Magyarország a címben említett fél évszázad során jelentős társadalmi és politikai változásokon ment át. Ezek a változások a pszichológia tekintetében először azt érintették, hogy a diktatórikus rendszer lazulásával megjelent a társadalom és humán tudományok és a segítő szakmák egyáltalán való lehetősége, majd a pszichológia sokrétűbbé vált, beleértve alkalmazásait is. Később a rendszerváltás nyomán a pszichológia központi szereplővé vált. Az előadás az intézményi fejleményekre összpontosított, két adattípusra alapozva. Egyrészt a nagygyűlési szimpózium előadásaira, másrészt a publikációk és miniszteriális, egyetemi és egyéb nyilvános dokumentumok elemzésére.
A szakmai közönség számára nyilvánvaló szakaszokból indulok ki:
1. A pszichológia újra megjelenése – 1960–1970
2. Terjedés és differenciáció – 1970–1980
3. A pszichológia társadalmi elfogadása együtt az ideológiai ellenőrzés gyengülésével – 1980–1990
4. Differenciáció a politikai demokratizáció idején – 1990–2010
Az első szakaszban kiemelem Kardos Lajos kulcsszerepét az akadémikus, és Mérei Ferencét az alkalmazott pszichológiában. A pszichológusképzésben az 1963-as újraindulást az ötéves programba beillesztett gyakorlati specializáció jellemezte. Ezt egy elméletközpontúbb átszervezés követte az 1970-es években, együtt az alkalmazott lélektanok posztgraduális képzési rendszereinek kialakításával. Ezt a korszakot intenzív másoddiplomás és esti tagozatos képzés kísérte. 1960 és 2010 között az évi néhány tucat diákot s egyetlen egyetemet 7 képzőhely váltotta fel a 3+2-es Bologna-rendszerben évi 800 alsó és 300 mesterszintű új diákkal. Ezt kísérte a PhD-rendszer kibontakozása. A változások a tanszékek s az oktatói kar kiterjedését eredményezték, intézetek és karok kialakításáig.
A kutatás terén az MTA kutatóintézet 1960–1970-es évekbeli átfogó intézetté alakulása mellett az egyetemi kutatások kiszélesedése fontos változás, mely személyi és szerkezeti tekintetben is máig tart. Jelentős alakító tényező volt az országos kutatási programok megjelenése a pszichológia horizontján is (ún. 6-os főirány és TBZ-kutatás) az 1970-80as években, majd a nemzeti kutatási támogatási rendszer, az OTKA kialakulása. A pszichológiának szakmailag sikeres, de adminisztratívan ingadozó helyzete volt és van e rendszerekben, hol a neveléssel, hol az idegtudománnyal házasodva.
A publikációs gyakorlatok először számbeli növekedést mutatnak, gyors nyugatosodással, módszertani finomodással, majd elmozdulással a nemzetközi publikálás felé.
Az alkalmazott pszichológiának sajátos intézményi hálózatai különösen érdekesek. Ilyenek a nevelési tanácsadók, az ideggondozók és az iskolapszichológusok. Három évtized alatt a pszichológia mint támogató hivatás általánosan terjed, újjászületik a magyar pszichoanalízis, és kialakulnak az alternatív terápiás rendszerek. A „pszichológiai társadalom” felé mozdulást számos társadalmi értékvita kíséri, van azonban intézményes aspektusa is. A mai magyar társadalompolitika jóval kisebb szerepet enged a szocializmus végnapjaiban kialakult „állami” támogató hálózatoknak és miközben szabályozni törekszik a kompetenciákat, azok működtetését már nem tartja központi társadalmi feladatnak. Differenciálódnak a posztgraduális képző rendszerek, s a köznapi humán szolgáltatásokban versengés alakult ki a pszichológiai, az orvosi és az üzleti-menedzsment terület között.
Bagdy Emoke (1985). A szabadság elso pontja: szeretni az életet. Beszélgetés a 75 éves Mérei Ferenccel. Magyar Pszichológiai Szemle, 41, 241–253.
Bagdy Emoke (2010). Quo vadis magyar klinikai pszichológia –avagy mit tudjon az, aki ma e hivatás szolgálatára vágyik? Alkalmazott Pszichológia, 12, 109–124.
Bagdy Emoke , Forgács Péter és Pál Mária (1989). Mérei emlékkönyv. Budapest: Animula.
Bauer, R. A. (1952). The New Man in Soviet Psychology. Cambrige, MA.: Harvard University Press.
Borgos Anna (2006). „Egy mutatvány forgatókönyve”. Motívumok Mérei Ferenc pályájából és személyiségébol, nyilatkozatai és tanítványai tükrében. In Borgos Anna, Eros Ferenc, Litván György (szerk.), Mérei Élet-Mu. Tanulmányok (pp. 11–34). Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.
Borgos Anna , Eros Ferenc és Litván György (2006). Mérei. Élet-Mu. Budapest: Új Mandátum.
Boross Ottilia (2016). A pszichológia a pedagógusképzésben. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Czigler István (2016). Pszichológiai intézet, összes, röviden. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Czigler István , Halász László, Marton L. Magda (2002). Az általánostól a különösig. Budapest : Gondolat.
Darvai Tibor (2016). A neveléslélektan a hatvanas években Magyarországon. Pécs, kézirat.
Demetrovics Zsolt (2016). A „kisdoktoritól” az MTA doktori címig –tudományos fokozatszerzés a pszichológiában. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Dienes Erzsébet (2016). Hazai munkalélektan alakulása 1960–2015. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Eros Ferenc (1995): Mérei Ferenc életmuve és a magyar szociálpszichológia. In Kiss Gy. (szerk.), Pszichológia Magyarországon (pp. 123–136). Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
Garai László (1969). Személyiségdinamika és társadalmi lét. Budapest: Akadémiai.
Halász Gábor (1988). Oktatáspolitika és neveléstudomány a hetvenes években –a „hatos foirány” története. Internetes forrás, halaszg.ofi.hu, letöltve 2016. 10. 11.
Halász László , Hunyady György és Marton, L. Magda (1979). Az attitud pszichológiai kutatásának kérdései. Budapest: Akadémiai.
Hárdi István (1992). A lélek egészségvédelme. Budapest: Springer.
Harmat Pál (1986). Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. 1903–1983. Bern: Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem.
Harmatta János (2006). A Pszichoterápiás Hétvégek (1974–1986) története és hatása. Pszichoterápia, 15, 6–18, 86–95.
Harmatta János (2016). A pszichoterápia története. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Hebb, D. O. (1978). A pszichológia alapkérdései. Budapest: Gondolat.
Horányi Annabella (2016). A nevelési tanácsadók története a kezdetektol napjainkig. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Hosszú Éva (2016). A pszichológia az ideggondozókban. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Hunyady György (1985). Kardos Lajos (1899–1985). Magyar Pszichológiai Szemle, 41, 373–375.
Hunyady György (1996). A budapesti tudományegyetem és a pszichológia. Magyar Pszicholó giai Szemle, 52, 3–16.
Kampis György , Soós Sándor és Gulyás László (2011). A magyar tudomány intézményi szerkezete és kompetenciái, 2001–2010, a Reuters-Thomson –isi Web of Science adatbázis alapján. Magyar Tudomány, 172, 955–962
K. Horváth Zsolt (2010). Kívül. Mérei Ferenc és Párizs, a “vad” tartomány. Korunk, 26(2), 78–83.
Kardos Lajos (1957a). Az alaklélektan bírálata. Magyar Filozófiai Szemle, 1, 124–140, 272–304.
Kardos Lajos (1957b). A lélektan alapproblémái és a pavlovi kutatások. Budapest: Akadémiai.
Kardos Lajos (1964). Általános lélektan. Budapest: Tankönyvkiadó.
Kardos Lajos (1988). Az állati emlékezet. Budapest: Akadémiai.
Kardos Lajos , Pléh Csaba és Barkóczi Ilona (1987). Studies on creativity. Budapest: Akadémiai.
Kardos Lajos , Pléh Csaba és Hunyady, György (1980). Attitudes, interaction, and personality. Budapest: Akadémiai.
Kardos Lajos , Pléh Csaba és Marton L. Magda (szerk.) (1978). Problems of Information Processing and Perceptual Organization. Budapest: Akadémiai.
Kardos Lajos , Pléh Csaba és Popper Péter (1987). Studies on clinical psychodiagnostics and psychotherapy. Budapest: Akadémiai.
Katona Nóra (2016). Iskola- és óvodapszichológia (1986-2016). Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Kiss Paszkál (2016). Hármasugrás és alternatív talajgyakorlatok. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Kollár László Péter (2011). Negyedszázad a tudomány szolgálatában. OTKA 1986–2011. Budapest: OTKA.
Kovács Zoltán (1994). A debreceni pszichológusképzés húsz éve. Debrecen: KLTE Pszichológiai Intézet.
Kovai Melinda (2016). Lélektan és politika. Pszicho-tudományok a magyarországi államszocializmusban 1945–1970. Budapest: L’Harmattan.
Laine-Frigren, T. (2015) Searching for the Human Factor. Psychology, Power and Ideology in Hungary after 1956. Unpublished PhD dissertation University of Jyväskylä.
Lányi Gusztáv (1999). Ki volt Mérei Ferenc? BUKSZ, 11, 52–58.
Lányi Gusztáv (szerk.) Ranschburg Pál és a magyar pszichológia: Ranschburg Pál (1870–1945). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Leontyev, A. N. (1979). Tevékenység, tudat, személyiség. Budapest: Kossuth.
Máriási Dóra (2016). Amikor a pszichológia a „kommunizmus általánosan kibontakozó építésénak nagyszeru programjához” csatlakozott. Újraintézményesülés kritikai perspektívában. Alkalmazott Pszichológia, 16, 63–79.
Matuszka Balázs (2009). Csoportok a magyar pszichológiatörténet 1945–1970-ig terjedo idoszakában. OTDK dolgozat.
Maury, L. (1995). Wallon. Autoportrait d’une époque. Paris: Presses Universitaires de France.
Mérei Ferenc (1971/1996). Közösségek rejtett hálózata. Budapest: Osiris.
Mérei Ferenc és Szakács, Ferenc (1969). Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek. Budapest: Medicina.
Mérei Ferenc és V. Binét, Ágnes (1970). Gyermeklélektan. Budapest: Gondolat.
Mérei Ferenc , Ajkai Klára, Dobos Emoke és Erdélyi Ildikó (1987). A pszichodráma önismereti és terápiás alkamazása. Budapest: Akadémiai.
Mészáros Judit (2016). A pszichoanalízis saga új fejezetei Magyarországon: a hatvanas évektol a 21. század elso évtizedéig. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Öszszeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
N. Kollár, Katalin és Szabó, Éva (szerk.) (2004). Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris.
Oláh Attila (2016). Egy reziliens Társaság (MPT) átalakulásai. Eloadás az MPT Tudományos Nagygyulésének „Múlt és Jövo Összeér” szimpóziumán, 2016. július 3.
Oláh Attila és Bugán Antal (2000). Fejezetek a pszichológia alapterületeibol. Budapest: Eötvös .
Pataki Ferenc (1977). A magyar pszichológia történeti útjának tanulságai. Magyar Pszichológiai Szemle, 34, 563–586.
Pataki Ferenc (1984). Társadalmi Beilleszkedési Zavarok Magyarországon. Budapest: Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság.
Pataki Ferenc (2002). Egy évszázad árnyékában. Adalékok a Pszichológiai Intézet történetéhez. In Czigler, István, Halász, László, Marton L. Magda (szerk.), Az általánostól a különösig. Budapest: Gondolat.
Pataki Márta , Polyák Kamilla, Németh Dezso és Szokolszky Ágnes (2009). A lélektan történetének 80 éve a szegedi egyetemen. 1929–2009. Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 671–676.
Pléh Csaba (1985a). Élmények, barátok, örömök. Interjú a 85 éves Kardos Lajossal. Magyar Pszichológiai Szemle, 41, 335–351.
Pléh Csaba (1998). Hagyomány és újítás a pszichológiában. Budapest: Balassi.
Pléh Csaba (1985b). Társadalmi változások és a pszichológia négy évtizede. Világosság, 26, 25–268.
Pléh Csaba (2001). Kardos Lajos emlékezete. Pszichológia, 21, 159–181.
Pléh Csaba (2015). A naiv emberismeret és a pszichológia helye a közoktatásban. Iskolakultúra, 26(7–8), 74–83.
Pléh, Csaba, Bodor, Péter és Lányi, Gusztáv (1998). Egy társadalomtudomány elnyomatása és újjászületése: A magyar pszichológia sorsa az egyéni sorsok tükrében, 1945–1970. In: Bodor, Péter, Pléh, Csaba és Lányi, Gusztáv (szerk.) Önarckép háttérrel: Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai (pp. 303–310). Budapest: Pólya Kiadó.
Pléh Csaba. (2011). A magyar kísérleti pszichológia fejlodési íve 1950–2010 között. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(4), 669–693.
Pléh Csaba. (1997). Hungarian Contributions to Modern Psychology. Hungarian Studies, 12(1–2), 47–71.
Pléh Csaba. 1999. The Symbolics of Psychology under a Totalitarian System: The case of Hungary in the 1960’s. In Hacker, W. and Rinck, M. (Eds), Schwerpunktthema “Zukunft gestalten”: Bericht über den 41. Kongress der Deutschen Gesellschaft für Psychologie in Dresden 1998 (pp. 109–122). Lengerich: Pabst Science Publishers. Reprinted in Pléh, Csaba. 2008. History and Theories of the Mind (pp. 183–194). Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pléh Csaba (2014). Pszichológusok és történészek: A pszichológiatörténet muvelésének két célcsoportja és két mufaja. Magyar Pszichológia Szemle, 69(3), 547–565.
Pléh Csaba (2015). A tudománypolitika és a menedzserek. Századvég, 77(3), 61–77.
Putnoky Jeno (1970). A pszichológia huszonöt éve Magyarországon. 1945–1970. MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, 19, 75–82.
Reisman, J. M. (1988). Professional Psychology in the Hungarian People’s Republic: An Impression. American Psychologist, 43, 482–484.
Révész György és Bernáth László (1998). A pszichológia alapjai. Budapest: Tercia.
Schubert András és Vasas Lívia (2010). Magyarország és a szomszédos országok publikációs és idézettségi mutatószámai nemzetközi összehasonlításban a National Science Indicators (Thomson-Reuters) és a Scimago (Elsevier) adatbázisok alapján, 1996–2007. Magyar Tudomány, 171, 825–830.
Soós, S., Schubert, A., Pléh, Cs. (2009). Magyar Pszichológiai Szemle: Tendencies in the Core Journal of Hungarian Psychology (An Exploratory Study). Talk at 6th ESHHS Congress, Budapest, July 23d, 2009.
Schubert, A., Glänzel, W. és Braun, T. (1989). Scientometric datafiles –a comprehensive set of indicators on 2649 journals and 96 countries in all major fields and subfields 1981–1985. Scientometrics, 16, 3–478.
Szakács Ferenc (1989). Mérei Ferenc: a magyar klinikai pszichológia megteremtoje. In Bagdy, Forgács és Pál, 1989, 36–38.
Személyes OTKA-történet (2016). Elektronikus anyag a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatal honlapján, OTKA Magazin. Letöltés: 2016. október 16.
Szilágyi Ákos (2002). Két globalizáció Magyarországon. 2000, 6, 10–36.
Szokolszky Ágnes (2016). Hungarian psychology in context. Reclaiming the past. Hungarian Studies, 30, 17–56.