View More View Less
  • 1 MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, Budapest
  • 2 Pécsi Tudományegyetem BTK
  • 3 James Cook University, Ausztrália
  • 4 Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

  • Augoustinoes, M., & Lecouteur, A. (2004). On whether to apologize to indigenous Australians: The denial of white guilt. In N. R. Branscombe, & B. Doosje (Eds), Collective guilt: International perspectives (pp. 236261). New York: Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bandura, A. (1999). Moral disengagement in the perpetration of inhumanities. Personality and Social Psychology Review, 3, 193209.

  • Baumeister, R. F., & Hastings, S. (1997). Distortions of collective memory: How groups flatter and deceive themselves. In J. W. Pennebaker, D. Paez, & B. Rimé (Eds), Collective memory of political events: Social psychological perspectives (pp. 277293). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Boda-Ujlaky, J. E. (2014). A gelotofóbia kialakulásának, fennmaradásának és terápiájának szociálpszichológiai faktorai. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Branscombe, N. R., & Doosje, B. (2004). Collective guilt: international perspectives. Cambridge: Cambridge University Press.

  • Branscombe, N. R., Slugoski, B. R., & Kappen, D. M. (2004). The measurement of collective guilt: what it is and what it is not. In N. R. Branscombe, & B. Doosje (Eds), Collective guilt: international perspectives (pp. 1634). Cambridge: Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Crowne, D. P., & Marlowe, D. (1964). The Approval Motive. New York: John Wiley & Sons.

  • Doosje, B., Brasncombe, N. R., Spears, R., & Manstead, A. S. R. (1998). Guilt by association: when one’s group has a negative history. Journal of Personality and Social Psychology,, 75, 872886.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fülöp, É., Cserto, I., Ilg, B., Szabó, Zs. P., Slugoski, B. R., & László, J. (2014). Emotional elaboration of collective traumas in historical narratives. In J. P. Forgas, O. Vincze, & J. László (Eds), Social Cognition and Communication (pp. 245262). New York: Psychology Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fülöp M. (2014). A versengés, a gyozelem és a vesztés pszichológiája és kulturális különbségei. Akadémiai nagydoktori értekezés. Letöltve: http://real-d.mtak.hu/657/7/dc_346_11_doktori_mu.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jost, J. T. (2003). Önalávetés a társadalomban: A rendszerigazolás pszichológiája. Budapest: Osiris.

  • Kugler, K., & Jones, W. H. (1992). On conceptualizing and assessing guilt. Journal of Personality and Social Psychology,, 62, 318327.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • László J. (2012). Érzelemszabályozás történelmi elbeszélésekben. In László J. (2012), Történelemtörténetek. Bevezetés a narratív szociálpszichológiába (pp. 122131). Budapest: Akadémiai Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Leach, C. W., Iyer, A., & Pedersen, A. (2006). Anger and guilt about ingroup advantage explain the willingness for political action. Personality and Social Psychology Bulletin,, 32, 12321245.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Leach, C. W., VanZomeren, M., Zebel, S., Vliek, M. L. W., Pennekam, S. F., Doosje, B., Ouwerkerk, J. W., & Spears, R. (2008). Group-level self-definition and self-investment: a hierarchical (multicomponent) model of in-group identification. Journal of Personality and Social Psychology,, 95, 144165.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Luhtanen, R., & Crocker, J. (1992). A collective self-esteem scale: self-evaluation of one’s social identity. Personality and Social Psychology Bulletin,, 18(3), 302318.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Murányi I. És Sipos F. (2012). Nemzeti radikálisok tekintélyelvusége: szociális dominancia orientáció és ellentörténelem. Metszetek,, 1(1), 3256.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pensini, P. M., & Caltabiano, N. J. (2012). Collective guilt and attitudes toward recycling: data from a North Queensland sample. Journal of Tropical Psychology,, 2, 17.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pratto, F., Çidam, A., Stewart, A. L., Zeineddine, F.B., Aranda, M., Aiello, A., Chryssochoou, X., Cichocka, A., Cohrs, J. C., Durrheim, K., Eicher, V., Foels, R., Górska, P., Lee, I. C., Licata, L., Liu, J. H., Li, L., Meyer, I., Morselli, D., Muldoon, O., Muluk, H., Papastamou, S., Petrovic, I., Petrovic, N., Prodromitis, G., Prati, F., Rubini, M., Saab, R., Stekelenburg, J., Sweetman, J., Zheng, W., & Henkel, K. E. (2013). Social dominance in context and in individuals: Contextual moderation of robust effects of social dominance orientation in 15 languages and 20 countries. Social Psychological and Personality Science,, 4(5), 587599.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pratto, F., Sidanius, J., Stallworth, L. M., & Malle, B. F. (1994). Social dominance orientation: A personality variable predicting social and political attitudes. Journal of Personality and Social Psychology,, 67, 741763.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Roccas, S., Klar, Y., & Liviatan, I. (2006). The paradox of group-based guilt: modes of national identification, conflict vehemence, and reactions to the in-group’s moral violations. Journal of Personality and Social Psychology,, 91, 698711.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rosenberg, M. (1979). Conceiving the Self. Malabar, FL: Robert E. Krieger.

  • Rózsa S. , & V. Komlósi A. (2014). A Rosenberg Önbecsülés Skála pszichometriai jellemzoi: a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek muködésének sajátosságai. Pszichológia,, 34, 149174.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sidanius, J., Pratto, F., & Mitchell, M. (1994). Ingroup identification, social dominance orientation, and differential intergroup social allocation. Journal of Social Psychology,, 134, 151167.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Slugoski, B.R., Branscombe, N.R., & Kappen, D.M. (2002). Development and validation of the Collective Guilt Scale (CGS). 31st Annual Meeting of the Society of Australasian Social Psychologists, Adelaide, Australia.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Smith, E. R. (1993). Social identity and social emotions: toward new conceptualization of prejudice. In D. M. Mackie, & D. L. Hamilton (Eds), Affect, cognition, and stereotyping: interactive processes in group perception (pp. 297315). San Diego, CA: Academic Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Smith, E. R., Seger, C., & Mackie, D. M. (2007). Can emotions be truly group level? Evidence regarding four conceptual criteria. Journal of Personality and Social Psychology,, 93, 431446.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Staub, E. (1997). Blind versus constructive patriotism: moving from embeddedness in the group to critical loyalty and action. In D. Bar-Tal, & E. Staub (Eds), Patriotism in the lives of individuals and nations (pp. 213228). New York: Nelson-Hall.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó Zs. P. (2013). A nemzeti csoporttal való azonosulás hatása a csoportalapú érzelmek átélésére. PhD-értekezés. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó Zs. P. , & László J. (2014). A nemzettel való azonosulás magyar kérdoíve. Magyar Pszichológiai Szemle,, 69, 293318.

  • Szakács F. (1983). Személyiséglélektani szöveggyujtemény. IV/3. Személyiségdimenziók mérése, táblázatok, ábrák, függelékek. Budapest: Tankönyvkiadó, 741742.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tajfel, H. (1978). Differentiation between social groups: studies in the social psychology of intergroup relations. London: Academic Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tangney, J. P., Dearing, R. L., Wagner, P. R., & Gramzow, R. H. (2000). The Test of Self-Conscious Affect-3 (TOSCA-3). Fairfax, VA: George Mason University.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tangney, J. P., Stuewig, J., & Mashek, D. J. (2007). What’s moral about the self-conscious emotions? In J. L. Tracy, R. W. Robins, & J. P. Tangney (Eds), The self-conscious emotions: Theory and research (pp. 371388). New York, NY: Guilford Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tangney, J. P., Wagner, P. E., & Gramzow, R. H. (1992). Proneness to shame, proneness to guilt, and psychopathology. Journal of Abnormal Psychology,, 103, 469478.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Török, L., Szabó, Zs. P., & Boda-Ujlaky, J. E. (2014). Self-esteem, self-conscious emotions, resilience, trait anxiety and their relation to self-handicapping tendencies. Review of Psychology,, 21(2), 123130.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Turner, J. C., Hogg, M. A., Oakes, P. J., Reicher, S. D., & Wetherell, M. S. (1987). Rediscovering the social grop: a self-categorization theory. Oxford-New York: Basil Blackwell.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wohl, M., Branscombe, N. R., & Klar, Y. (2006). Collective guilt: Justice-based emotional reactions when one’s group has done wrong or been wronged. European Review of Social Psychology,, 17, 137.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 6 8
Jul 2020 1 1 1
Aug 2020 6 0 0
Sep 2020 2 0 0
Oct 2020 4 0 0
Nov 2020 9 3 0
Dec 2020 0 0 0