A rendszerváltást követő első években erősödött a romaellenesség Magyarországon, de néhány évvel később már csökkentést tapasztalhatunk az elutasítás nyílt kifejeződésében. A kétezres évektől a fokozódó társadalmi, majd gazdasági válság révén kialakult feszültségek hatására az előítéletesség mértéke újra növekedni kezdett.
Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ma a magyar társadalom tagjai milyen attitűdökkel rendelkeznek a romákkal kapcsolatban. Célunk az volt, hogy egy online, illesztett reprezentatív mintán (N = 1005) kérdőív segítségével felmérjük, milyen arányban határozzák meg a romákkal szembeni elfogadáselutasítás mértékét az előítéletességre való hajlam mellett a demográfiai változók, a politikai orientáció és nemzeti identitás vagy a konkrét csoportnak tulajdonított attribútumok.
A korábbi kutatásokkal ellentétben eredményeink a demográfiai tényezők, a politikai orientáció és a nemzeti identitás másodlagos szerepét mutatták ki, míg a csoportnak tulajdonított felelősség és entitativitás kiemelkedő szerepet kapott a romákkal szembeni elutasítás mértékének bejóslásában.
Megállapíthatjuk, hogy a romákkal szembeni elutasítás annyira elterjedtté vált, kifejezése oly felszabadult és nyílt, hogy az előítéletességgel általában összefüggő tényezők alapján a romaellenesség nem bejósolható. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésére irányuló törekvéseknek tehát figyelembe kell venniük, hogy ma Magyarországon a romaellenesség nem ütközik morális akadályokba, így gyakorlatilag a társadalom minden rétegében magas értéket mutat, akár egy általános egalitáriánus értékrend mellett is.
Babbie, E. (2001). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó.
Becker, J. C., Tausch, N., Spears, R., & Christ, O. (2011). Committed dis(s)idents: Participation in radical collective action fosters disidentification with the broader ing-group but enhances political identification. Personality and Social Psychology Bulletin, 37, 1104–1116. doi: 10.1177/0146167211407076
Becker, J. C., & Tausch, N. (2014). When Group membership are negative: The Concept, Measurement, and Behavioral Implications of Psychological Disidentification. Self and Identity, 13, 294–321. doi:10.1080/15298868.2013.819991
Berkics, M. (2009). A disztributív igazságosság észlelése és a rendszerigazolás: kultúrközi összehasonlítás két volt szocialista országban. Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 229–252.
Berkics, M. (2008). A társadalmi viszonyok és a társadalomban zajló versengés igazságosságának észlelése. Doktori (PhD) disszertáció. Letöltve: 2015. 08. 11. http://ppk.elte.hu/2009/images/ stories/_UPLOAD/DOKUMENTUMOK/Pszichologia_Phd/2009/PhD_disszertci_Berkics_ Mihly.pdf
Bíró N. A. , Boros T., & Varga Á. (2012). Right-wing Extremism in Hungary. Friedrich Ebert Stiftung. Letöltve: 2015. 08. 31. http://library.fes.de/pdf-files/id-moe/09566.pdf
Brewer, M. B. (1999). The psychology of prejudice: Ingroup love and outgroup hate?. Journal of Social Issues, 55, 429–444.
Brown, R. (2000). Social identity theory: Past achievements, current problems and future challenges. European Journal of Social Psychology, 30, 634–667.
Csepeli Gy. , Fábián Z., & Sik E. (1998). Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények. In Kolosi T., Tóth I. Gy., & Vukovich Gy. (szerk.), Társadalmi riport 1998 (pp. 458–489). Budapest: TÁRKI.
Csepeli Gy. , & Vági Z. (2010). Magyarország 2010: válság és tekintélyelvuség. Letöltve: 2015. 08. 31. http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=304:magyarorszag- 2010-valsag-es-tekintelyelvseg&catid=37:megjelenesek
Csepeli Gy. , Murányi I., & Prazsák G. (2011). Új tekintélyelvuség a mai Magyarországon: társadalmi csoportok hierarchiájának látásviszonyai. Budapest: Apeiron.
De Caroli, M. E. D., Falanga, R., & Sagone, E. (2013). Subtle and Blatant Prejudice Toward Chin ese People in Italian Adolescents and Young Adults: The Role of “Friendship” and “Outgroup Representation”. Procedia –Social and Behavioral Sciences, 82, 74–80. doi: 10.1016/j.sbspro.2013.06.227.
Deutskens, E., De Ruyter, K. & Wetzels, M. (2006). An Assessment of Equivalence Between Online and Mail Surveys in Service Research. Journal of Service Research, 8(4), 346–355. doi: 10.1177/1094670506286323.
Doosje, B., Branscombe, N. R., Spears, R. & Manstead, A. S. (1998). Guilty by association: When one’s group has a negative history. Journal of Personality and Social Psychology, 75, 872–886.
Eros F. (2007). Irányok és tendenciák az eloítéletek kutatásában. Educatio, 3–9.
Diószegi B. , & Fehér B. (2005). A deliberációs csoportok társadalmi távolságérzetének változása és ennek okai. In Örkény A., & Székely M. (szerk.), Magyar Agora. Tanulmánykötet (pp. 159–170). Budapest: ELTE TK.
Enyedi Z. , Fábián Z., & Sik E. (2004). Nottek-e az eloítéletek Magyarországon? In Kolosi T., Tóth I., & Vukovich Gy. (szerk.), Társadalmi riport 2004 (pp. 375–399). Budapest: TÁRKI.
Fábián Z. , & Eros F. (1996). Autoritarizmus és társadalmi tényezok a cigányellenesség magyarázatában. In Eros F. (szerk.), Azonosság és különbözoség. Tanulmányok az identitásról és az eloítéletrol (pp. 182–200). Budapest: Scientia Humana.
Fábián Z. , & Sik E. (1996). Eloítéletesség és tekintélyelvuség. In Andorka R., Kolosi T., & Vukovich Gy. (szerk.), Társadalmi riport 1996 (pp. 381–413). Budapest: TÁRKI.
Franssen, V., Dhont, K., & van Hiel, A. (2013). Age-related differences in ethnic prejudice- evidence of the mediating effect of right-wing attitudes. Journal of Community & Applied Social Psychology, 23, 252–257. doi: 10.1002/casp.2109.
Gimes G. , Juhász A., Kiss K., & Krekó P. (2009). Látlelet 2009. Tanulmány a szélsojobboldal megerosödésének okairól. Budapest: Magyar Antirasszista Alapítvány.
Gunter, B., Nicholas, D., Huntigton, P. & Williams, P. (2002). Online versus offline research: implications for evaluating digital media. Aslib Proceedings, 54(4), 229–239. doi: 10.1108/00012530210443339.
Habermas, J. (1995). Citizenship and national identity: Some Reflections on the Future of Europe. In Beiner, R. (szerk.), Theorising Citizenship (pp. 255–282). Albany: Sunny Press.
Hadarics M. (2010). A társadalmi egyenloség megítélésének pszichológiai alapjai és ideológiai beágyazottsága Magyarországon és Nyugat-Európában. Alkalmazott Pszichológia, 12, 47–71.
Hamilton, D. L., Fiske, S. T., & Bargh, J. A. (2006). A társak és a társadalom megismerése. Budapest: Osiris Kiadó.
Hamilton, D. L., & Sherman, S. J. (1996). Perceiving persons and groups. Psychological Review, 103, 336–355.
Haqanee, Z., Lou, E., & Lalonde, R. N. (2014). Natural kind and entitative beliefs in relation to prejudice toward mental disorders. Journal of Applied Social Psychology, 44, 145–153. doi: 10.1111/jasp.12249.
Henry, P. J., & Sears, D. O. (2009). The crystallization of contemporary racial prejudice across the lifespan. Political Psychology, 30, 569–590.
Ho, A. K., Sidanius, J., Pratto, F., Levin, Sch., Thomsen, L., Kteily, N., & Sheehy-Skeffington, J. (2012). Social Dominance Orientation: Revisiting the Structure and Function of a Variable Predicting Social and Political Attitudes. Personality and Social Psycgology Bulletin, 38, 583–606. doi: 10.1177/0146167211432765.
Jost, J. T., & Banaji, M. R. (1999). A sztereotipizálás szerepe a rendszer igazolásában, a hamis tudat képzodése. In Hunyadi Gy., Hamilton, D. L, & Nguyen, L. L. A. (szerk.), A csoportok percepciója (pp. 489–519). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Karácsony G. , & Róna D. (2010). A Jobbik titka. A szélsojobb magyarországi megerosödésének lehetséges okairól. Politikatudományi Szemle, 19, 31–63. Letöltve: 2015.08.31. http://www.poltudszemle.hu/szamok/2010_1szam/2010_1_karacsony.pdf
Kay, A. C. & Jost, J. T. (2003). Complementary justice: Effects of „poor but happy” and „poor but honest” sterotype exemplars on system justification and implicit activation of the justice motive. Journal of Personality and Social Psychology, 85, 823–837.
Krekó P. , Juhász A., & Molnár Cs. (2011). A szélsojobboldal iránti társadalmi kereslet növekedése Magyarországon. Politikatudományi Szemle, 20, 53–79.
Kovács M. (2010). Az eloítéletek okai és mérséklésük lehetoségei: A szociálpszichológia nézopont. Alkalmazott Pszichológia, 12, 7–27.
Lelkes O. (2009). Az egyenlotlenség nagyságának megítélése. In. Tóth I. Gy (szerk.), Társadalmi Jelentés 2009. Budapest: TÁRKI.
Lerner, M. J. (1980). The Belief in a Just World: A fundamental delusion (9-30). New York: Plenum Press.
Ligeti Gy. (2006). Sztereotípiák és eloítéletek. In Kolosi T., Tóth I. Gy., & Vukovich Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2006 (pp. 373–389). Budapest: TÁRKI.
Marián B. (2013). Cigányellenesség ma: a cigányokról alkotott kép a mai Magyarországon. ELTE TTK, Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont. Letöltve: 2015. 08. 31. http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=367:ciganyellenesseg-ma-a-ciganyokrol-alkotott-kep-a-mai-magyarorszagon&catid=44:rasszizmus&Itemid= 216
Murányi I. , & Sipos F. (2012). Nemzeti radikálisok tekintélyelvusége: szociális dominancia orien táció és ellentörténelem. Metszetek, 1, 32–56. Letöltve: 2015. 08. 31-én: http://metszetek. unideb.hu/files/2012_1_05.pdf
Murányi I. (2006). Identitás és eloítélet. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Oldmeadow, J., & Fiske, S. T. (2007). System-justifying ideologies moderate status= competence stereotypes: roles for belief in a just world and social dominance orientation. European Journal of Social Psychology, 37, 1135–1148.
Pettigrew, T. F. (1979). The ultimate attribution error: Extending Allport’s cognitive analysis of prejudice. Personality and Social Psychology Bulletin, 5, 461–476.
Pettigrew, T. F., & Meertens, R. W. (1995). Subtle and blatant prejudice in western Europe. European Journal of Social Psychology, 25, 57–75.
Postmes, T., Haslam, S. A., & Jans, L. (2013). A single-item measure of social identification: Reliability, validity and utility. British Journal of Social Psychology, 52, 597–617. doi: 10.1111/ bjso.12006.
Pratto, F., Sidanius, J., Stalworth, L. M., & Male, B. F. (1994). Social dominance orientation: A personality variable predecting social and political attitudes. Journal of Personality and Social Psychology, 67, 741–763.
Pulai A. (2009). Cigányellenesség a norma (Progresszív Intézet felkérésére készült kutatás). Publicus Research. Letöltve: 2015. 08. 31. http://www.publicus.hu/blog/ciganyellenesseg_ norma/
Roets, A., & van Hiel, A. (2011). The role of need for closure in essentialist entitativity beliefs and prejudice: An epistemic needs approach to racial categorization. British Journal of Social Psychology, 50, 50–73. doi: 10.1348/014466610X491567.
Sacchi, S., Castano, E., & Brauer, M. (2008). Perceiving one’s nation: Entitativity, agency and security in the international arena. International Journal of Psychology, 44, 321–332.
Sherman, S. J., & Percy, E. J. (2010). The Psychology of collective responsibility: when and why collective entities are likely to be held responsible for the misdeeds of individual members. Journal of Law & Policy, 19, 137–170.
Sidanius, J., & Pratto, F. (1999). Social Dominance: An Intergroup Theory of Social Hierarchy and Oppression. Cambridge: Cambridge University Press.
Sik E. & Simonovits B. (2008). Egyenlo bánásmód és diszkrimináció. In Kolosi T., & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport 2008 (pp. 363–383). Budapest: TÁRKI.
Simonovits B. , & Szalai B. (2013). Idegenellenesség és diszkrimináció a mai Magyarországon. Magyar Tudomány, 174, 251–262.
Székelyi M. , Örkény A., & Csepeli Gy. (2001). Romakép a mai magyar társadalomban. Szociológiai Szemle, 3, 19–46.
Tomka M. (1991). Gazdasági változás és a cigánysággal kapcsolatos közvélemény. In Utasi Á., & Mészáros Á. (szerk.), Cigánylét (pp. 8–36). Budapest: MTA PTI.
Á. Váradi L. (2014). Youths Trapped in Prejudice - Hungarian Adolescents’ Attitudes towards the Roma. Germany: Springer Fachmedien Wiesbaden. doi: 10.1007/978-3-658-05891-3.
Wagner, U., Becker, J.C., Christ, O., Pettigrew, T.F., & Schmidt, P. (2012). A longitudinal test of the relation between German nationalism, patriotism and outgroup derogation. European Sociological Review, 28, 319–332. doi: 10.1093/esr/jcq066.