Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10–18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi.
Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány).
Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között.
Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.
Alexander, L. M., & Currie, C. (2004). Young people’s computer use: Implications for health educations xx. Health Education, 4, 254–261.
Bavelier, D., Green, C. S., Schrater, P., & Pouget, A. (2012). Brain plasticity through the life span: Learning to learn and action video games xx. Annual Reviews of Neuroscience, 35, 391–416.
Bonnet, M. H., Berry, R. B., & Arand, D. L. (1991). Metabolism during normal, fragmented, and recovery sleep xx. Journal of Applied Physiology, 71, 1112–1118.
Boronkai D. (2011). Az internet pszichológiája. Pécsi Tudományegyetem. http://igyk.pte.hu/files/tiny_mce/File/kari_projektek/informaciotudaservenyesules/tanan yagok/1_alprojekt/TM/04_Internetpszichologia.pdf (a hozzáférés dátuma: 2014.12.10.)
Cacioppo, J. T., & Petty, R. E. (1982). The need for cognition xx. Journal of Personality and Social Psychology, 42, 116–131.
Dahl, R. E. (1996). The impact of inadequate sleep on children’s daytime cognitive function xx. Pediatric Neurology, 3, 44–50.
Dahl, R. E. (1998). The consequences of insufficient sleep for adolescents xx. Links between sleep and emotional regulation. Phi Delta Kappan, 80, 354–359.
Dávid M. , Estefánné Varga M., Hatvani A., Taskó T., Dorner L. és Soltész P. (2014). Az IKT-használat hatásai a pszichikus sajátosságokra, vizsgálat a tanulók körében. Kutatási zárótanulmány. Eger: Eszterházy Károly Foiskola.
Demetrovics Zs. és Koronczay B. (2010). Az internetfüggoség néhány pszichológiai vonatkozása. In Talyigás J. (szerk.), Az internet a kockázatok és mellékhatások tekintetében (pp. 121–132). Budapest: Scolar Kiadó.
Dorner, L., Hatvani A., Taskó T., Soltész P., Estefánné Varga M. és Dávid M. (2016). IKThasználat 10–18 éveseknél –Egy IKT-eszközhasználati kérdoív bemutatása xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (1), 56–.
Eppright, T., Allwood, M., Stern, B., & Theiss, T. (1999). Internet addiction: A new type of addiction? xx Missouri Medical, 96, 133–136.
Greenfield, P. M. (1998). The cultural evolution of IQ. In U. Neisser (Ed.), The rising curve: Long-term gains in IQ and related measures (pp. 81–123). Washington, DC: American Psychological Association.
Greenfield, S. (2009). Identitás a XXI. században. Budapest: HVG könyvek.
Hakala, P. T., Rimpelä, A. H., Saarni, L. A., & Salminen, J. J. (2006). Frequent computerrelated activities increase the risk of neck–shoulder and low back pain in adolescents xx. The European Journal of Public Health, (5), 541–.
Hakkarainen, K., Ilomäki, L., Lipponen, L., Muukkonen, H., Rahikainen, M., Tuominen, T. & Lehtinen, E. (2000). Students’ skills and practices of using ICT: Results of a national assessment in Finland xx. Computers & Education, (2), 117–.
Jacobs, K., & Baker, N. A. (2001). The association between children’s computer use and musculoskeletal discomfort xx. Work (Reading, Mass.), (3), 226–.
Kaltiala-Heino, R., Lintonen, T., & Rimpela, A. (2004). Internet Addiction? Potentially problematic use of the Internet in a population of 12-18-year-old adolescents xx. Addiction Research and Theory, 12, 89–96.
Kautiainen, S., Koivusilta, L., Lintonen, T., Virtanen, S. M., & Rimpelä, A. (2005). Use of information and communication technology and prevalence of overweight and obesity among adolescents xx. International Journal of Obesity, (8), 933–.
Kovács K. (2007). A modern technológia szerepe az IQ generációk közti növekedésében xx. Világosság, 9. http://www.vilagossag.hu/pdf/20071109200948.pdf (letöltés dátuma: 2014. november 2.)
Mannir, R., Ratti, M. T., Marchioni, E., Castelnovo, G., Murelli, R., Sartori, I. & Tartara, A. (1997). Poor sleep in adolescents: A study of 869 17-year-old Italian secondary school students xx. Journal of Sleep Research, (1), 49–.
Maynard, A. E., Subrahmanyam, K., & Greenfield, P. M. (2005). Technology and the Development of intelligence: From the loom to the computer. In R. J. Sternberg and D. Preiss (Eds.), Intelligence and Technology: The impact of tools on the nature and development of human abilities (pp. 29–53). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.
Molnár Gy. (2011). Az információs-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és oktatásra xx. Magyar Tudomány, (9), 1047–.
Nagy, J. (2000). XXI. század és nevelés. Budapest: Osiris Kiadó.
OECD (2015). Students, computers and learning: Making the Connection. PISA, OECD Publishing.
Pilcher, J. J., & Walters, A. S. (1997). How sleep deprivation affects psychological variables related to college students’ cognitive performance xx. Journal of American College Health, (3), 126–.
Pléh Cs. (2011). A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet xx. Korunk, 22(8). 2011. augusztus. http://korunk.org/letoltlapok/Z_ZMKorunk2011augusztus.pdf. (a hozzáférés dátuma: 2014.10.10.)
Prensky, M. (2001). Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók xx. On the Horizon (NCB University Press), 9(5), URL: http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf (a hozzáférés dátuma: 2014.03.15.)
Punamäki, R. L., Wallenius, M., Nygård, C. H., Saarni, L., & Rimpelä, A. (2007). Use of information and communication technology (ICT) and perceived health in adolescence: The role of sleeping habits and waking-time tiredness xx. Journal of Adolescence, (4), 585–.
Samari, E., & Atashak, M. (2011). The effect of learning by ICT on Educational Advances among the Students of payam-e Noor University (PNU) xx. Social and Behavioral Sciences, 29, 464–468.
Sharifi, A., Imani, M. N., & Eslamieh, F. (2012). Investigation the Role of Information and Communication Technologies on Student’s Collaborative Learning xx. Social and Behavioral Sciences, 55, 1060–1068.
Spear, L. P. (2000). The adolescent brain and age-related behavioral manifestations xx. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 24, 417–463.
Spiegel, K., Leproult, R., & Van Cauter, E. (1999). Impact of sleep debt on metabolic and endocrine function xx. The Lancet, 354 (9188), 1435–1439.
Subrahmanyam, K., Greenfield, P., & Kraut, R. (2001). The impact of computer use on childrens’ and adolescents’ development xx. Applied Developmental Psychology, 22, 7–30.
Szabó É. (2014). A „csók anyutól” a Skype üzenetig. Konferencia-eloadás, A pszichológia napja, SZTE Pszichológiai Intézet, 2014.02.21.
Székely L. (2014). Média multitasking. Az új generációk megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokásairól. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola.
Szilágyi K. (1990). Gondolkodásvizsgáló tesztkészlet. Budapest: kiadó nélkül.
Tamir, D. I., & Mitchell, J. P. (2012). Disclosing information about the self is intrinsically rewarding xx. Proceedings of the National Academy of Sciences, (21), 8043–.
Tari, A. (2011). Z generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az Információs Korban. Budapest: Tercium.
Vebra, R. (2002). Technology, Innovation, and Education Change: A Global Perspective.