A kiégés a segítő foglalkozásúak gyakori szindrómája, mely az egyéni terheken túl az egészségügyi ellátó rendszer nehézségeihez vezet. Megelőzése alapvető fontosságú egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Áttekintő tanulmányunkban a kiégés megelőzésének újabb módszereit összegezzük.
Az utóbbi évtized irodalmi adatainak áttekintése. Elsősorban az újabb eljárásokat bemutató és hatékonyságot elemző kutatásokra támaszkodtunk (például az „e-mental health” terén végzett vizsgálatokra).
Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióban gyakran alkalmaznak hagyományos módszereket (például relaxációkat, kognitív-viselkedésterápiás elemeket). Az újabb eljárások között említendők a stresszmenedzsment programjai, a mindfulness alkalmazása. A legmodernebb eszközök az új információs technológiák, amelyekkel egyre több prevenciós program él. Az új prevenciós stratégiák között ki kell emelni a prevenciós eszközök személyre szabott alkalmazását, valamint a szervezeti kultúra fejlesztését célzó programokat, amelyek egészségpolitikai lépések szükségességére is felhívják a figyelmet.
A kiégés megelőzése a munkalélektanban és a segítő foglalkozások terén lényeges feladat a szakemberek védelme és az ellátás minősége, valamint az egészségügyi gazdaságosság szempontjából. A prevenciót szolgáló programok hatékonysága jó, bár még kevés randomizált, kontrollált vizsgálat készült.
ÁDÁM, SZ. (2013). Work-family conflict among female and male physicians in Hungary: prevalence, stressor predictors and potential consequences on physicians well-being. Budapest: Pálúr Kft
ÁDÁM SZ. , GYORFFY ZS. és CSOBOTH CS. (2006). 112:537Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban. Hippocrates, 8(2), 113–117.
ÁDÁM SZ. , TORZSA P., GYORFFY ZS., VÖRÖS K. és KALABAY L. (2009). Gyakori a magas fokú kiégés a háziorvosok és a háziorvosi rezidensek körében. Orvosi Hetilap, 150(7), 317–323.
ÁDÁM SZ. , GYORFFY ZS., HARMATTA J., TÚRY F., KOPP M. és SZÉNYEI G. (2010). A magyarországi pszichiáterek egészségi állapota. Psychiatria Hungarica, 25(1), 55–61.
BARAK, A., HEN, L., BONIEL-NISSIM, M., & SHAPIRA, N. (2008). A comprehensive review and a metaanalysis of the effectiveness of internet-based psychotherapeutic interventions. Journal of Technology in Human Services, 26(2–4), 109–160.
BARBOSA, P., RAYMOND, G., ZLOTNICK, C., WILK, J., TOOMEY, R., & MITCHELL, J. (2013). Mindfulness-based stress reduction training is associated with greater empathy and reduced anxiety for graduate healthcare students. Education for Health (Abingdon, England), 26(1), 9–14.
BERGER, M., GRAVERT, C., SCHNELLER, C., & MAIER, W. (2013). Prävention und Behandlung psychischer Störungen am Arbeitsplatz. Nervenarzt, 84(11), 1291–1298.
BERGNER, T. M. H. (2012). Burnout. A kiégés megelozése 12 lépésben. Budapest: Z-Press.
BIGLAN, A., LAYTON, G. L., JONES, L. B., HANKINS, M., & RUSBY, J. C. (2013). The value of workshops on psychological flexibility for early childhood special education staff. Topics in Early Childhood Special Education, 32(4), 196–210.
CHIESA, A., & SERRETTI, A. (2009). Mindfulness-based stress reduction for stress management in healthy people: a review and meta-analysis. Journal of Alternative and Complementary Medicine, 15(5), 593–600.
CHRISTENSEN, H., & PETRIE, K. (2013). State of the e-mental health field in Australia: where are we now? Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 47(2), 117–120.
DAVIES, W. R. (2008). Mindful meditation: healing burnout in critical care nursing. Holistic Nursing Practice, 22(1), 32–36.
DESLICH, S., STEC, B., TOMBLIN, S., & COUSTASSE, A. (2013). Telepsychiatry in the 21st century: transforming healthcare with technology. Perspectives in Health Information Management, 10(Summer). Published online Jul 1, 2013. PMCID: PMC3709879
DYRBYE, L. N., VARKEY, P., BOONE, S. L., SATELE, D. V., SLOAN, J. A., & SHANAFELT, T. D. (2013). Physician satisfaction and burnout at different career stages. Mayo Clinic Proceedings, 88(12), 1358–1367.
ECKERMANN, S., & HOWARD, S. (2008). Health workforce crisis: how to achieve a work-life balance. Australian Journal of Rural Health, 16(2), 117.
EDWARDS, D., & BURNARD, P. (2003). A systematic review of stress and stress management interventions for mental health nurses. Journal of Advanced Nursing, 42(2), 169–200.
ELDER, C., NIDICH, S., MORIARTY, F., & NIDICH, R. (2014). Effect of transcendental meditation on employee stress, depression, and burnout: a randomized controlled study. Permanent Journal, 18(1), 19–23.
FREUDENBERGER, H. J. (1974). Staff burn-out. Journal of Social Issues, 30(1), 159–175.
GUEST, R. S., BASER, R., LI, Y., SCARDINO, P. T., BROWN, A. E., & KISSANE, D. W. (2011). Cancer surgeons' distress and well-being, II: modifiable factors and the potential for organizational interventions. Annals of Surgical Oncology, 18(5), 1236–1242.
GÜLEÇ, H., KOHLS, E., & TÚRY, F. (2011). New technologies in the treatment of patients with eating disorders. In TÚRY F. ésPÁSZTHY B. (szerk.), Az evészavarok pszichoterápiájának aktuális kérdései (89–114). Budapest: Semmelweis.
GÜNTHNER, A., & BATRA, A. (2012). Stressmanagement als Burn-out-Prophylaxe. Bundesgesundheitsblatt –Gesundheitsforschung –Gesundheitsschutz, 55(2), 183–189.
GYORFFY ZS. és ÁDÁM SZ. (2004). Az egészségi állapot, a munkastressz és a kiégés alakulása az orvosi hivatásban. Szociológiai Szemle, 11(3), 107–127.
HARMATTA J. , ÁDÁM SZ., GYORFFY ZS., TÚRY F. és SZÉNYEI G. (2010). A munkamegterhelés és a munkával kapcsolatos stressztényezok a magyarországi pszichiáterek körében. Psychiatria Hungarica, 25(5), 417–424.
HEM, E., HALDORSEN, T., AASLAND, O. G., TYSSEN, R., VALGUM, P., & EKEBERG, O. (2004). Suicide among physicians. American Journal of Psychiatry, 161(11), 2295–2302.
KABAT-ZINN, J. (2003). Mindfulness-based stress reduction (MBSR). Constructivism in the Human Sciences, 8(2), 73–107.
LAAN, E. K., KRAAIJENHAGEN, R. A., PEEK, N., BUSSCHERS, W. B., DEUTEKOM, M., BOSSUYT, P. M. et al. (2012). Effectiveness of a web-based health risk assessment with individuallytailored feedback on lifestyle behaviour: study protocol. BioMed Central, Public Health, 12, 200.
LIGHT IRIN, C., & BINCY, R. (2012). Effect of stress management interventions on job stress among nurses working in critical care units. The Nursing Journal of India, 103(6), 269–271.
MAJOR J. , RESS K., HULESCH B. és TÚRY F. (2006). A kiégés jelensége az orvosi hivatásban. Lege Artis Medicinae, 16(4), 367–373.
MARINE, A., RUOTSALAINEN, M. A., SERRA, C., & VERBECK, J. H. (2014). Preventing occupational stress in healthcare workers. Cochrane Database of Systematic Reviews, 11, CD001892.
MASLACH, C., & LEITER, M. (1997). The truth about burnout. How organizations cause personal stress and what to do about it. San Francisco: Jossey-Bass Publishers.
MÉSZÁROS V. (2012). A gyógyítók egészsége: a kiégés és a kiégés megelozése, illetve kezelése. In URBÁN R., DEMETROVICS ZS., RIGÓ A. és OLÁH A. (szerk.), Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II. (219–250). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
MÉSZÁROS V. , CSERHÁTI Z., OLÁH A., PERCZEL FORINTOS D. és ÁDÁM SZ. (2013). A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében –lehetoségek a kiégés és depresszió megelozésének szolgálatában. Orvosi Hetilap, 154(12), 449–454.
MIMURA, C., & GRIFFITHS, P. (2003). The effectiveness of current approaches to workplace stress management in the nursing profession: an evidence based literature review. Occupational and Environmental Medicine, 60, 10–15.
MOUTIER, C., NORCROSS, W., JONG, P., NORMAN, M., KIRBY, B., MCGUIRE, T. et al. (2012). The suicide prevention and depression awareness program at the University of California, San Diego School of Medicine. Academic Medicine, 87(3), 320–326.
PAPP B. és LÁNG A. (2013). Tanárok öngyilkossággal kapcsolatos ismeretei, különös tekintettel a kiégésre és az elkerülo megküzdésre. Psychiatria Hungarica, 28(3), 229–238.
PAPP SZ. , & TÚRY F. (2010). A pályakezdo orvosok jövoképe és egészségi állapota. Lege Artis Medicinae, 20(6–7), 423–429.
PÁLFI, I., NÉMETH, K., KEREKES, ZS., KÁLLAI, J., & BETHLEHEM, J. (2008). The role of burnout among Hungarian nurses. International Journal of Nursing Practice, 14(1), 19–25.
PÁLFINÉ SZABÓ I. , VRANESICSNÉ HORVÁTH I., NÉMETH K. és BETHLEHEM J. (2007). Az ápolók mentálhigiénés állapota, és a kiégés szindrómát provokáló faktorok elofordulása a vizsgált populációban. Novér, 20(4), 3–13.
PETERSON, U., BERGSTRÖM, G., SAMUELSSON, M., ASBERG, M., NYGREN, A. (2008). Reflecting peer-support groups in the prevention of stress and burnout: randomized controlled trial. Journal of Advanced Nursing, 63(5), 506–516.
PTACEK, R., STEFANO, G. B., KUZELOVA, H., RABOCH, J., HARSA, P., KREAM, R. M. (2013). Burnout syndrome in medical professionals: a manifestation of chronic stress with counterintuitive passive characterisctics. Neuroendocrinology Letters, 34(4), 259–264.
PUREBL GY. , GÜLEÇ, H. és MEZEI Á. (2012). E-pszichoterápia. In UNOKA ZS., PUREBL GY., TÚRY F. és BITTER I. (szerk.), Pszichoterápia az orvosi gyakorlatban (256–260). Budapest: Semmelweis.
QUEIROS, C., CARLOTTO, M. S., KAISELER, M., DIAS, S., & PEREIRA, A. M. (2013). Predictors of burnout among nurses: an interactionist approach. Psicothema, 25(3), 330–335.
RICHARDSON, K. M., & ROTHSTEIN, H. R. (2008). Effects of occupational stress management intervention programs: a meta-analysis. Journal of Occupational Health Psychology, 13(1), 69–93.
RICHEZ, M. (2014). Resilience-building strategies for nurses in transition. Journal of Continuing Education in Nursing, 45(2), 54–55.
SHANAFELT, T. D., SLOAN, J. A., & HABERMANN, T. M. (2003). The well-being of physicians. American Journal of Medicine, 114(6), 513–519.
SUSÁNSZKY É. , HAJNAL Á. és KOPP M. (2008). Öngyilkossággal kapcsolatos ismeretek, attitudök a magyar lakosság és segíto foglalkozású szakemberek körében. Psychiatria Hungarica, 23(5), 376–384.
SWETZ, K. M., HARRINGTON, S. E., MATSUYAMA, R. K., SHANAFELT, T. D., & LYCKHOLM, L. J. (2009). Strategies for avoiding burnout in hospice and palliative medicine: peer advice for physicians on achieving longevity and fulfillment. Journal of Palliative Medicine, 12(9), 773–777.
TÚRY F. , GÜLEÇ, H. és PUREBL GY. (2015). Telemedicina a pszichiátriában –a modern információs technológia szerepe. In FÜREDI J. és NÉMETH A. (szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve (5., átdolgozott kiadás). Budapest: Medicina.
VAN DEN BROECK, A., VAN DER ELST, T., DIKKERS, J., DE LANGE, A., & DE WITTE, H. (2012). This is funny: on the beneficial role of self-enhancing and affiliative humour in job design. Psicothema, 24(1), 87–93.
VAN DER KLINK, J. J. L., BLONK, R. W. B., SCHENE, A. H., & VAN DIJK, F. J. H. (2001). The benefits of interventions for work-related stress. American Journal of Public Health, 91(2), 270–276.
VAN STRATEN, A., CUIJPERS, P., & SMITS, N. (2008). Effectiveness of a web-based self-help intervention for symptoms of depression, anxiety, and stress: randomized controlled trial. Journal of Medical Internet Research, 25, 10(1):e7.
WEIGHT, C. J., SELLON, J. L., LESSARD-ANDERSON, C. R., SHANAFELT, T. D., OLSEN, K. D., & LASKOWSKI, E. R. (2013). Physical activity, quality of life, and burnout among physician trainees: the effect of a team-based, incentivized exercise program. Mayo Clinic Proceedings, 88(12), 1435–1442.
WIGGLETON, C., PETRUSA, E., LOOMIS, K., TARPLEY, J., TARPLEY, M., O’GORMAN, M. L. et al. (2010). Medical students’ experiences of moral distress: development of a web-based survey. Academic Medicine, 85(1), 111–117.
WINWOOD, P. C., BAKKER, A. B., & WINEFIELD, A. H. (2007). An investigation of the role of non-work-time behavior in buffering the effects of work strain. Journal of Occupational and Environmental Medicine, 49(8), 862–871.
WORK GROUP ON MAJOR DEPRESSIVE DISORDER (2010). American Psychiatric Association: Practice guideline for the treatment of patients with major depressive disorder. Third edition. American Journal of Psychiatry, 167(10): Suppl.
YAMAGISHI, M., KOBAYASHI, T., KOBAYASHI, T., NAGAMI, M., SHIMAZU, A., & KAGEYAMA, T. (2007). Effect of web-based assertion training for stress management of Japanese nurses. Journal of Nurse Management, 15(6), 603–607.