Háttér és célok: A figyelem alapvető folyamatainak különböző tudáshordozókon való teljesítménykülönbségét vizsgáltuk a hagyományos papíralapú és a monitorról való szövegolvasás összehasonlító vizsgálatában. A kognitív folyamatok perceptuális feldolgozási szintjein eltérések lehetnek a monitor és a papíralapú hagyományos hordozók között. Az egyszerűség kedvéért magát a formázási sajátosságokat is elkerülő vizsgálatban pdf szövegeket és azok nyomtatott példányait hasonlították össze az Eszterházy Károly Főiskola munkatársai. Míg a két olvasási forma hasonlónak tűnik, rengeteg különböző perceptuális kognitív szinten számottevő különbség adódik. Különbséget jelenthetnek az elsajátítás, illetve a felidézés terén a betűjelek formái is. Elterjedt nézet szerint a talp nélküli betűtípusokat (sans-serif) elektronikus formában (például webes megjelenítés esetén), míg a talpasokat (serif) nyomtatott formában (például újságok, könyvek szövegei esetében) ajánlott használni a könnyebb olvashatóság érdekében. Mindkét megjelenítés esetében megvannak azok a sajátosságok, amelyek okán az adott csoport tagjai olvashatóbbak.
Módszer: Hetvennégy fős vizsgálatunkban négy különböző szöveget olvastak el főiskolás hallgatók különböző betűtípussal képernyőn, illetve papírról. Minden vizsgálati személy a négy szöveg közül kettőt elektronikusan és kettőt nyomtatottan kapott, véletlenszerű sorrendben. Ügyeltünk arra, hogy mind az elektronikus, mind a nyomtatott szövegek esetében egyik véletlenül kiválasztott talpas, másik véletlenül kiválasztott talpatlan típusú legyen a vizsgálatban szereplő három-három típus közül.
Eredmények: Egyik vizsgálati tényező esetében sem találhatóak szignifikáns különbségek a betűtípusok, illetve a megjelenítési módok között, tehát a vizsgálat szerint nem meghatározó az, hogy milyen felületen s milyen betűtípussal írva kapják a hallgatók a szövegeket.
Konklúzió/következtetések: A jelenlegi korosztály és a mai technikai eszközök mellett az a hipotézis, miszerint a talpas betűtípusokat nyomtatott formában, a talpatlan betűtípusokat pedig számítógépen könnyebb olvasni, e kutatás szerint nem igazolható. El kell továbbá vetnünk azt a feltételezést is, hogy a papíron, illetve monitoron történő olvasás sebessége alapvetően jelentősen eltér vagy különböző megértési szintet eredményez.
Albers, J. (1971). Interaction of color. New Haven: Yale University Press.
Ariditi, A., & Cho, J. (2005). Serif and font legibility xx. Vision Research, 45, 2926–2933.
Bardóczy I. (1974). Magasnyomó formakészítés I. (szakközépiskola). Budapest: Muszaki Könyvkiadó.
Bernard, M., & Mills, M. (2000). So, What Size and Type of Font Should I Use on My Website? (http://usabilitynews.org/so-what-size-and-type-of-font-should-i-use-on-my-website/, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Bernard, M., Liao, C. H., & Mills, M. (2001). The Effects of Font Type and Size on the Legibility and Reading Time of Online Text by Older Adults. (http://www.stjohnprovidence.org/upload/docs/IRB/BernardLiaoMillsfonttypesizeaffect readingtime.pdf, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Bernard, M., Lida, B., Riley, S., Hackler, T., & Janzen, K. (2002). A Comparison of Popular Online Fonts: Which Size and Type is Best? (http://usabilitynews.org/a-comparison-of-popular-online-fonts-which-size-and-type-isbest/, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Boyarsky, D., Neuwirth, C., Forlizzi, J., & Regli, S. H. (1998). A study of fonts designed for screen display. Proceedings of CHI’98, 87–94.
Csépe V. (2006). Az olvasó agy. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csépe V. (2014). Az olvasás rendszere, fejlodése és modelljei. In Pléh Cs. és Lukács Á. (szerk.), Pszicholingvisztika 1. (pp. 339–370). Budapest: Akadémiai Kiadó.
De Lange, R. W., Esterhuizen, H. L., & Beatty, D. (1993). Performance Differences Between Times and Helvetica in a Reading Task xx. Electronic Publishing, (3), 248–. (September 1993)
Donald, M. (2001). A mind so rare. New York: Norton. (http://www.amazon.com/Mind-So-Rare-Evolution-Consciousness/dp/0393323196, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Godden, D. R., & Baddeley, A. D. (1975). Context-Dependent memory in two natural Environments: On land and under water xx. British Journal of Psychology, 66, 325–331.
Godden, D. R., & Baddeley, A. D. (1980). When does Context influence Recognition Memory? xx British Journal of Psychology, 71, 99–104.
Mackiewicz, J. (2006). Audience Perceptions of Fonts in Projected PowerPoint Text Slides. (http://www.rose-hulman.edu/Users/faculty/williams/OldFiles/Public/PDF%20Files/11.pdf, (utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
McLean, R. (1980). The thames and hudson manual of typography (Vol. 1). London, UK: Thames and Hudson Ltd.
Mohai, I. (2006). Tipográfiai alapismeretek. Kiadványszerkesztés tantárgyi segédlet. Székesfehérvár: Pannon Egyetem Kihelyezett Képzési Hely. (http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/szamgny/tipografia.pdf, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Námesztovszki Zs. (2010). Hagyományos és digitális írás-olvasás. Szabadka: Újvidéki Egyetem. (http://docplayer.hu/6256416-Hagyomanyos-es-digitalis-iras-olvasas.html, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Nedeljkovic, U., Puškarevic, I., Banjanin, B., & Pincjer, I. (2013). Legibility based on differentiation of characters: A review of empirical findings fundamental for the type design practice xx. Journal of Graphic Engineering and Design, (1), 27–. (http://www.grid.uns.ac.rs/jged/download.php?fid=132, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Nielsen, J. (2012). Serif vs. Sans-serif Fonts for HD Screen. (http://www.nngroup.com/articles/serif-vs-sans-serif-fonts-hd-screens/, utolsó megtekintés: 2015.12.02.)
Pléh Cs. (2014). Szövegek megértése és megjegyzése. In Pléh Cs. és Lukács Á. (szerk.), Pszicholingvisztika 1. (pp. 287–338). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pléh, Cs., Németh, K., Varga, D., Fazekas, J., & Várhelyi, K. (2013). Entropy measures and predictive recognition as mirrored in gating and lexical decision over multimorphemic Hungarian noun forms xx. Psihologija, (4), 420–.
Rawlinson, G. E. (1976). The significance of letter position in word recognition. Unpublished PhD Thesis. Psychology Department, University of Nottingham, Nottingham UK.
Rubinstein, R. (1988). Digital typography: An introduction to type and composition for computersystem design. Boston, MA: Addison Wesley.
Sheree, J. (2008). Keeping Your Readers’ Eyes on the Screen: an Eye-Tracking Study Comparing Sans Serif and Serif Typefaces xx. Visual Communication Quarterly, 15(1–2), 67–79.
Tömösközi P. (2011). Digitális szövegfeldolgozás. Eger: Eszterházy Károly Foiskola Médiainformatikai Intézet.
Virágvölgyi P. (2002). A tipográfia mestersége számítógéppel. Budapest: Osiris Kiadó.