Tanulmányunk célja annak bemutatása, hogyan alkalmazható az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) módszere, amely kifejezetten az élmény és identitás vizsgálatára kifejlesztett kvalitatív pszichológiai kutatási eszköz a szerhasználat és felépülés vizsgálatára. Az IPA módszere elsősorban az egészségpszichológia területéről származik, és a legtöbb kutatás továbbra is ezen a területen jelenik meg, mert a módszerrel kiválóan vizsgálhatók olyan tapasztalatok, amelyek befolyásolják az egyén mindennapi életét és azt, ahogyan észleli az identitását. Ilyen tapasztalat lehet a betegség tapasztalat, valamint a függőség, felépülés tapasztalat is. Tanulmányunk során bemutatjuk, hogyan folyik az IPA-kutatás menete, és az identitással kapcsolatos tapasztalatok feltárása, valamint miért fontos az élmény és identitás kapcsolatának vizsgálata a függőség és felépülés során. Végül bemutatjuk korábbi IPA-kutatások és saját kutatásunk tapasztalatait.
Barros, F. A. (2013). An exploration of choice in heroin addiction:‘An interpretative phenomenological analysis of a small sample of people in recovery’ (Doctoral dissertation, Middlesex University/New School of Psychotherapy and Counselling [NSPC]).
Gadamer, H. G. (1960). Igazság és módszer. Egy f lozófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Osiris
Gray, M. T. (2005). The shifting sands of self: a framework for the experience of self in addiction. Nursing Philosophy, 6(2), 119–130.
Hänninen, V., & Koski-Jännes, A. (1999). Narratives of recovery from addictive behaviours. Addiction, 94(12), 1837–1848.
Hill, J. V., & Leeming, D. (2014). Reconstructing ‘the alcoholic’: recovering from alcohol addiction and the stigma this entails. International Journal of Mental Health and Addiction, 12(6), 759–771.
James W. (1890/1981). The Principles of Psychology, vols 1–2. Harvard University Press, Cambridge, MA.
Kassai S. , Pintér J. N., & Rácz J. (2015). Addiktológiai területen dolgozó tapasztalati szakértok: interpretatív fenomenológiai analízisen alapuló kutatás. Psychiatria Hungarica, 30(4), 372–388.
Kassai S. , Kiss M., Pintér J. N., & Rácz J. (2016). A hanghallás élménye és az önsegítő csoport szerepe – interpretatív fenomenológiai analízisen alapuló kutatás. Psychiatria Hungarica, 31(1), 52–70.
Kassai S. , Pintér J. N., & Rácz J. (2016). A szintetikus kannabinoid termék használat élménye: interpretatív fenomenológiai analízisen alapuló kutatás. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 17(4), 297–322.
Koski-Jännes, A. (1998). Turning points in addiction careers: five case studies. Journal of Substance Misuse, 3(4), 226–233.
Koski-Jännes, A. (2002). Social and personal identity projects in the recovery from addictive behaviours. Addiction Research and Theory, 10(2), 183–202.
Larkin, M., & Griffiths, M. D. (2002). Experiences of addiction and recovery: The case for subjective accounts. Addiction Research, Theory, 10(3), 281–311.
Laudet, A. B. (2007). What does recovery mean to you? Lessons from the recovery experience for research and practice. Journal of substance abuse treatment, 33(3), 243–256.
Narancsik, G., & Szummer, Cs. (2013). Closing the gap between phenomenological and naturalistic approaches in psychology and philosophy – perspectives for the new millennium. Daseinsanalyse. Yearbook for phenomenological anthropology and psychotherapy, 2013, 29, 97–103.
McIntosh, J., & McKeganey, N. (2000). Addicts’ narratives of recovery from drug use: constructing a non-addict identity. Social Science, Medicine, 50(10), 1501–1510.
McIntosh, J., & McKeganey, N. (2001). Identity and recovery from dependent drug use: The addict’s perspective. Drugs: Education, Prevention, and Policy, 8(1), 47–59.
Osborn, M., & Smith, J. A. (2006). Living with a body separate from the self. The experience of the body in chronic benign low back pain: an interpretative phenomenological analysis. Scandinavian journal of caring sciences, 20(2), 216–222.
Pietkiewicz, I., & Smith, J. A. (2014). A practical guide to using interpretative phenomenological analysis in qualitative research psychology. Psychological Journal, 20(1), 7-14.
Pintér J. N. , Kassai S., & Rácz J. (2016). Szintetikus kannabinoid termék használók identitásszerveződésének vizsgálata interpretatív fenomenológiai analízissel. Psychiatria Hungarica, 31(4), 313–326.
Rácz J. , Kassai S., & Pintér J. N. (2016). Az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) mint kvalitatív pszichológiai eszköz bemutatása: Szakirodalmi összefoglalás. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(2), 313–336.
Rácz, J., Pintér, J. N., Kassai, Sz. (2017). Az interpretatív fenomenológiai analízis elmélete, módszertana és alkalmazási területei. Budapest: L’Harmattan
Ricoeur, P. (1991), ‘Narrative identity’, Philosophy Today, 35, 73–81.
Rodriguez, L., & Smith, J. A. (2014). ‘Finding Your Own Place’: An Interpretative Phenomenological Analysis of Young Men’s Experience of Early Recovery from Addiction. International Journal of Mental Health and Addiction, 12(4), 477–490.
Shinebourne, P., & Smith, J. A. (2009). Alcohol and the self: An interpretative phenomenological analysis of the experience of addiction and its impact on the sense of self and identity. Addiction Research, Theory, 17(2), 152–167.
Shinebourne, P., & Smith, J. A. (2011). Images of addiction and recovery: An interpretative phenomenological analysis of the experience of addiction and recovery as expressed in visual images. Drugs: education, prevention and policy, 18(5), 313–322.
Smith, J. A., & Osborn, M. (2007): Interpretative phenomenoligical analysis. In J. A. Smith (Ed.), Qualitative Psychology: A Practical Guide to Research Methods. London: Sage, 53–80.
Smith, J. A. (2011). Evaluating the contribution of interpretative phenomenological analysis. Health psychology review, 5(1), 9–27.
Smith, J., Flowers, P., & Larkin, M. (2009). Interpretative Phenoomological Analysis: theory, method and research. London: Sage.
Szummer Cs. (1993a). Freud nyelvjátéka. A pszichoanalízis mint hermeneutika és narráció. Budapest: Cserépfalvi – MTA Pszichológiai Intézet.
Szummer Cs. (1993b). Hermeneutikai fordulat előtt a pszichológia? Pszichológia, 13(4), 579.
Szummer Cs. (2011). A fenomenológia váratlan felbukkanása az ezredforduló megismerés-tudományában. Magyar Filozófiai Szemle, 2, 141–163.
Ullmann, T., & Olay, C. (2011). Kontinentális filozófia a XX. században. Budapest: L’Harmattan.
Zahavi, D (2003). Husserl’s phenomenology. California: Stanford University Press, Stanford.