Kutatásunk célja az SPSI—A (Social Problem Solving Inventory—Adolescent, Frauenknecht és Black, 2010) adaptálása volt 12 és 16 évesek körében (N=540). A kérdőív konvergens és diszkriminatív validitásának vizsgálatához az SPSI—R-t (Social Problem Solving Inventory—Revised, D’Zurilla és mtsai, 2002), a Davis által kidolgozott empátiakérdőívet (Interpersonal Reactivity Index, 1980), valamint a Spielberger- féle vonás - és állapotszorongást mérő kérdőívet (State-Trait Anxiety Inventory for Children, Spielberger és mtsai, 1973) használtuk. Az eredeti kérdőív 10 faktoros, 64 kijelentésből áll. A feltáró és a megerősítő faktorelemzés eredményei alapján a magyar változat — SPSI—A(H) – 54 tételt tartalmaz, melyek 11 faktorba csoportosulnak (az eredeti Gondolatok faktor kijelentései elkülönülnek a Pozitív gondolatok és a Negatív gondolatok faktorba). A kérdőív mind a 12, mind a 16 évesek mintáján jó megbízhatósággal (a Cronbach-α sorrendben 0,81 és 0,83) mér. Az eredmények alapján az SPSI—A(H)-t alkalmasnak tartjuk a problémamegoldással kapcsolatos automatikus gondolatok, a problémamegoldáshoz való érzelmi, gondolati viszonyulás, az elkerülés, a probléma meghatározása, a célmeghatározás, az alternatív megoldási módok keresése, a következmények végiggondolása, illetve a nem megfelelő megoldás esetében a gondolatok, teendők újraszervezése és az utólagos kiértékelés mérésére.
Bandura, A. (1994). Self-efficacy. In V. S. Ramachaudran (Ed.), Encyclopedia of human behavior (pp. 71–81). New York: Academic Press.
Batanova, M. D. & Loukas, A. (2011). Social anxiety and aggression in early adolescents: Examining the moderating roles of empathic concern and perspective taking. Journal of Youth and Adolescence, 40, 1534–1543.
Bedell, J. R. & Lennox, S. S. (1997). Handbook of communication and problem solving skills training: A cognitive-behavioral approach. New York: Wiley.
Belzer, K. D., D’Zurilla, T. J., & Maydeu-Olivares, A. (2002). Social problem solving and trait anxiety as predictors of worry in a college student population. Personality and Individual Differences, 33, 573–585.
Bond, D. S., Lyle, R. M., Tappe, M. K., Seehafer, R. S., & D’Zurilla, T. J. (2002). Moderate aerobic exercise, T’ai Chi, and social problem-solving ability in relation to psychological stress. International Journal of Stress Management, 9, 329–343.
Butler, L. & Meichenbaum, D. (1981). The assessment of interpersonal problem-solving skills. In P. C. Kendall & S. D. Hollon (Eds), Assessment strategies for cognitive-behavioral interventions. New York: Academis Press.
Byrne, B. M. & Stewart, S. M. (2006). The MACS approach to testing for multigroup invariance of a second-order structure: A walk through the process. Structural Equation Modeling, 13, 287–321.
Carver, C. S. és Connor-Smith, J. (2010). Personality and coping. Annual Review of Psychology, 61, 679–704.
Cheng, S. K. (2001). Life stress, problem solving, perfectionism, and depressive symptoms in Chinese. Cognitive Therapy and Research, 25, 303–310.
Ciarrochi, J., Leeson, P., & Heaven, P. C. L. (2009). A longitudinal study into the interplay between problem orientation and adolescent well-being. Journal of Counseling Psychology, 56, 441–449.
Crick, N. R. (1995). Relational aggression: The role of intent attributions, feelings of distress, and provocation type. Development and Psychopathology, 7, 313–322.
Crick, N. R. & Dodge, K. A. (1994). A review and reformulation of social information-processing mechanisms in children’s social adjustment. Psychological Bulletin, 115, 74–101.
Csapó Beno (2001). Az induktív gondolkodás fejlodésének elemzése országos reprezentatív felmérés alapján. Magyar Pedagógia, 101(3), 373–391.
D’Zurilla, T. J. & Goldfried, M. R. (1971). Problem solving and behavior modification. Journal of Abnormal Psychology, 78(1), 107–126.
D’Zurilla, T. J. & Nezu, A. M. (1982). Social problem-solving in adults. In P. C. Kendall, Advances in cognitive-behavioral research and therapy (pp. 201–274). New York: Academic Press.
D’Zurilla, T. J. & Nezu, A. (1990). Development and preliminary evaluation of the Social Problem-Solving Inventory (SPSI). Journal of Consulting and Clinical Psychology, 2, 156–163.
D’Zurilla, T. J., Maydeu-Olivares, A., & Kant, G. L. (1998). Age and gender differences in social problem solving in college students, middle age, and elderly adults. Personality and Individual Differences, 25, 241–252.
D’Zurilla, T. J., Nezu, A., & Maydeu-Olivares, A. (2002). Social Problem-Solving Inventor-Revised (SPS-R): Technical Manual. North Tonawanda, New York: Multi-Health Systems.
D’Zurilla, T. J. & Nezu, A. M., & Maydeu-Olivares, A. (2004). Social Problem Solving: Theory and Assessment. In E. C. Chang, T. J. D’Zurilla, & L. J. Sanna (2004), Social problem solving. Theory, research, and training (pp. 5–28). Washington, DC: American Psychological Association.
Davis, G. A. (1966). Current status of research and theory in human problem solving. Psychological Bulletin, 66, 36–54.
Davis, M. H. (1980). A multidimensional approach to individual differences in empathy. JSAS Catalog Select Documents Psychology, 10, 85.
Dodge, K. A., Bates, J. E., & Pettit, G. S. (1990). Mechanisms in the cycle of violence. Science, 250, 1678–1683.
Elliott, T. R., Bush, B. A., & Chen, Y. (2006). Social problem-solving abilities predict pressure sore occurrence in the first 3 years of spinal cord injury. Rehabilitation Psychology, 51(1), 69–77.
Fiedler, K. (2004). Érzelmi hatások a társas információfeldolgozásra. In Forgács József (szerk.), Az érzelmek pszichológiája (pp. 163–183). Budapest: Kairosz Kiadó.
Frauenknecht, M. & Black, D. R. (2002). Problem solving training for children and adolescents. In E. C. Chang, T. J. D’Zurilla, & L. J. Sanna (2004). Social problem solving. Theory, research, and training (153–170). Washington, DC: American Psychological Association.
Frauenknecht, M. & Black, D. R. (2010). Is it social problem solving or decision making? Implications for health education. American Journal of Health Education, 41(2), 112–123.
Gáspár Csaba (2015). A szociálisprobléma-megoldás és az empátia vizsgálata serdülok körében. Szeged: Szakdolgozat, SZTE BTK Neveléstudományi Intézet.
Gáspár Csaba & Kasik László (2015). A szociálisprobléma-megoldás, az empátia és a szorongás kapcsolata serdülok körében. Iskolakultúra, 25(10), 48–58.
Hampel, P. & Petermann, F. (2005). Age and gender effects on coping in children and adolescents. Journal of Youth and Adolescence, 34, 73–83.
Heppner, P. P. (1988). The Problem Solving Inventory (PSI): Manual. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.
Higgins, J. P. & Thies, A. P. (1981). Problem solving and social position among emotionally disturbed boys. American Journal of Orthopsychiatry, 51(2), 356–358.
Hoffman, M. (1983). Affective and Cognitive Processes in Moral Internalization. In E. T. Higgins, D. N. Ruble, & W. E. Hartup (Eds), Social cognition and social development: A sociocultural perspective (pp. 102–125). New York: Cambridge University Press.
Jacobson, N. S. & Margolin, G. (1979). Marital therapy: Strategies based on social learning and behavior exchange principles. New York: Brunner/Mazel.
Kasik László (2010). A szociálisérdek-érvényesíto, az érzelmi és a szociálisprobléma-megoldó képességek vizsgálata 4–18 évesek körében. PhD-értekezés. Szeged: SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola.
Kasik László (2012). A szociálisprobléma-megoldó és az induktív gondolkodás kapcsolata 8, 12, 15 és 18 évesek körében. Magyar Pedagógia, 112(4), 243–263.
Kasik, L. (2014). Development of social problem solving — A longitudinal study (2009–2011) in a Hungarian context. European Journal of Developmental Psychology. http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/17405629.2014.969702?journalCode = pedp20#.VHyIRDGG-mE
Kasik László (2015a). Személyközi problémák és megoldásuk. Budapest: Gondolat Kiadó.
Kasik László (2015b). A személyspecifikus problémamegoldás jellemzoi 10, 14 és 16 évesek körében. Alkalmazott Pszichológia, 15(4), 23–44.
Kasik, L., Gáspár, Cs., Guti, K., & Zsolnai, A. (2016). Relationship between Social Problem Solving, Anxiety and Empathy among Adolescents in Hungarian Context. In K. Newton (Ed.), Problem-Solving: Strategies, Challenges and Outcomes (Chapter 9). NOVA Science Publishers, Inc. 177–196.
Kasik László & Guti Kornél (2015). A kortársi versengés és problémamegoldás jellemzői serdülők körében. Magyar Pszichológiai Szemle, 70(1), 179–195.
Kasik László , Guti Kornél, & Gáspár Csaba (2014). Hátrányos és nem hátrányos helyzetu diákok szociálisprobléma-megoldó gondolkodása. Magyar Pedagógia, 114(1), 49–63.
Kasik László , Guti Kornél, Tóth Edit, & Fejes József Balázs (2016). Az elkerülés mint folyamat — az Elkerülés kérdoív bemérése 15 és 18 évesek körében. Magyar Pedagógia, 116(2), 219–253.
Kasik László , Nagy Ágoston, & Fuzy Annamária (2009). Szociálisprobléma-megoldás kérdoív. Kézirat. Szeged: SZTE BTK Neveléstudományi Intézet.
Kulcsár Zsuzsanna (2002). A segítohivatások pszichológiája. Empátia, altruizmus és a “kiégési szindróma”. In Egészségpszichológia (pp. 148–210). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
La Greca, A. M., Dandes, S. K., Wick, P., Shaw, K., & Stone, W. L. (1988). Development of the Social Anxiety Scale for Children: Reliability and concurrent validity. Journal of Clinical Child Psychology, 17, 84–91.
Lemerise, E. A. & Arsenio, W. F. (2000). An integrated model of emotion processes and cognition in social information processing. Child Development, 71, 107–118.
Lindsay, W. R., Hamilton, C., Moulton, S., Scott, S., Doyle, S., & McMurran, M. (2011). Assessment and treatment of social problem-solving in offenders with intellectual disability. Psychology, Crime and Law, 17, 181–197.
Maydeu-Olivares, A. & D’Zurilla, T. J. (1996). A factor-analytic study of the Social Problem-Solving Inventory: An integration of the theory and data. Cognitive Therapy and Research, 20, 115–133.
Muthén, L. K. & Muthén, B. O. (2010). Mplus user’s guide. Los Angeles, CA.
Nezu, A. M., Wilkins, V. M., & Nezu, C. M. (2004). Social problem solving, stress, and negative affect. In E. C. Chang, T. J. D’Zurilla, & L. J. Sanna (Eds), Social problem solving (pp. 49–65). Washington, DC: American Psychological Association.
Nunnally, J. C. (1978). Psychometric theory. New York: McGraw-Hill.
Rich, A. R. & Bonner, R. L. (2004). Mediators and moderators of social problem solving. In E. C. Chang, T. J. D’Zurilla, & L. J. Sanna (Eds.), Social problem solving. Theory, research, and training (pp. 29–45). Washington: American Psychological Association.
Rodríguez-Fornells, A. & Maydeu-Olivares, A. (2000). Impulsive/careless problem solving style as predictor of subsequent academic achievement. Personality and Individual Differences, 28, 639–635.
Shure, M. B. & Spivack, G. (1982). Interpersonal problem-solving in young children: A cognitive approach to prevention. American Journal of Community Psychology, 10, 341–356.
Sipos, K. Sipos, M., & Spielberger, C. D. (1988a). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In Mérei Ferenc & Szakács Ferenc (szerk.), Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2 (pp. 123–135). Budapest: Tankönyvkiadó.
Sipos, K. Sipos, M., & Spielberger, C. D. (1988b). A Test Anxiety Inventory általános iskolások vizsgálatára kidolgozott magyar változata. In Mérei Ferenc & Szakács Ferenc (szerk.), Pszichodiagnosztikai Vademecum I/2 (pp. 136–148). Budapest: Tankönyvkiadó.
Siu, A. M. H. & Shek, D. T. L. (2005). Relations between Social Problem Solving and Indicators of Interpersonal and Family Well-Being among Chinese Adolescents in Hong Kong. Social Indicators Research Series 71. 1/3 In D. T. L. Shek, Y. K. Chan, & P. S. N. Lee (Eds), Quality of Life in the Global Context: A Chinese Response (pp. 517–539).
Spielberger, C. D., Edwards, C. D., Montuori, J., & Lushene, R. (1973). State-Trait Anxiety Inventory for Children. Palo Alto, CA: Consulting Psychologist Press.
Spivack, G. & Shure, M. B. (1976). Social adjustment of young children. Jossey-Bass, San Francisco.
Strough, J. & Keener, E. (2013). Interpersonal problem solving across the life span. In P. Verhaeghen, & P.C. Hertzog (Eds.), The Oxford handbook of emotion, social cognition, and everyday problem solving during adulthood. Oxford University Press, The Oxford Library of Psychology Series.
Vandenberg, R. J. & Lance, C. E. (2000). A review and synthesis of the MI literature: suggestions, practices and recommendations for organizational research. Organizational Research Methods, 3, 4–70.