANEN, M. L., RAHINANTTI, P., & HANNONEN, P. (1997). Depressed fibromyalgia patients are equipped with an emphatic competence dependent self-esteem. Clinical Rheumatology, 16(6), 485–491.
JOHNSON, M., & PATCHING, G. R. (2013). Self-esteem dynamics regulate the effects of feedback on ambition. Individual Differences Research, 11(2), 44–58.
JOINER, T. E., & METALSKY, G. I. (2001). Excessive reassurance-seeking: Delineating a risk factor involved in the development of depressive symptoms. Psychological Science, 12(5), 371–378.
KISS P. (2009). Az önbecsülés, elégedettség és identitás személyes és társadalmi vetületei. In KISS P. (szerk.), Emberi kapcsolatok és társadalmi nézetek kérdoív skáláinak megbízhatósági és érvényességi vizsgálata. Budapest: Eötvös Kiadó.
KOIVULA, N., HASSMÉN, P., & FALLBY, J. (2002). Self-esteem and perfectionism in elite athletes: Effects on competitive anxiety and self-confidence. Personality and Individual Differences, 32(5), 865–875.
KOPP M. és FÓRIS N. (1995). A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Budapest: Végeken sorozat.
KÖTELES, F., & BÁRDOS, G. (2011). What makes us sicker? An experimental study of nonspecific adverse drug effects. Clinical and Experimental Medical Journal, 5(4), 203–215.
KÖTELES, F., & FERENTZI, E. (2012). Ethical aspects of clinical placebo use what do laypeople think? Evaluation & the Health Professions, 35(4), 462–476.
KÖTELES, F., & SIMOR, P. (2013). Modern health worries, somatosensory amplification and subjective symptoms: A longitudinal study. International Journal of Behavioral Medicine, 20(1), 38–41.
KÖTELES, F., & SIMOR, P. (2014a). Somatic Symptoms and holistic thinking as major dimensions behind modern health worries. International Journal of Behavioral Medicine, 869–876.
KÖTELES, F., & SIMOR, P. (2014b). Modern health worries, somatosensory amplification, health anxiety and well-being: A cross-sectional study. European Journal of Mental Health, 9, 20–33.
KÖTELES, F., SZEMERSZKY, R., FREYLER, A., & BÁRDOS, G. (2011). Somatosensory amplification as a possible source of subjective symptoms behind modern health worries. Scandinavian Journal of Psychology, 52(2), 174–178.
NEFF, K. D. (2003). The development and validation of a scale to measure Self-Compassion. Self and Identity, 2, 223–250.
NEFF, K. D. (2011). Self-Compassion, self-esteem, and well-being. Social and Personality Psychology Compass, 5(1), 1–12.
NEFF, K. D., & VONK, R. (2009). Self-compassion versus global self-esteem: Two different ways of relating to oneself. Journal of Personality, 77(1), 23–50.
PINCUS, A. L., & GURTMAN, M. B. (1995). The three faces of interpersonal dependency: Structural analyses of self-report dependency measures. Journal of Personality and Social Psychology, 69(4), 744–758.
PINCUS, A. L., & WILSON, K. R. (2001). Interpersonal variability in dependent personality. Journal of Personality, 69 (2), 223–251.
ROGERS, C. (1951). Client-centered therapy. Boston: Mifflin Company.
ROSENBERG, M. (1965). Society and the adolescent self-image., Princeton, NJ: Princeton University Press.
RYAN, R. M., & DECI, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68–78.
SÁGI A. , KÖTELES F. és KOMLÓSI A. (2013). Az Önmagunk iránt érzett együttérzés (Önegyüttérzés) skála magyar változatának (SCS-H) pszichometriai jellemzoi. Pszichológia, 4, 295–313.
SÁGI A. , SZEKERES ZS. és KÖTELES F. (2012). Az aerobik pszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testi tudatossággal való kapcsolatának empirikus vizsgálata noi mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(2), 271–293.
SCHEIER, M. F., & CARVER, C. S. (1985). Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychology, 4(3), 219–247.
SCHEIER, M. F., CARVER, C. S., & BRIDGES, M. W. (1994). Distinguishing optimism from neuroticism (and trait anxiety, self-mastery, and self-esteem): A reevaluation of the Life Orientation Test. Journal of Personality and Social Psychology, 67(6), 1063–1078.
SIPOS K. , SIPOS M. és SPIELBERGER, C. D. (1994). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In MÉREI F. és SZAKÁCS F. (szerk.), Pszichodiagnosztikai vademecum 2 (123–148). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
SPIELBERGER, C. D., GORSUCH, R. L., & LUSHENE, R. E. (1970). Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.
STAUDER A. és KONKOLŸ THEGE, B. (2006). Az észlelt stressz kérdoív (PSS) magyar verziójának jellemzoi. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203–216.
SUSÁNSZKY É. , KONKOLŸ THEGE B., STAUDER A. és KOPP M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdoív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 Országos Lakossági Egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.
KOMLÓSI A. (2007). Napjaink önbecsülés-kutatásainak áttekintése. Önbecsülés és/vagy önelfogadás? In DEMETROVICS ZS., KÖKÖNYEI GY. és OLÁH A. (szerk.), Személyiség-lélektantól az egészségpszichológiáig. Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére (20–46). Budapest: Trefort Kiadó.
WATSON, D., CLARK, L. A., & TELLEGEN, A. (1988). Development and validation of brief measures of positive and negative affect: The PANAS scales. Journal of Personality and Social Psychology, 54(6), 1063–1070.