Authors:
,
,
,
,
, and
László Dorner
László Dorner
Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék, Budapest, Hungary
Search for other papers by László Dorner in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by László Dorner in
Current site
Google Scholar
PubMed
Andrea Hatvani
Andrea Hatvani
Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék, Budapest, Hungary
Search for other papers by Andrea Hatvani in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Andrea Hatvani in
Current site
Google Scholar
PubMed
Tünde Taskó
Tünde Taskó
Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék, Budapest, Hungary
Search for other papers by Tünde Taskó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Tünde Taskó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Péter Soltész
Péter Soltész
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Általános Lélektani Tanszék, Budapest, Hungary
Search for other papers by Péter Soltész in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Péter Soltész in
Current site
Google Scholar
PubMed
Magdolna Estefánné Varga
Magdolna Estefánné Varga
Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék, Budapest, Hungary
Search for other papers by Magdolna Estefánné Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Magdolna Estefánné Varga in
Current site
Google Scholar
PubMed
Mária Dávid
Mária Dávid
Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék, Budapest, Hungary
Search for other papers by Mária Dávid in
Current site
Google Scholar
PubMed
Search for other papers by Mária Dávid in
Current site
Google Scholar
PubMed
Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.
Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.
Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.
Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
Demetrovics Zs. , Szeredi B. és Nyikos E. (2004). A Problémás Internethasználat Kérdoív bemutatása xx. Psychiatria Hungarica, (2), 160–.
-
Douglas, A. C., Mills, J. E., Niang, M., Stepchenkova, S., Byun, S., Ruffini, C., Lee, S. K., Loutfi, J., Lee, J. K., Atallah, M., & Blanton, M. (2008). Internet addiction: Metasynthesis of qualitative research for the decade 1996–2006 xx. Computers in Human Behavior, (6), 3044–.
-
Drews, F. A., Pasupathi, M., & Strayer, D. L. (2008). Passenger and cell phone conversations in simulated driving xx. Journal of Experimental Psychology: Applied, (4), 400–.
-
Galán A. (2014). Az internetfüggoség kialakulása és prevalenciája xx. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények összefoglalása. Metszetek, 1, 316–327.
-
Gartner, Inc. (2013). Gartner survey says entertainment accounts for half of device screen time. URL: http://www.gartner.com/newsroom/id/2590715 (Utolsó elérés: 2015.11.21.)
-
Greenfield, S. (2009). Identitás a XXI. században. Budapest: HVG könyvek.
-
Habók L. (2015). Digitális állampolgárokról és internet-használati, információrendszerezési szokásairól. Budapest: ELTE PPK ITOK.
-
Habos D. (2015). Like-oltam, avagy hogyan tájékozódnak a 14–18 évesek a digitális térben? Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Rezümékötet, Debrecen, 84.
-
Hatvani A. és Dorner L. (2014). Az IKT-eszközhasználati szokások 11–18 éves korosztály körében, In Torgyik J. (szerk.), Sokszínu pedagógiai kultúra: II. Neveléstudományi és szakmódszertani konferencia (pp. 345–351). Komárno: International Research Institute.
-
Junco, R., & Cotten, S. R. (2012). No A 4 U: The relationship between multitasking and academic performance xx. Computers & Education, (2), 514–.
-
KSH (2014). Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013. Megjelenés dátuma: Budapest, 2014. szeptember. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt13.pdf (elérés: 2015.11.14.)
-
Koronczai B. , Demetrovics Zs. és Kun B. (2010). Internetfüggoség és problémás internethasználat. In Demetrovics Zs. és Kun B. (szerk.), Az addiktológia alapjai IV. (pp. 253–279). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
-
Koronczai, B., Urbán, R., Kökönyei, G., Paksi, B., Papp, K., Kun, B., Arnold, P., Kállai, J., & Demetrovics, Z. (2011). Confirmation of the Three-Factor Model of Problematic Internet Use on Off-Line Adolescent and Adult Samples xx. Cyberpsychology, Behavior and Social Networking, (11), 664–.
-
Ku, Y. C., Chu, T. H., & Tseng, C. H. (2013). Gratifications for using CMC technologies: A comparison among SNS, IM, and e-mail xx. Computers in Human Behavior, (1), 234–.
-
Loh, K. K., & Kanai, R. (2014). Higher media multi-tasking activity is associated with smaller gray-matter density in the anterior cingulate cortex xx. PloS one, 9(9), e106698.
-
Magsamen-Conrad, K., Dowd, J., Abuljadail, M., Alsulaiman, S., & Shareefi, A. (2015). Life-Span differences in the uses and gratifications of tablets: Implications for older adults xx. Computers in Human Behavior, 52, 96–106.
-
Park, N., Kim, Y. C., Shon, H. Y., & Shim, H. (2013). Factors influencing smartphone use and dependency in South Korea xx. Computers in Human Behavior, (4), 1770–.
-
Pléh Cs. (2011). A WEBvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet xx. Korunk, 22(8). http://korunk.org/letoltlapok/Z_ZMKorunk2011augusztus.pdf. (a hozzáférés dátuma: 2014.10.10.)
-
Prievara D. és Szabó É. (2013). Melyik én vagyok én? Valódi és virtuális énképek összehasonlítása online írói közösségekben. In Szokolszky Á. (szerk.), Impulzus –Szegedi Pszichológiai Tanulmányok (pp. 139–151). Szeged: Szegedi Pszichológiai Tanulmányok.
-
Prievara D. és Pikó B (2015). Az interneten eltöltött ido és a problémás használat háttértényezoinek vizsgálata fiatalok körében xx. Iskolakultúra, 11, 90–102.
-
Sós M. (2005). 10–14 éves diákok számítógép-használati szokásainak vizsgálata xx. Új Pedagógiai Szemle, (11), 99–.
-
Székely L. (2014). Média multitasking. Az új generációk megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokásairól. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola.
-
Tamir, D. I., & Mitchell, J. P. (2012). Disclosing information about the self is intrinsically rewarding xx. Proceedings of the National Academy of Sciences, (21), 8043–.
-
Tari, A. (2011). Z generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az Információs Korban. Budapest: Tercium.
-
Vega, V. (2009). Media-Multitasking: Implications for Learning and Cognitive Development in Youth. Background Paper for the Seminar on the Impacts of Media Multitasking on Children’s Learning & Development. Stanford University, 2009.
-
Xu, J., Shen, L. X., Yan, C. H., Hu, H., Yang, F., Wang, L., Kotha, S. R., Zhang, L. N., Liao, X. P., Zhang, J., Ouyang, F. X., Zhang, J. S., & Shen, X. M. (2012). Personal characteristics related to the risk of adolescent internet addiction: a survey in Shanghai, China xx. BMC Public Health, 12(1), 1106.
-
Yellowlees, P. M., & Marks, S. (2007). Problematic Internet use or Internet addiction? xx Computers in Human Behavior, 23, 1447–1453.
-
Zhong, B., Hardin, M., & Sun, T. (2011). Less effortful thinking leads to more social networking? The associations between the use of social network sites and personality traits xx. Computers in Human Behavior, (3), 1271–.
-
Zickuhr, K. (2013). Tablet ownership 2013 xx. Tablet, 19.
Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com
Indexing and Abstracting Services:
- PsycINFO
- Scopus
- CABELLS Journalytics
| 2022 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Total Cites WoS |
not indexed |
| Journal Impact Factor | not indexed |
| Rank by Impact Factor |
not indexed |
| Impact Factor without Journal Self Cites |
not indexed |
| 5 Year Impact Factor |
not indexed |
| Journal Citation Indicator | not indexed |
| Rank by Journal Citation Indicator |
not indexed |
| Scimago | |
| Scimago H-index |
8 |
| Scimago Journal Rank |
0.127 |
| Scimago Quartile Score |
Psychology (miscellaneous) (Q4) |
| Scopus | |
| Scopus Cite Score |
0,3 |
| Scopus CIte Score Rank |
General Psychology 199/209 (5th PCTL) |
| Scopus SNIP |
0.124 |
| 2021 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Total Cites WoS |
not indexed |
| Journal Impact Factor | not indexed |
| Rank by Impact Factor | not indexed |
| Impact Factor without Journal Self Cites |
not indexed |
| 5 Year Impact Factor |
not indexed |
| Journal Citation Indicator | not indexed |
| Rank by Journal Citation Indicator | not indexed |
| Scimago | |
| Scimago H-index |
8 |
| Scimago Journal Rank |
0,117 |
| Scimago Quartile Score | Psychology (miscellaneous) (Q4) |
| Scopus | |
| Scopus Cite Score |
0,3 |
| Scopus CIte Score Rank |
General Psychology 200/209 (Q4) |
| Scopus SNIP |
0,366 |
| 2020 | |
|---|---|
| Scimago H-index |
7 |
| Scimago Journal Rank |
0,142 |
| Scimago Quartile Score |
Psychology (miscellaneous) Q4 |
| Scopus Cite Score |
17/111=0,2 |
| Scopus Cite Score Rank |
General Psychology 199/203 (Q4) |
| Scopus SNIP |
0,079 |
| Scopus Cites |
53 |
| Scopus Documents |
24 |
| Days from submission to acceptance | 116 |
| Days from acceptance to publication | 225 |
| Acceptance Rate |
81% |
| 2019 | |
|---|---|
| Scimago H-index |
6 |
| Scimago Journal Rank |
0,139 |
| Scimago Quartile Score |
Psychology (miscellaneous) Q4 |
| Scopus Cite Score |
24/103=0,2 |
| Scopus Cite Score Rank |
General Psychology 192/204 (Q4) |
| Scopus SNIP |
0,113 |
| Scopus Cites |
35 |
| Scopus Documents |
14 |
| Acceptance Rate |
58% |
| Magyar Pszichológiai Szemle | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2023 | Online subsscription: 164 EUR / 220 USD Print + online subscription: 196 EUR / 250 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Magyar Pszichológiai Szemle | |
|---|---|
| Language | Hungarian |
| Size | B5 |
| Year of Foundation |
1928 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
4 |
| Founder | Magyar Pszichológiai Társaság |
| Founder's Address |
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0025-0279 (Print) |
| ISSN | 1588-2799 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Jun 2023 | 13 | 0 | 0 |
| Jul 2023 | 16 | 1 | 1 |
| Aug 2023 | 19 | 1 | 1 |
| Sep 2023 | 16 | 2 | 3 |
| Oct 2023 | 25 | 0 | 0 |
| Nov 2023 | 38 | 3 | 3 |
| Dec 2023 | 8 | 0 | 0 |
Author:
Author:
Authors:
, , , , , and
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory