View More View Less
  • 1 ELTE Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék
  • | 2 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék
  • | 3 ELTE Pszichológiai Doktori Iskola
  • | 4 BME Urbanisztika Tanszék
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A vizsgálat háttere és céljai: az ember és a terek/tárgyak környezetpszichológiai tranzakciói során tudatosan és nem tudatosuló módon illeszkedés jön létre a környezet és használója között (személy–környezet összeillés). Az egész életen át tartó fejlődésben a személy–környezet tranzakció változásának fontos szerepe van (pszicho-bio kontextuális fejlődés). A helykötődés és a helyidentitás fejlődésmodellje szerint a pszichológiailag fontos helyek beépülnek a személyek (hely)identitásába. A környezetpszichológiai vizsgálatok szerint a gyerekek és a fi atalok számára – az otthon mellett – a kültéri környezeteknek fokozódóan nagy jelentősége van (tranzakcionális téri-idői társas kontinuum). Ehhez illeszkedik a szociofi zikai önállóság bel- és kültéri környezetekben egyaránt vizsgálható környezetpszichológiai, tranzakcionális fogalma, amelyet kutatásunkba környékhasználatra értelmezünk. A kutatások szerint a térhasználat gyerekkori emlékei nem térnek el építészek és nem építészek esetében, viszont a felnőtt építészek képzési tapasztalataik és vizualizációs módszereik segítségével másképp látják és ábrázolják a világot, mint a laikusok. Vizsgálatunk kérdése, hogy a szociofi zikai önállóság kezdetén használt fontos külterek mentális reprezentációját – közvetlenül a kamaszkor után – mi határozza meg inkább: az ezekhez a színterekhez kapcsolódó hétköznapi tapasztalatok vagy a kibontakozó szakmai tértudás?

Módszer: elsőéves építész (kezdő térszakértő) és tanulmányai elején járó nemépítész (kezdő humán szakértő, térlaikus) egyetemi hallgatók első önálló környezethasználatának retrospektív mentális térképeit vizsgáltuk transzdiszciplináris (TD), ötvözött kvalitatív és kvantitatív kutatási stratégiával. A rajzok feldolgozását kollaboratív transzdiszciplináris teammunkában végeztük.

Eredmények: az ábrázolás módja, elemei és relációik szerint két – megfelelően működő – főkategória (képszerű és térképszerű), és ezeken belül több alkategória formálódott meg. A térképszerű ábrázolás vártnál nagyobb arányú alkalmazása azt mutatja, hogy egy énközeli esemény szociofi zikai kontextusa képi kifejezésmódjának – térszakértelemtől függetlenül – inkább ez felel meg.

Következtetésünk, hogy a térszakértők és a térlaikusok térfelfogásának és -ábrázolásának sokszor igazolt eltéréseit érdemes és kívánatos a környezetpszichológiai szakirodalomban általában megszokottnál tágabb kontextusban kezelni és vizsgálni.

  • Altman, I., & Rogoff, B. (1987). World views in psychology: Trait, Interactional, Organismic, and Transactional Perspectives. In D. Stokols, & I. Altman (Eds), Handbook of Environmental Psychology (Vol. 1., pp. 740). New York: Wiley, Sons.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Brown, L. N., Lahar, C. J., & Mosley, J. L. (1998). Age and Gender-Related Differences in Strategy Use for Route Information: A „Map-Present” Direction-Giving Paradigm. Environment and Behavior, 30(2), 123143.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Carew, A. L., & Wickson, F. (2010). The TD Wheel: A heuristic to shape, support and evaluate transdisciplinary research. Futures, 42, 11461155.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Churchman, A. (2003). Is there a Place for Children in the City? Journal of Urban Design, 8(2), 99111.

  • Clark, A. (1999). Where Brain, Body, and World Collide. Journal of Cognitive Systems Research, 1, 517.

  • Cooper Marcus, C. (1978). Rememberance of Landscape Past. Landscape, 22(3), 3443.

  • Cooper Marcus, C. (1979). Environmental Autobiography. Working paper. Berkeley: Institute of Urban and Regional Planning, University of California.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Downs, R. M., & Stea, D. (1973). Térképek az elmében – Gondolatok a kognitív térképezésről. (Részletek). In Letenyei L. (szerk.), (2004). Településkutatás (pp. 593613). Budapest: L’Harmattan, Ráció.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dúll A. (1995). Az otthon környezetpszichológiai aspektusai. Magyar Pszichológiai Szemle, 35(5–6), 345377.

  • Dúll A. (1996). A helyidentitásról. Magyar Pszichológiai Szemle, 36(4–6), 363391.

  • Dúll A. (2002). Ember és környezet affektív kapcsolata: a helykötődés. Alkalmazott Pszichológia, IV(2), 4965.

  • Dúll A. (2009). A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés. Budapest: L’Harmattan .

  • Dúll A. (2013). A környezeti kommunikáció vázlata. In Szász A., & Kirzsa F. (szerk.), A kultúra rejtelmei (pp. 162173). Budapest: Makat – L’Harmattan.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dúll A. (2014). Hol szeret lenni a serdülő? – a serdülőkori identitásalakulás a kedvenc kamaszkori helyek tükrében. Összebeszélünk – 1. Ifjúságügyi Kongresszus. Konferenciakötet (pp. 5255). Budapest: ELTE.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dúll A . (2015a). Az identitás környezetpszichológiai értelmezése: helyérzés, helykötődés és helyidentitás. In Bodor P. (szerk.), Emlékezés, identitás, diszkurzus (pp. 7999). Budapest: L’Harmattan.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dúll A. (2015b). Amikor messze van az „odakinn” az „idebenn”-től: a helyváltoztatás és az identitás összefüggései. In Keszei A. (szerk.), Hely, identitás, emlékezet (pp. 1933). Budapest: L’Harmattan.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dúll A. (2017). Épített környezet és pszichológia. A lokalitásélmény környezetpszichológiai vizsgálatai. Budapest: MTA doktori értekezés.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dúll A. , Paksi B., & Demetrovics Zs. (2009). A helyfogyasztás színterei: bevásárlóközpontok környezetpszichológiai elemzése. In Demetrovics Zs., Paksi B., & Dúll A. (szerk.), Pláza, ifjúság, életmód. Egészséglélektani vizsgálatok a fiatalok körében (pp. 2174). Budapest: L’Harmattan.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Erikson, E. H. (1968). Az életciklus: Az identitás epigenezise. In E. H. Erikson (Ed.) (1991), A fiatal Luther és más írások (pp. 437497). Budapest: Gondolat.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Filipovitch, A. J., Juliar, K., & Ross, K. D. (1981). Children’s Drawing of their Home Environment. In A. E. Ostberg, C. P. Tiernan, & R. A. Findlay (Eds), Design Research Interactions (pp. 258264). Washington: EDRA.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hall, K. L., Vogel, A. L., Stipelman, B. A., Stokols, D., Morgan, G., & Gehlert, S. (2012). A Four-Phase Model Of Transdisciplinary Team-Based Research: Goals, Team Processes, and Strategies. Translational Behavioral Medicine, 2(4), 415430.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Heft, H. (2013). Environment, Cognition, and Culture: Reconsidering the Cognitive Map. Journal of Environmental Psychology, 33, 1425.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hornyanszky, D. E., & Rydberg-Mitchell, B. (1992). Communicating with Laypeople. Architecture & Comportment / Architecture & Behaviour, 8(3), 241252.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Korpela, K. M. (1992). Adolescents’ Favourite Places and Environmental Self-Regulation. Journal of Environmental Psychology, 12, 249258.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Korpela, K. M. (2002). Children’s Environments. In R. B. Bechtel, & A. Churchman (Eds), Handbook of Environmental Psychology (pp. 363373). New York: Wiley, Sons.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Lauria, M. (2000). The Limits to Communicative Planning Theory: A Brief Introduction. Journal of Planning Education and Research, 19(4), 331332.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Letenyei L. (2005). Településkutatás. A települési és térségi tervezés társadalomtudományos alapozása. Budapest: L’Harmattan, Ráció.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Marcouyeux, A., & Fleury-Bahi, G. (2011). Place-Identity in a School Setting: Effects of the Place Image. Environment and Behavior, 43(3), 344362.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Morgan, P. (2010). Towards a Developmental Theory of Place Attachment. Journal of Environmental Psychology, 30, 1122.

  • Ohta, H. (2001). A Phenomenological Approach to Natural Landscape Cognition. Journal of Environmental Psychology, 21, 387403.

  • O’Rourke, M., Crowley, S., Eigenbrode, S. D., & Wulfhorst, J. D. (2013). Enhancing Communication, Collaboration in Interdisciplinary Research. Los Angeles: Sage.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Prezza, M., Alparone, F. R., Cristallo, C., & Secchiano, L. (2005). Parental Perception of Social Risk and of Positive Potentiality of Outdoor Autonomy for Children: The Development of Two Instruments. Journal of Environmental Psychology, 25, 437453.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Proshansky, H. M. (1978). The City and Self-Identity. Environment and Behavior, 10, 147169.

  • Proshansky, H. M., Fabian, A. K., & Kaminoff, R. (1983). Place-Identity: Physical World Socialization of the Self. Journal of Environmental Psychology, 3, 5783.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Proshansky, H. M., Ittelson, W. H., & Rivlin, L. G. (1970). Freedom of Choice and Behavior in a Physical Setting. In H. M. Proshansky, W. H. Ittelson, & L. G. Rivlin (Eds), Environmental Psychology: Man, and his Physical Setting (pp. 173183). New York: Holt, Rinehart, and Winston.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sadalla, E. K., Vershure, B., & Burroughs, J. (1987). Identity Symbolism in Housing. Environment and Behavior, 19(5), 569587.

  • Sebba, R. (1991). The Landscapes of Childhood: The Reflection of Childhood’s Environment in Adult Memories and in Children’s Attitudes. Environment and Behavior, 23, 395442.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Séra L. , Bakon I., & Stefanik K. (1993). Térismeret és kognitív készségek. Pszichológia, 13(1), 4365.

  • Shepard, R. N. (1984). Ecological Constraints on Internal Representation: Resonant Kinematics of Perceiving, Imagining, Thinking, and Dreaming. Psychological Review, 91(4) 417447.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Spencer, C. (1991). Life-span Changes in Activities, and Consequent Changes in the Cognition and Assessment of the Environment. In T. Gärling, & G. W. Evans (Eds), Environment, Cognition and Action. An Integrated Approach (pp. 395308). New York: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Szokolszky Á. , & Kádár E. (1999). James J. Gibson ökológiai pszichológiája. Pszichológia, 19(3), 289322.

  • Tashakkori, A., & Teddlie, C. (2010). Sage Handbook of Mixed Methods in Social, Behavioral Research. Los Angeles: Sage.

  • Unger, D. G., & Wandersman, A. (1985). The Importance of Neighbors: The Social, Cognitive and Affective Components of Neighboring. American Journal of Community Psychology, 13(2), 139160.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • van Vliet, W. (1983). Exploring the Fourth Environment: An Examination of the Home Range of City and Suburban Teenagers. Environment and Behavior, 15(5), 567588.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan.

  • Weinreb, A.R., & Rofè, Y. (2013). Mapping Feeling: An Approach to the Study of Emotional Response to the Built Environment and Landscape. Journal of Architectural and Planning Research, 30(2), 127145.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 6 1 0
Feb 2021 9 1 2
Mar 2021 9 0 0
Apr 2021 12 2 1
May 2021 12 0 0
Jun 2021 8 0 0
Jul 2021 0 0 0