View More View Less
  • 1 Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék, Budapest, Hungary
  • | 2 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Általános Lélektani Tanszék, Budapest, Hungary
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

  • Demetrovics Zs. , Szeredi B. és Nyikos E. (2004). A Problémás Internethasználat Kérdoív bemutatása xx. Psychiatria Hungarica, (2), 160.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Douglas, A. C., Mills, J. E., Niang, M., Stepchenkova, S., Byun, S., Ruffini, C., Lee, S. K., Loutfi, J., Lee, J. K., Atallah, M., & Blanton, M. (2008). Internet addiction: Metasynthesis of qualitative research for the decade 1996–2006 xx. Computers in Human Behavior, (6), 3044.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Drews, F. A., Pasupathi, M., & Strayer, D. L. (2008). Passenger and cell phone conversations in simulated driving xx. Journal of Experimental Psychology: Applied, (4), 400.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Galán A. (2014). Az internetfüggoség kialakulása és prevalenciája xx. A hazai és nemzetközi kutatási eredmények összefoglalása. Metszetek, 1, 316327.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gartner, Inc. (2013). Gartner survey says entertainment accounts for half of device screen time. URL: http://www.gartner.com/newsroom/id/2590715 (Utolsó elérés: 2015.11.21.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Greenfield, S. (2009). Identitás a XXI. században. Budapest: HVG könyvek.

  • Habók L. (2015). Digitális állampolgárokról és internet-használati, információrendszerezési szokásairól. Budapest: ELTE PPK ITOK.

  • Habos D. (2015). Like-oltam, avagy hogyan tájékozódnak a 14–18 évesek a digitális térben? Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Rezümékötet, Debrecen, 84.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hatvani A. és Dorner L. (2014). Az IKT-eszközhasználati szokások 11–18 éves korosztály körében, In Torgyik J. (szerk.), Sokszínu pedagógiai kultúra: II. Neveléstudományi és szakmódszertani konferencia (pp. 345351). Komárno: International Research Institute.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Junco, R., & Cotten, S. R. (2012). No A 4 U: The relationship between multitasking and academic performance xx. Computers & Education, (2), 514.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • KSH (2014). Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013. Megjelenés dátuma: Budapest, 2014. szeptember. URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt13.pdf (elérés: 2015.11.14.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Koronczai B. , Demetrovics Zs. és Kun B. (2010). Internetfüggoség és problémás internethasználat. In Demetrovics Zs. és Kun B. (szerk.), Az addiktológia alapjai IV. (pp. 253279). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Koronczai, B., Urbán, R., Kökönyei, G., Paksi, B., Papp, K., Kun, B., Arnold, P., Kállai, J., & Demetrovics, Z. (2011). Confirmation of the Three-Factor Model of Problematic Internet Use on Off-Line Adolescent and Adult Samples xx. Cyberpsychology, Behavior and Social Networking, (11), 664.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ku, Y. C., Chu, T. H., & Tseng, C. H. (2013). Gratifications for using CMC technologies: A comparison among SNS, IM, and e-mail xx. Computers in Human Behavior, (1), 234.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Loh, K. K., & Kanai, R. (2014). Higher media multi-tasking activity is associated with smaller gray-matter density in the anterior cingulate cortex xx. PloS one, 9(9), e106698.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Magsamen-Conrad, K., Dowd, J., Abuljadail, M., Alsulaiman, S., & Shareefi, A. (2015). Life-Span differences in the uses and gratifications of tablets: Implications for older adults xx. Computers in Human Behavior, 52, 96106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Park, N., Kim, Y. C., Shon, H. Y., & Shim, H. (2013). Factors influencing smartphone use and dependency in South Korea xx. Computers in Human Behavior, (4), 1770.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pléh Cs. (2011). A WEBvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít-e az internet xx. Korunk, 22(8). http://korunk.org/letoltlapok/Z_ZMKorunk2011augusztus.pdf. (a hozzáférés dátuma: 2014.10.10.)

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Prievara D. és Szabó É. (2013). Melyik én vagyok én? Valódi és virtuális énképek összehasonlítása online írói közösségekben. In Szokolszky Á. (szerk.), Impulzus –Szegedi Pszichológiai Tanulmányok (pp. 139151). Szeged: Szegedi Pszichológiai Tanulmányok.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Prievara D. és Pikó B (2015). Az interneten eltöltött ido és a problémás használat háttértényezoinek vizsgálata fiatalok körében xx. Iskolakultúra, 11, 90102.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sós M. (2005). 10–14 éves diákok számítógép-használati szokásainak vizsgálata xx. Új Pedagógiai Szemle, (11), 99.

  • Székely L. (2014). Média multitasking. Az új generációk megváltozó médiafogyasztási és kommunikációs szokásairól. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tamir, D. I., & Mitchell, J. P. (2012). Disclosing information about the self is intrinsically rewarding xx. Proceedings of the National Academy of Sciences, (21), 8043.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tari, A. (2011). Z generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani szempontok az Információs Korban. Budapest: Tercium.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vega, V. (2009). Media-Multitasking: Implications for Learning and Cognitive Development in Youth. Background Paper for the Seminar on the Impacts of Media Multitasking on Children’s Learning & Development. Stanford University, 2009.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Xu, J., Shen, L. X., Yan, C. H., Hu, H., Yang, F., Wang, L., Kotha, S. R., Zhang, L. N., Liao, X. P., Zhang, J., Ouyang, F. X., Zhang, J. S., & Shen, X. M. (2012). Personal characteristics related to the risk of adolescent internet addiction: a survey in Shanghai, China xx. BMC Public Health, 12(1), 1106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Yellowlees, P. M., & Marks, S. (2007). Problematic Internet use or Internet addiction? xx Computers in Human Behavior, 23, 14471453.

  • Zhong, B., Hardin, M., & Sun, T. (2011). Less effortful thinking leads to more social networking? The associations between the use of social network sites and personality traits xx. Computers in Human Behavior, (3), 1271.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zickuhr, K. (2013). Tablet ownership 2013 xx. Tablet, 19.

All Time Past Year Past 30 Days
Abstract Views 350 347 29
Full Text Views 118 53 1
PDF Downloads 92 48 1