Háttér és célok: Az IKT-eszközök használatára vonatkozó eddigi vizsgálatok az IKT-használat különböző területeit tárták fel, mint például információszerzés, kapcsolattartás, kommunikáció, tanulás stb. (Krajcsi, Kovács és Pléh, 2001; Csepeli és Prazsák, 2010). Hogy mire is használjuk az IKT-eszközöket és különösen az internetet, az nagyban függ az életkortól is, bár a feltételezésekkel ellentétben a kutatások eredményei szerint nem a digitális bennszülöttek ezen eszközök professzionális felhasználói. Vizsgálatunk kérdései, amelyekre jelen cikkben kitérünk, hogy milyen attitűdjeik vannak a főiskolás korosztálynak a számítógépekkel kapcsolatban, mely eszközöket mennyi ideje ismerik, valamint milyen területei vannak a főiskolások IKT-használatának, mennyire használja ki ez a korosztály az online terület adta lehetőségeket, és hogyan alkalmazzák ezeket az IKT-eszközöket a tanulás közbeni kikapcsolódásra.
Módszer: Kutatásunkban a főiskolások IKT-használati szokásait kérdőíves módszerrel mértük fel.
Eredmények és következtetések: Kutatásunk eredményei egy általános képet adhatnak a főiskolások IKT-használati szokásairól, mely segíthet egy-egy IKT-vel kapcsolatos kérdés összetettebb szemlélésében.
Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., & Loftus, G. R. (2005). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.
De Boer, J., Kommers, P. A. M., & de Brock, B. (2011). Using learning styles and viewing styles in streaming video xx. Computers & Education, (3), 735–.
Cattell, R. B. (1957). Personality and Motivation Structure and Measurement. New York: World Book.
Clay, A. J. (2012). The Information Diet. A Case for Conscious Consumption. Sebastopol: O’Reilly Media, Inc.
Csepeli Gy. és Prazsák G. (2010). Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest: Jószöveg Muhely Kft.
Deresiewitz, W. (2011). The End of Solitude. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking (pp. 305–317). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Donald, M. (2001a). Az emberi gondolkodás eredete. Budapest: Osiris.
Donald, M. (2001b). A mind so rare. New York: Norton.
Fontaine, G., & Cheen, G. (2010). Presence in Teleland. In K. E. Rudestam, & J. Schoenholtz-Read (Eds.), Handbook of online learning (pp. 30–56). London: SAGE Publications, Inc.
Ganesan, N. (2007). A Survey of Hardware and Software Technologies for the Rapid Development of Multimedia Instructional Modules xx. Journal of Educational Technology Systems, 36, 63–77.
Gitlin, T. (2011). Nomadicity. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking. (pp. 207–214). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Greenfield, S. (2010). Identitás a XXI. században. Budapest: HVG Könyvek.
Jackson, M. (2008). Distracted: The Erosion of Attention and the Coming Dark Age. New York, USA: Prometheus Books.
Johnson, S. (2011). The Internet. In M. Bauerlein (Ed.), The digital divide: arguments for and against Facebook, Google, texting, and the age of social networking (pp. 26–33). New York: Jeremy P. Tarcher/Penguin.
Kenyon, S. & Lyons, G. (2007). Introducing multitasking to the study of travel and ICT: Examining its extent and assessing its potential importance xx. Transportation Research Part A: Policy and Practice, (2), 175–.
Kovács K. , Krajcsi A. és Pléh Cs. (2002). Mobilhasználat, idogazdálkodás és extraverzió. In Nyíri K. (szerk.), Mobilközösség –mobilmegismerés: Tanulmányok. A 21. század kommunikációja (pp. 179–200). Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet, Budapest.
Krajcsi A. , Kovács K. és Pléh Cs. (2001). Internethasználók kommunikációs szokásai. In Nyíri K. (szerk.), A 21. századi kommunikáció új útjai (pp. 93–110). Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete.
Mason, R., & Rennie, F. (2010). Evolving Technologies. In K. E. Rudestam, & J. Schoenholtz-Read, (Eds.), Handbook of online learning (pp. 91–128). USA: SAGE Publications, Inc.
Nasi, M., & Koivusilta, L. (2013). Internet and Everyday Life: The Percieved Implications of Internet Use on Memory and Ability to Concentrate xx. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, (2), 93–.
Negroponte, N. (2002). Digitális létezés. Budapest: Typotex Kft.
Nyíri K. és Szécsi G. (1998). Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó.
Pléh Cs. (2011). A webvilág kognitív következményei, avagy fényesít vagy butít az internet? xx Korunk, (8), 19–. http://korunk.org/letoltlapok/Z_ZMKorunk2011augusztus.pdf
Pléh Cs. , Rácz A., Soltész P., Kardos P., Berán E. és Unoka Zs. (2014). A lélek a WEB világában: kapcsolatok és tanulás az új IKT közegében xx. Magyar Pszichológiai Szemle, (4), 705–.
Sparrow, B., Liu, J., & Wegner, D. M. (2011). Google Effects on Memory: Cognitive Consequences of Having Information at Our Fingertips xx. Science, 333, 776–778.
Woodrow, J. E. J. (1990). Locus of Control and Student Teacher Computer Attitudes xx. Computers and Education, (5), 432–.