View More View Less
  • 1 Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet
  • | 2 Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet
  • | 3 Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

Háttér és célkitűzések

Kutatásunk annak a kérdésnek a megválaszolására irányult, hogy egy középiskolai, ötéves komplex tehetséggondozó programba beválogatott hátrányos helyzetű, alacsony szocioökonomiai státusszal bíró tanulók szociális és érzelmi intelligenciája mutat-e eltérést a náluk egyébként kedvezményezettebb helyzetben lévő társaikétól, és ha igen, miben.

Módszer

Kutatásunk során a SZEMIQ (Oláh, 2005b) szociális érzelmi intelligencia tesztet használtuk. Különös figyelmet fordítottunk az érzelmek akarat útján történő szabályozásának a képességére, tekintettel arra, hogy ez kiemelt jelentőséggel bír az önmegvalósítás és az élettel való elégedettség pszichés jellemzőinek megjelenésében, amelyek pedig a tehetséghasznosulás szempontjából kiemelt pszichés jellemzők (Bar-On, 1997, 2001, 2006).

Eredmények

Eredményeink szerint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában (AJTP) és a kontrollcsoportban a tanulók érzelmi és szociális intelligenciája között minimális a különbség. Az AJTP-s fiatalok szignifikánsan sikeresebbek a kapcsolatok építésében, nyitott, együttműködő egyének. Nemi különbségek ugyanakkor a programban való érintettségtől függetlenül kimutathatók. Leginkább a lányokra jellemző, hogy higgadt, kiegyensúlyozott természetűek, énerejük átlagon felüli. A fiúk konstruktív megküzdést alkalmaznak, kevésbé félnek a kihívásoktól, valamint pozitívabb önértékeléssel bírnak. Következtetések: Eredményeink alapján javasoljuk a hátrányos helyzetű tehetségesek fejlesztését vállaló programok szakemberei, pedagógusai, számára a tehetséges gyerekek szociális és érzelmi intelligenciájának a célirányos fejlesztését.

  • Allen, G., Chinsky., J., Larcen, S., Lochman, J., & Selinger, W. (1976). Community Psychology and the Schools: A Behaviorally Oriented Multi-level Preventive Approach. New Jersey: Hillsdale- Erlbaum.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Arany János Tehetséggondozó Program Kerettantervei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 7. melléklete.

  • Austin, E. J., Saklofske, D. H., & Egan, V. (2005). Personality, well-being and healthcorrelates of trait emotional intelligence. Personality and Individual Differences, 38(3), 547558.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Balogh L. (2005). Tanulási nehézségek − segítő pedagógiai tevékenység. In Balogh L., & Tóth L., Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből (pp. 281300).Budapest: Neumann Kht.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Balogh L. (2007). Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007. január 5-6-i tanácskozásához. Tehetség, 1, 35.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Balogh L. (2012). Komplex tehetségfejlesztő programok. Budapest: Didakt Kiadó.

  • Bar-On, R. (1997). Emotional Quotient Inventory (EQ-i). A Test of Emotional Intelligence. Toronto: Multi-Health.

  • Bar-On, R., & Parker, J. D. A. (2000). The Bar-On EQ-i:YV: Technical Manual. Toronto: Multi-Health Systems.

  • Bar-On, R. (2001). Érzelmi intelligencia és önmegvalósítás. In Ciarrochi, J., Forgas, J. P., & Mayer, J. D., Az érzelmi intelligencia a mindennapi életben. Budapest: Kairosz Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bar-On, R. (2002). Bar-On EQ-i: S Technical Manual. Toronto: Multi-Health Systems.

  • Bar-On, R. (2006). The Bar-On model of emotional-social intelligence (ESI). Psicothema, 18, 1325.

  • Báthory Z. (1997). Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Budapest: OKKER Kiadó.

  • Berényi E. , Berkovits B., & Erőss G. (2008). Iskolarend – kiváltság és különbségtétel a közoktatásban. Budapest: Gondolat.

  • Boyatzis, R. E., Goleman, D., & Mckee, A. (2002). Primal Leadership: Realizing the Power of Emotional Intelligence. Boston: Harvard Business School Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brackett, M. A., & Mayer, J. D. (2003). Convergent, discriminant, and incremental validity of competing measures of emotional intelligence. Personality and Social Psychology Bulletin, 29(9), 11471158.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brackett, M. A., Mayer, J. D., & Warner, R. M. (2004). Emotional intelligence and its relation to everyday behaviour. Personality and Individual Differences, 36(6), 13871402.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Broadhead, P. (2004). Early Years Play and Learning. Developing Social Skills and Cooperation. London: Routledge Falmer.

  • Buda B. (1998). A pedagógus, mint személyiségfejlesztő. In Gácser J. (szerk.), Gondolatok a nevelésről: pedagógiai antológia IV. (pp. 5269). Szeged: JGYF Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cantor, N., & Kihlstrom, J. F. (1987). Personality and Social Intelligence. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall.

  • Cefai, C., & Cavioni, V. (2014). Social and Emotional Education in Primary School. New York: Springer. DOI: 10.1007/9781-4614-87524.

  • Chang, E. C., D’zurilla, T. J., & Sanna, L. J. (2004). Social problem solving. Theory, research, and training. American Psychological Association, Washington, DC.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Chapin, F. S. (1967). The Social Insight Test. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.

  • Cherniss, C. (2010). Emotional intelligence: Toward clarification of a concept. Industrial and Organizational Psychology, 3(2), 110126.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ciarrochi, J., Chan, A. Y. C., & Bajgar, J. (2001). Measuring emotional intelligence in adolescents. Personality and Individual Differences, 31, 11051119.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Czeizel, E. (1997). Sors és Tehetség. Budapest: FITT IMAGE; Minerva.

  • Czeizel E. , & Páskuné K. J. (2015): A tehetség definíciói, fajtái. Debrecen: Didakt Kiadó.

  • Csapó B. (2003). A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Budapest: Akadémiai Kiadó.

  • Csendes É. (1997). Életvezetési ismeretek és készségek (I–IV. osztály). Budapest: Calibra Kiadó.

  • Csíkszentmihályi M. , Rathunde, K., & Whalen, S. (2010): Tehetséges gyerekek, Flow az iskolában. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

  • Day, A. L., & Carroll, S. A. (2004). Using an ability-based measure of emotional intelligence to predict individual performance, group performance, and group citizenship behaviours. Personality and Individual Differences, 36, 14431458.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Durlak, R. P. & Weissberg, J. A. (2000). The Impact of After-School Programs That Promote Personal and Social Skills. Collaborative for Academic, Social, and Emotional Learning 2007 (CASEL 2007).

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Elias, M. J., Zins, J. E., Weissberg, R. P., Frey, K. S., Greenberg, M. T., Haynes, N. M., Kessler, R., Schwab-Stone, M. E. & Shriver, T. P. (1997). Promoting Social and Emotional Learning: Guidelines for educators. Alexandria, VA: Association for Supervision and Curriculum Development.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Extremera, N., Fernandez-Berrocal, P., & Salovey, P. (2006). Spanish version of the Mayer-Salovey- Caruso Emotional Intelligence Test (MSCEIT). Version 2.0; Reliabilities, age and gender differences. Psicothema, 18, 4248.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fehérvári A. , & Liskó I. (2006). Az Arany János Tehetséggondozó Program hatásvizsgálata. Budapest: Felsőoktatási Kutatóintézet.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fehérvári A. (2015). Az Arany János Program tanulóinak eredményessége. In Kállai G., Tehetséggondozó programok (pp. 2048). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fehérvári A. , Misley. H., Széll K., Szemerszki M., & Veroszta Zs. (2016). A felsőoktatás szociális dimenziója – hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás. Budapest: Tempus Közalapítvány.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Felner, R. D., Brand, S., Dubois, D. L., Adan, A. M., Mulhall, P. F., & Evans, E. G. (1995). Socioeconomic disadvantage, proximal environmental experiences, and socioemotional and academic adjustment in early adolescence: Investigation of a mediated effects model. Child Development, 66, 774792.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fuszek Cs. (2014). Hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozásának elméleti problémái. A 2014. november 29-i kerekasztal-beszélgetés összefoglalója. Géniusz Műhely, 15(3), 3049

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gádor A. (2008, szerk.). Tanári kézikönyv: A szociális kompetenciák fejlesztése 1−12. évfolyam. Budapest: Educatio.

  • Gagne, F. (2008). Building gifts in to talents: Overview of the DMGT. http://www.templetonfellows. org/program/FrancoysGagne.pdf Letöltve: 2011. 01.10.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gagne, F. (2011). Tehetségfejlesztés az oktatásban és a méltányosság kérdése a tehetséggondozás terén az esélyegyenlőség szemszögéből. In Balogh L., A tehetségfejlesztés nemzetközi horizontja az esély egyenlőség szemszögéből. F. Gagné tehetségfejlesztési modelljének elemzése. (Géniusz könyvek 25.) Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gardner, H. (1983). Frames of Mind. The Theory of Multiple Intelligence. New York: Basic. Books.

  • Gardner, H. (1991). The Unschooled Mind: How Children Think and how Schools Should Teach. New York: Basic Books.

  • Goleman, D. (1995). Emotional Intelligence: Why It Can Matter more than IQ. New York, NY: Bantam Books.

  • Goleman, D. (1998). Working with Emotional Intelligence. New York: Bantam Books.

  • Goleman, D. (2002). Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest: Háttér Kiadó.

  • Goleman, D. (2007). Társas intelligencia. Az emberi kapcsolatok új tudománya. Budapest: Nyitott Könyvműhely.

  • Goodman, S. H., Brogan, D., Lynch, M. E., & Fielding, B. (1993). Social and emotional competence in children of depressed mothers. Child Development, 64, 516531.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gresham, F. M., & Elliot, S. N. (1993). Social Skills Intervention Guide: Systematic Approaches to Social Skills Training. The Haworth Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gresham, F. M. (2000). Social Skills. In Children’s Needs II. Bethesda, Maryland: National Association of School Psychologist, 3950.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gresham, F. M., Sugai, G., & Horner, R. H. (2001). Interpreting outcomes of social skills training for students with high-incidence disabilities. Exceptional Children, 67(3), 331344.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grubb, W. L., & Mcdaniel, M. A. (2007). The fakability of Bar-On’s Emotional Quotient Inventory Short Form: Catch Me if You Can. Human Performance, 20(1), 4359.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Halberstadt, A. G., Denham, S. A., & Dunsmore, J. C. (2001). Affective social competence. Social Development, 10, 79119.

  • Hall, J. A. (1978). Gender effects in decoding nonverbal cues. Psychological Bulletin, 85, 845857.

  • Harrod, N. R., & Scheer, S. D. (2005). An exploration of adolescent emotional intelligence in relation to demographic characteristics. Adolescence; Roslyn Heights, 40(159), 503512.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hegyiné Ferch G. (2001). Az érzelmi intelligencia szerepe a nevelői munkában. Új Pedagógiai Szemle, 78, 819.

  • Humphrey, N. (2013). Social and Emotional Learning. A Critical Appraisal. London: SAGE. DOI: 10.4135/9781446288603

  • Jamadar, C., & Sindhu, A. (2015). The impact of socio economic status on emotional intelligence and creativity among tribal adolescent students. The International Journal of Indian Psychology, 3, 112125.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Józsa K. , & Zsolnai A. (2005). Szociális készségek fejlődése a serdülőkor kezdetén. V. Országos Neveléstudományi Konferencia, Budapest, 2005. október 6-9., 11.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kasik L. (2007). A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Iskolakultúra, 17(11-12), 2137.

  • Kasik L. (2010). A szociálisprobléma-megoldó gondolkodás és képesség jellemzői. In Zsolnai A., & Kasik L. (szerk.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai (pp. 97114). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kasik L. (2015). Személyközi problémák és megoldások. Budapest: Gondolat.

  • Katyal, A., & Awasthi, E. (2006). Effect of personal and family characteristics on emotional intelligence among adolescents. Social and Clinical Psychology, 4(3) 120.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kelemen L. (1984). Pedagógiai pszichológia. Budapest: Tankönyvkiadó.

  • Koltayné Billédi K. (2001). Főiskolai hallgatók pályaszocializációs vizsgálata. II. Szociális munkás és gyógypedagógus hallgatók szociális intelligenciájának jellemzői Esély, 13(6), 110118.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Konta I. , & Zsolnai A. (2002). A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

  • Kuh, G. D., Kinzie, J., Schuh, J. H., & Whitt, E. J.(2010). Student Success in College: Creating Conditions That Matter. Jossey-Bass.

  • Kun B. (2011). Az érzelmi intelligencia és az emocionális és szociális kompetenciák szerepe a pszichoaktívszer- használatban. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lannert J. (2017). Tehetséggondozási lufi. Tanulópénz. http://koloknet.blog.hu/ letöltve: 2017. 10. 20.

  • Li, H. C. W., Chan, S. L. P., Chung, O. K. J., & Chui, M. L. M. (2010). Relationships among mental health, self-esteem and physical health in Chinese adolescents: An exploratory study. Journal of Health Psychology, 15, 96106.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Macleod, G., Macallister, J., & Pirrie, A. (2010). Emotional education as second language acquisition? The International Journal of Emotional Education, 2(1), 3448. //www.um.edu.mt/__ data/assets/pdf_file/0007/183292/ENSECV2I1P3.pdf

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mangler, T., Eikeland, O., & Asbjornsen, A. (2003). Effects of training on pupil’s social skills. Research in Education, 7, 1729.

  • Mayer, J. D., & Salovey, P. (1997). What is Emotional Intelligence? In P. Salovey, D. Sluyter (Eds), Emotional Development and Emotional Inte lligence: Implications for Educators (pp. 331). New York: Basic Books.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mayer, J. D., Salovey, P., & Caruso, D. R. (1997). Multifactor Emotional Intelligence Scale, Student Version. Durham: Authors.

  • Mayer, J. D., Caruso, D. R., & Salovey, P. (1999). Emotional intelligence meets traditional standards for emotional intelligence. Intelligence, 27(4), 267298.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mayer, J. D., Salovey, P., & Caruso, D. R. (2002). Mayer-Salovey-Caruso Emotional Intelligence Test (MSCEIT), Version 2.0. Toronto: Multi-Health Systems.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Meichenbaum, D., Butler, L., & Gruson, L. (1981). A szociális kompetencia egy lehetséges elméleti modellje. In Zsolnai A. (2003, szerk.), Szociális kompetencia – társas viselkedés (95119). Budapest: Gondolat Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mize, J., & Ladd, G. W. (1990). A cognitive-social learning approach to social skill training with lowstatus preschool children. Developmental Psychology, 3, 388397.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Moss, F. A., Hunt, T., Omwake. K. T., & Woodward, L. G. (1955). Manual for the George Washington University Series Social Intelligence Test. Washington, DC: Center for Psychological Services.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mott, P., & Krane, A. (2006). Interpersonal cognitive problem-solving and childhood social competence. Cognitive Therapy and Research, 18, 127141.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Naghavi F. , & Orillanes, P. (2015). Maternal education as a moderator in the associations between family functioning and emotional intelligence. Australian Journal of Basicand Applied Sciences, 9(27), 139144.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy H. (2010). A képesség-alapú érzelmi intelligencia modell érvényességének empirikus elemzése. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE PPK Pszichológiai Doktori Iskola.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy H. (2012). A Salovey-Mayer-féle érzelmi intelligencia modell érvényességének elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 67(1), 105124.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Nagy J. (2000). XXI. század és nevelés. Budapest: Osiris Kiadó.

  • Nagy J. (2007). Kompetenciaalapú kritériumorientált pedagógia. Szeged: Mozaik Kiadó.

  • Nezu, A. M., Wilkins, V. M., & Nezu, C. M. (2004). Social problem solving, stress, and negative affect. In E. C. Chang, T. J. D’Zurilla, & L. J. Sanna (Eds), Social Problem Solving (pp. 4965). Washington, DC: American Psychological Association.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Oláh A. (2005a). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk mérésének módszerei. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Oláh A. (2005b). SZEMIQ Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest: HI PRESS.

  • Parker, J. D. A., Summerfeldt, L. J., Hogan, M. J., & Majeski, S. (2004). Emotional intelligence and academic success: Examining the transition from high school to university. Personality and Individual Differences, 36, 163172.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Páskuné Kiss J. (2010). Tanulói sajátosságok tükröződése hátrányos helyzetű tehetségesek jövőképében. Habilitációs értekezés, Debrecen: Debreceni Egyetem.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pásku J. (2011). A tehetség értelmezései a nemzetközi és a hazai szakirodalomban. Fordulópont, 13(1), 5364.

  • Páskuné Kiss J. (2015). A tanórán kívüli foglalkozások szerepe a tehetséges tanulók személyiségének fejlesztésében. In Polonkai M., Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. Gyakorlati megközelítések. Géniusz, 40, 93112.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Petrides, K. V., Pita, R., & Kokkinaki, F. (2007). The location of trait emotional intelligence in personalty factor space. British Journal of Psychology, 98, 273289.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pósáné András K. (2000). Arany János Tehetséggondozó Program Önismereti foglakozások terve. Debrecen, (kézirat).

  • Pusztai G. (2010). Egy határmenti régió hallgató társadalmának térszerkezete. In Juhász E. (szerk.), Harmadfokú képzés, felnőttképzés és regionalizmus (pp. 4356). Régió és oktatás V. Debrecen: Center for Higher Education Research and Development Hungary.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rinn, R. C., & Markle, A. (1979). Modification of social skill deficits in children. In A. S. Bellack, & M. Hersen (Eds), Research and Practice in Social Skills Training (pp. 107129). New York: Plenum Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rose-Krasnore, L. (1997). The nature of social competence. A theoretical review. Social Development, 6, 111135. doi: 10.1111/j.1467-9507.1997.tb00097.x

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rosenthal, R., Hall, J. A., Dimatteo, M. R., Rogers, P. L., & Archer, D. (1979). Sensitivity to Nonverbal Communication: The PONS Test. Baltimore, MD: The John Hopkins University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Rózsa S. , Kálmán R., N., Nagy H., Fiáth T., Magi A., Eisinger A., & Oláh A. (2012). Az érzelmi arcfelismerés jelentősége és mérése a pszichológiai kutatásokban: Az Ekman-féle érzelmi detekció teszttel szerzett hazai tapasztalatok. Pszichológia, 32(3), 229251.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Saarni, C. (1999). The Development of Emotional Competence. New York: Guilford Press.

  • Salovey, P., & Mayer, J. D. (1990). Emotional intelligence. Imagination Cognition, and Personality, 9(3), 185211.

  • Salovey, P., Stroud, L. R., Woolery, A., & Epel, E. S. (2002). Perceived emotional intelligence, stress reactivity, and symptom reports: Further explorations using the TraitMeta-Mood Scale. Psychology and Health, 17(5), 611627.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., Bobnik, C., Coston, T. D., Greeson, C., Jedlicka, C., Rhodes, E., & Wendorf, G. (2001). Emotional intelligence and interpersonal relations. Journal of Social Psychology, 141, 523536.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schutte, N. S., Malouff, J. M., & Bhullar, N. (2009). The Assessing Emotions Scale. In C. Stough, D. H. Saklofske, & J. D. A. Parker (Eds), Assessing Emotional Intelligence: Theory, Research, and Application (pp. 119134). New York: Springer.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Shepherd, G. (1983). A szociális készségek fejlesztése (SST). In Zsolnai A. (2003, szerk.), Szociális kompetencia – társas viselkedés (pp. 151169). Budapest: Gondolat Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Spence, S. (1983). Developments in Social Skills Training. London: Academic Press.

  • Spivack, G., & Shure, M. B. (1976). Social Adjustment of Young Children. San Francisco: Jossey-Bass.

  • Sternberg, R. J. (1985). Beyond IQ: A Triarchic Theory of Human Intelligence. New York, USA: Cambridge University Press.

  • Sütőné Koczka Á. (2005). Szociális készségek fejlesztése kamaszkorban. Budapest: Trefort Kiadó.

  • Szabadi M. (2016). Az affektív-szociális kompetencia kérdőív: a fejlesztés folyamata és az értékelők működésének feltárása. Magyar Pedagógia, 116(4), 383402. DOI: 10.17670/MPed.2016.4.383

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szabó É. , & Fügedi P. A. (2015). Társas készségeket fejlesztő kiscsoportos tréning 12-18 évesek számára. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Taylor, S. E., & Stanton, A. L. (2007). Coping resources, coping processes, and mental health. Annual Review of Clinical Psychology, 3, 377401.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Thorndike, E. L. (1920). Intelligence and its uses. Harper’s Magazine, 140, 227235.

  • Topping, K., Bremner, W., & Holmes, E. A. (2000). Social competence: The social construction of the concept. In R. Bar-On, & and J. D. A. Parker (Eds), The Handbook of Emotional Intelligence (pp. 2939). New York: Jossey-Bass.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tóth D. (2008). A mai Magyarországon a mentorálást igénybevevők, illetve potenciális mentoráltak jellemzőinek feltárása – munkaerőpiaci érvényesülésük, illetve sikeres életvezetésük tükrében. Nyíregyháza: Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola, Letöltve: 2017.06.12. http://docplayer. hu/1468230-Keszitette-toth-denes.html

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ziegler, A. (2005). The actiotope model of giftedness. In R. J. Sternberg, & J. E. Davidson (Eds), Conceptions of Giftedness (pp. 411436). New York: Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zins, J. E., Elias, M. J., & Greenberg, M. T. (2003). Facilitating success in school and in life through social and emotional learning. Perspectives in Education, 21, 5960.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zins, J. E., & Elias, M. J. (2006). Social and emotional learning. In G. G. Bear, & K. M. Minke (Eds), Children’s Needs III: Development, Prevention, and Intervention (pp. 1−13). Bethesda, MD: National Association of School Psychologists.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. (1998). A szociális kompetencia fejlettsége serdülőkorban. Magyar Pedagógia, 98(3), 187210.

  • Zsolnai A. (1999). Összefüggések a szociális kompetencia egyes komponensei, a tanulási motívumok és az iskolai tudás között. Szeged: JATE Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. , & Józsa K. (2003). A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban. In Zsolnai A. (2003, szerk.), Szociális kompetencia – társas viselkedés (pp. 205227). Budapest: Gondolat Kiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. (2007). A szociális és az érzelmi kompetencia fejlettsége óvodáskorban. V. Pedagógiai Értékelési Konferencia, Szeged, 2007. április 12-14. Konferenciakötet, 108.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. , Lesznyák M., & Kasik L. (2007). A szociális és az érzelmi kompetencia néhány készségének fejlettsége óvodás korban. Magyar Pedagógia, 107(3), 233270.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. , & Kasik L. (2007). Az érzelmek szerepe a szociális kompetencia működésében. Új pedagógiai szemle, 57(7-8), 315.

  • Zsolnai A. , Kasik L. & Lesznyák M. (2008). Óvodás korú gyerekek agresszív és proszociális viselkedése. Egy longitudinális vizsgálat eredményei. Új Pedagógiai Szemle, 58(6-7), 91110.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. (2010). A szociális kompetencia kutatására és fejlesztésére szolgáló modellek. In Zsolnai A., & Kasik L. (szerk.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai (pp. 7896). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. (2012). A szociális készségek fejlesztésének nemzetközi és hazai gyakorlata. Iskolakultúra, 9, 1223.

  • Zsolnai A. (2014). Szociális tanulás – szociális viselkedés. In Benedek A., & Golnhofer E. (szerk.), Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2013 (pp. 5577). Budapest: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Zsolnai A. , Rácz A., & Rácz K. (2015). Szociális és érzelmi tanulás az iskolában Iskolakultúra, 25(10), DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.10.59

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

 

The author instruction is available in PDF.
Please, download the file from HERE.

 

 

Senior editors

Editor(s)-in-Chief: Fülöp, Márta

Chair of the Editorial Board:
Molnár, Márk

          Area Editors

  • Bereczkei Tamás (Evolutionary psychology)
  • Demetrovics Zsolt (Clinical psychology)
  • Egyed Katalin (Developmental psychology)
  • Hámori Eszter (Clinical child psychology)
  • Molnárné Kovács Judit (Social psychology)
  • Rózsa Sándor (Personality psychology and psychometrics)
  • Nguyen Luu Lan Anh (Cross-cultural psychology)
  • Pléh Csaba (Book Review)
  • Sass Judit (Industrial and organizational psychology)
  • Szabó Éva (Educational psychology)
  • Urbán Róbert (Health psychology)
  • Csákvári Judit (Psychology of special education)
  • Faragó Klára (Organizational psychology)
  • Kéri Szabolcs (Experimental and Neuropsychology)

 

        Editorial Board

  • Czigler István
  • Császár Noémi
  • Csépe Valéria
  • Dúll Andrea
  • Ehmann Bea
  • Fülöp Márta
  • Gervai Judit
  • Kiss Enikő Csilla
  • Kiss Paszkál
  • Mészáros Judit
  • Molnár Márk
  • Németh Dezső
  • Oláh Attila
  • Péley Bernadette
  • Perczel-Forintos Dóra
  • Révész György
  • Winkler István

 

Secretary of the editorial board: 

  •  Saád Judit

 

Magyar Pszichológiai Szemle
ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Address: H-1064 Budapest, Izabella u. 46.
E-mail: pszichoszemle@gmail.com

Indexing and Abstracting Services:

  • PsycINFO
  • Scopus

2020  
Scimago
H-index
7
Scimago
Journal Rank
0,142
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
17/111=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 199/203 (Q4)
Scopus
SNIP
0,079
Scopus
Cites
53
Scopus
Documents
24
Days from submission to acceptance 116
Days from acceptance to publication 225
Acceptance
Rate
81%

 

2019  
Scimago
H-index
6
Scimago
Journal Rank
0,139
Scimago
Quartile Score
Psychology (miscellaneous) Q4
Scopus
Cite Score
24/103=0,2
Scopus
Cite Score Rank
General Psychology 192/204 (Q4)
Scopus
SNIP
0,113
Scopus
Cites
35
Scopus
Documents
14
Acceptance
Rate
58%

 

Magyar Pszichológiai Szemle
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 40 EUR (or 10 000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 156 EUR / 220 USD
Print + online subscription: 188 EUR / 250 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Magyar Pszichológiai Szemle
Language Hungarian
Size B5
Year of
Foundation
1928
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
4
Founder Magyar Pszichológiai Társaság 
Founder's
Address
H-1075 Budapest, Hungary Kazinczy u. 23-27. I/116. 
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0025-0279 (Print)
ISSN 1588-2799 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2021 4 0 0
Sep 2021 5 0 0
Oct 2021 17 8 7
Nov 2021 17 4 3
Dec 2021 10 0 0
Jan 2022 5 1 2
Feb 2022 0 0 0