Háttér és célok: Új típusú pedagógiai problémákat vet fel az infokommunikációs technológiák elterjedésével általánossá váló önálló információkeresés és feldolgozás. A tanuló oldaláról feltételezi az önálló tanulást, az információk hatékony feldolgozását, megértését. A tanár oldaláról pedig a tudásátadó szerep helyett a tanulásirányító szerep hangsúlyosabbá válását (Molnár, 2011). Az élethosszig tartó tanulás iránti társadalmi igény az önszabályozó tanulási készség fejlődése nélkül nem teljesülhet. Ugyanakkor a tanulók önreflektív és önszabályozó képessége a tanulás, tanítás folyamatában még kiaknázatlan (Molnár, 2002). A cikkben bemutatjuk egy keresztmetszeti összehasonlító kutatás eredményeit, melynek célja a tanulás eredményessége, az infokommunikációs eszközök használatának sajátosságai és az önszabályozó tanulás fejlettsége közötti összefüggések feltárása.
Módszer: 2015 novemberében lezárult keresztmetszeti kutatásunkban a 10–14–18 és 22 éves korosztályban összesen 1257 fős mintán vizsgáltuk az önszabályozó tanulás fejlődését. Vizsgálatunkban a kutatócsoport által kifejlesztett önszabályozó tanulás kérdőívet használtuk, mely 59 itemet tartalmaz, valamint összegyűjtöttük a tanulmányi eredményeket és a matematika és szövegértés kompetenciamérések adatait.
Eredmények: A korcsoportok között szignifikáns különbségek vannak az önszabályozó tanulás fejlettsége szempontjából. Az életkor előrehaladtával az eredmények javulnak, de a kérdőív faktoraiban szinte minden korosztályban alacsony átlagértékeket kaptunk. Az önszabályozó tanulás fejlettségi szintje mérsékelt, de szignifikáns pozitív korrelációt mutat mind a tanulmányi eredményekkel, mind a kompetenciamérés eredményeivel Az infokommunikációs eszközök átlagnál gyakoribb használata az önszabályozó tanulás alacsonyabb szintjével jár együtt.
Következtetések: Az adatok azt mutatják, hogy az önszabályozó tanulás fejlesztésére minden korosztályban szükség van. Törekedni kell arra, hogy az infokommunikációs eszközök használata a tanulóknál ne haladja meg az átlagos mértéket.
Artino, A. R., & Jones, K. D. (2012). Exploring the complex relations between achievement emotions and self-regulated learning behaviors in online learning xx. Internet and Higher Education, 15, 170–175. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti idoszakra. URL: http://www.kormany.hu/download/7/fe/20000/Eg%C3%A9sz%20%C3%A9leten%20%C3 %A1t%20tart%C3%B3%20tanul%C3%A1s.pdf (letöltés dátuma: 2015. december 20.)
Bacsa É. (2012). Általános iskolások önszabályozott tanulását méro kérdoív adaptálása xx. Alkalmazott Pszichológia, (4), 80–.
Bandura, A. (1995). Self-efficacy in Changing Societies. Cambridge: Cambridge University Press.
Boekaerts, M. (1999). Self-regulated learning: where we are today xx. International Journal of Educational Research, (6), 457–.
Broadbent, J., & Poon, W. L. (2015). Self-regulated learning strategies & academic achievement in online higher education learning environments: A systematic review xx. Internet and Higher Education, 27, 1–13.
Csíkos Cs. (2004). Metakogníció a tanításban és a tanulásban xx. Iskolakultúra, (2), 12–.
Csizér K. és Kormos J. (2012). A nyelvtanulási autonómia, az önszabályozó stratégiák és a motiváció kapcsolatának vizsgálata xx. Magyar Pedagógia, (1), 17–.
Molnár É. (2014). Az önszabályozott tanulás pedagógiai jelentosége. In Benedek A. és Golnhofer E. (szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány körébol, 2013. Tanulás és környezete (pp. 29–54). Budapest: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.
Dávid M. (2004). Tanulási hatékonyság fejlesztése a felsooktatásban csoportos tanácsadás módszerével. PhD-értekezés, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete.
Dávid M. (2010). Tanulási tanácsadás a felsooktatásban –egy empirikus kutatás eredményei. In Puskás-Vajda Zs. és Lisznyai S. (szerk.), Életszakaszok határán. Közösségi és egyéni tanulási feladatok (pp. 99–120). FETA Könyvek 5. Budapest: Felsooktatási Tanácsadás Egyesület.
Dávid M. , Estefánné Varga M. és Héjja-Nagy K. (2008). Tanulásdiagnosztikai Kérdoív bemutatása. In Perjés I. és Ollé J. (szerk.), Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia: Program és összefoglalók (p. 247). Budapest: MTA Pedagógiai Bizottság.
Dávid M. , Taskó T. A., Héjja-Nagy K., Mester D., Dorner L., Kovács K. és Faragó B. (2015). A tanulási eredményesség összefüggései az önszabályozó tanulás, és a munkamemória fejlettségével, az IKT-használat gyakorisága függvényében. Kutatási zárótanulmány. Eger: Eszterházy Károly Foiskola.
Faragó B. (2015). Tanuláselmélet, tanulásmódszertan. In Ollé J., Kocsis Á., Molnár E., Sablik H., Pápai A. és Faragó B. (szerk.), Oktatástervezés, digitális tartalomfejlesztés (pp. 15–26). Eger: Líceum Kiadó.
Fisher, R. (2000). Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni. Budapest: Muszaki Könyvkiadó.
Hunya, M. (2014). Reflektív pedagógus –reflektív gyakorlat. Budapest: Oktatáskutató és Fejleszto Intézet. URL: http://www.ofi.hu/publikacio/reflektiv-pedagogus-reflektiv-gyakorlat (A letöltés dátuma: 2015. december 15.
Kovács Zs. (2013). Önszabályozó tanulás –értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében xx. Neveléstudomány, (1), 136–. http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_1_124- 136.pdf (A letöltés dátuma: 2015. december 15.) Making a European Area of Lifelong Learning a Reality. European Commission, 2001, 5.
McDermott, J. M., & Fox, N. A. (2010). Exploring response monitoring: Individual differences and contributions to self-regulation. In R. H. Hoyle (Ed.), Handbook of Personality and Self-regulation (pp. 91–113). Chichester, UK: Wiley-Blackwell.
Molnár É. (2002). Az önszabályozó tanulás xx. Iskolakultúra, 9, 3–17.
Molnár É. (2009). Az önszabályozás értelmezései és elméleti megközelítései xx. Magyar Pedagógia, (4), 354–.
Molnár Gy. (2011). Az információs-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és oktatásra xx. Magyar Tudomány, 9, 1038–1047.
Oktatási adatok 2014/15, Központi Statisztikai Hivatal. Statisztikai Tükör, (31), 2015. április 29. URL: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf
Pintrich, P. R. (2000). The role of goal orientation in self-regulated learning. In M. Boekaerts, P. R. Pintrich, & M. Zeidner (Eds), Handbook of self-regulation (pp. 452–503). San Diego, CA: Academic Press.
Réthy E. (2003). Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Revákné Markóczi I. , Máth J., Huszti A. és Pollner K. (2013). A természettudományos problémamegoldás metakogníciójának mérése a felsooktatásban xx. Magyar Pedagógia, (4), 241–.
Rosenbaum, M. (1988). Learned resourcefulness, stress and self-regulation. In S. Fisher, & J. Reason (Eds.), Handbook of life stress, cognition and health (pp. 483–496). Oxford, UK: John Wiley & Sons.
Schraw, G. (2001). Promoting general metacognitive awareness. In H. J. Hartman (Ed.), Metacognition in learning and instruction: Theory, research and practice (pp. 3–16). London: Kluwer. Semmelweis figyelo: Fiúk vagy lányok születnek többen? URL: http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_kiemelt_cikk/hir/3930_fiuk_vagy_lanyok_szuletn ek_tobben (letöltés dátuma: 2015. december 20.)
Shih, K.-P., Chen, H.-C., Chang, C.-Y., & Kao, T.-C. (2010). The Development and Implementation of Scaffolding-Based SelfRegulated Learning System for e/m-Learning xx. Educational Technology & Society, (1), 93–.
Snow, R. E. és Jackson, D. N. (1999). Az akarat egyéni különbségei: válogatott konstruktumok és méroeszközök. In H. F. O’Neill, & M. Drillings (szerk.), Motiváció. Elmélet és kutatás (pp. 83–112). Budapest: Vince Kiadó.
Szivák J. (2010). A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest: Magyar Tehetségsegíto Szervezetek Szövetsége.
Taskó T. A. (2011). A tanulás tanításának elmélete és gyakorlata különös tekintettel a természettudományok oktatására. Eger: EKF Líceum Kiadó.
Vermunt, J. D. (1998). The regulation of constructive learning processes xx. British Journal of Educational Psychology, (2), 171–. http://bit.ly/1alMZrA (Hozzáférés ideje: 2013. június 23.)
Zimmerman, B. J. (2002). Becoming a self-regulated learner: An overview xx. Theory into practice, (2), 70–.