Háttér és célok: Magyarországon 2001-ben (ADE 2001), 2003-ban (ADE 2003) és 2007-ben (OLAAP 2007) készült a felnőtt népesség körében célzott drogepidemiológiai adatfelvétel. A magyar népesség addiktológiai problémáinak feltérképezésére/nyomon követésére nyolc év kihagyás után 2015-ben készült újabb célzott vizsgálat. Tanulmányunkban az Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról (OLAAP 2015) című kutatás drogfogyasztással kapcsolatos eredményeit mutatjuk be.
Módszer: A vizsgálat a 18–64 éves népesség bruttó 2477, nettó 2274 fős, országos reprezentatív mintáján készült, a 18–34 éves fiatal felnőtt populáció felülreprezentálásával. A 18–64 éves súlyozott minta nagysága 1490 fő. Az adatfelvétel a kérdezettek személyes megkeresésével, ún. „kevert”, a személyes kérdezést (face to face) és önkitöltős elemeket egyaránt alkalmazó módszerrel, 2015 tavaszán zajlott. A drogfogyasztással kapcsolatos kérdések kialakítása a hazai előzményekre (Paksi, Rózsa, Kun, Arnold és Demetrovics, 2009), az EMCDDA modellkérdőíveire (EMQ) (EMCDDA, 1999, 2002) és aktuális indikátorigényeire/ajánlásaira (EMCDDA, 2015b), továbbá az európai országok drogepidemiológiai vizsgálatainak metaanalízisére (Decorte, Mortelmans, Tieberghien és De Moor, 2009) támaszkodik. Az adatok feldolgozása az EMCDDA (2002) standardok szerint történt.
Eredmények/következtetések: A kutatás eredményei szerint a magyarországi 18–64 éves népességben minden tízedik válaszoló (9,9%) fogyasztott már valamilyen tiltott szert az élete során. A tiltott drogok éves prevalenciaértéke 2,3%, a havi prevalenciaértéke pedig 1,2%. A legtöbben marihuánát/hasist fogyasztottak eddig életük során, ezt követi az ecstasy, a szintetikus-kannabinoidok, az amfetamin és az új stimulánsok népszerűsége. A drogokkal való kapcsolatba kerülés társadalmi-demográfiai kockázati tényezőit vizsgálva a droghasználat korosztályos és urbanizációs mintázódása mellett a kulturális/gazdasági státus, valamint az impulzivitás szerepét kell kiemelnünk.
Andorka R. (1994). Deviáns viselkedések Magyarországon – általános értelmezési keret az elidegenedés és az anómia fogalmak segítségével. In Münnich I., Moksony F. (szerk.), Devianciák Magyarországon (pp. 32–77). Budapest: Közélet Kiadó.
Barratt, E. S. (1959). Anxiety and impulsiveness related to psychomotor efficiency. Perceptual and Motor Skills, 9, 191–198.
Decorte, T., Mortelmans, D., Tieberghien, J., & De Moor, S. (2009). Drug use: an overview of general population surveys in Europe. Thematic paper. Luxembourg: EMCDDA.
Derogatis, L. R., & Melisaratos, N. (1983). The Brief Symptom Inventory: an introductory report. Psychological Medicine, 13(3), 595–605.
Elekes Zs. (2004). Alkohol és társadalom. Budapest: Országos Addiktológiai Intézet.
Elekes Zs. (2009). Egy változó kor változó ifjúsága. Fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztása Magyarországon – ESPAD 2007. Budapest: L’Harmattan.
Elekes Zs. (2012). Fiatalok legális és illegális szerhasználata az ESPAD 2011 kutatás alapján. Addiktológiai kutatások Magyarországon 2012. „A függőségek kialakulása és kezelése.” Az ELTE Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszéke V. Tudományos Konferenciája. Budapest, 2012. február 24.
Elekes Zs. (szerk.) (2016). Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról – 2015. Magyarországi eredmények. Budapest: BCE.
Elekes Zs. , & Paksi B. (2004). A 18–54 éves felnőttek alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásai. Kutatási Beszámoló, NKFP. http://viselkedeskutato.hu/index.php?option=com_attachments&task=-download&id=57&lang=hu
Elekes Zs. , Nádas E., & Paksi B. (2008). Drogfogyasztás a populációban. In Felvinczi K., Varga O. (szerk.), Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről (pp. 33–53). Budapest: SzMM.
EMCDDA (1999). Co-ordination of an expert working group to develop instruments and guidelines to improve quality and comparability of general population surveys on drugs in the EU. Follow up of EMCDDA project CT.96.EP.08 (CT.97.EP.09), EMCDDA, Lisbon, Portugal. http://www.emcdda.europa.eu/attachements.cfm/att_1385_EN_expert_group_comp_report.pdf
EMCDDA (2002). Handbook for surveys on drug use among the general population. EMCDDA project CT.99.EP.08 B, Lisbon, Portugal. http://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/244/Handbook_for_surveys_on_drug_use_among_the_general_population_-_2002_106510.pdf
EMCDDA (2009a). An overview of the general populations survey (GPS) key indicator. Technical reports. Lisbon. Letöltve: 2009.09.11. http://www.emcdda.europa.eu/publications/methods/gps-overview
EMCDDA (2009b). An overview of the general populations survey (GPS) key indicator. Thematic papers. Lisbon. Letöltve: 2009.09.11. http://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/967/EMCDDA-TP-gps.pdf
EMCDDA (2015a). European Drug Report. Trends and Developments, 2015. Luxemburg, Letöltve: 2018.05.10. http://www.emcdda.europa.eu/attachements.cfm/att_239505_EN_ TDAT15001ENN.pdf
EMCDDA (2015b). Voluntary EMQ Module for monitoring use of New (and not so new) Psychoactive Substances (NPS) in General Adult Population Surveys and School Surveys. Lisbon, EMCDDA (kézirat). Letöltve: 2015.01.10. http://www.emcdda.europa.eu/attachements.cfm/att_249891_EN_EMQ%20Voluntary%20Module%20on%20New%20Psychoactive%20Substances%20(NPS).pdf.
EMCDDA (2016). European Drug Report. Trends and Developments, 2016. Luxemburg, EMCDDA, Lisbon, Letöltve: 2018.05.10. http://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/2637/TDAT16001ENN.pdf
European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs Group (2016). ESPAD Report 2015. Results from the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. Luxembourg, Luxemburg: Publications Office of the European Union. Retrieved from: Letöltve: 2018.05.10. http://www.espad.org/sites/espad.org/files/TD0116475ENN.pdf
Felvinczi K. , Paksi B., Magi A., & Demetrovics Zs. (2015): Pszichoaktív szerhasználókkal kapcsolatos társadalmi attitűdök a 2015. évi „Országos Lakossági Adatfelvétel Addiktológiai Problémákról” (OLAAP 2015) című vizsgálat első eredményei tükrében. MAT X. Országos Kongresszusa 2015. november 26–28., Siófok, Supplementum kötet, 20. http://www.mat.org.hu/doksi/2015/Absztraktfuzet_MAT_X_2015.pdf
Fusco, A., Guio A. C., & Marlier E. (2010). Income poverty and material deprivation in European countries. Eurostat Methodologies and working papers, Luxembourg, Publications Office of the European Union.
Guio, A. C., Gordon D., & Marlier E. (2012). Measuring material deprivation in the EU. Indicators for the whole population and child-specific indicators. Paper presented during the working group meeting ‘Statistics on Living Conditions’, Eurostat, 29–31 May, Luxembourg.
Hibell, B., Andersson, B., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnasson, T., Kokkevi, A., et al. (2000). The 1999 ESPAD Report. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 30 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. CAN, Stockholm, Sweden. Letöltve: 2018.05.10. http://www.espad.org/sites/espad.org/files/The_1999_ESPAD_report.pdf
Hibell, B., Guttormsson U., Ahlström S., Balakireva O., Bjarnason T., Kokkevi A. et al. (2009). The 2007 ESPAD Report. Substance Use Among Students in 35 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. CAN. EMCDDA, Stockholm. Sweden. Letöltve: 2018.05.10. http://www.espad.org/sites/espad.org/files/The_2007_ESPAD_Report-FULL_091006.pdf
Hibell, B., Guttormsson U., Ahlström S., Balakireva O., Bjarnason T., Kokkevi A. et al. (2012). The 2011 ESPAD Report. Substance Use Among Students in 36 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. CAN. Stockholm. Sweden. Letöltve: 2018.05.10. http://www.espad.org/sites/espad.org/files/The_2011_ESPAD_ReportFULL_2012_10_29.pdf
Johnson, T. P., O’Rourke, D., Burris, J., & Owens, L. (2002). Culture and Survey Nonresponse. In R. M. Groves, Don A. Dillman, J. L. Eltinge, & R. J. A. Little (Eds), Survey Nonresponse (pp. 55–69). New York: John Wiley & Sons.
Kapitány-Fövény, M., Varga, G., Potenza M. N., Griffiths M. D., Székely A., Paksi, B. és mtsai (2018). The 21-item Barratt Impulsiveness Scale Revised (BIS-R): An alternative three-factor model. Megjelenés alatt
Kapitány B. , & Spéder Zs. (2004). Szegénység és depriváció: tá rsadalomszerkezeti ö sszefü ggé sek nyomá ban. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok 4. Budapest, KSH-NKI, Letöltve: 2018.05.10. http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/muhelytanulmanyok/article/view/871/452
Németh Á. , & Költő A. (szerk.) (2011). Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010. Budapest OGYEI. Letöltve: 2018.05.10. http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf
Németh Á. , & Költő A. (szerk.) (2014). Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban – 2014. Budapest NEFI. Letöltve: 2018.05.10. http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-05/egeszseg-es-egeszsgegmagatartas-iskolaskorban-2014.pdf
Paksi B. (2001). A magyar társadalom droggal kapcsolatos gondolkodásának alakulása az évezred utolsó éveiben. In Dr. Dienes E., & Takáts Á. (szerk.), Tanulmányok és műhelybeszámolók. A XV. Munka- és szervezetpszichológiai szakmai napok előadásai (pp. 161–171). Budapest: Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ, Foglalkoztatási Hivatal.
Paksi B. (2003). Drogok és felnőttek. A tizennyolc év feletti lakosság drogfogyasztása és droggal kapcsolatos gondolkodása az ezredfordulón, Magyarországon. Budapest: L’Harmattan.
Paksi B. (2007). A magyarországi drogfogyasztás társadalmi mintázata. In Demetrovics Zs. (szerk.), Az addiktológia alapjai. I. (pp. 379–413). Budapest: Eötvös Kiadó.
Paksi B. (2009). Populációs adatok alakulása. In Felvinczi K., & Nyírády A. (szerk.), Drogpolitika számokban (pp. 81–141). Budapest: L’Harmattan.
Paksi B. , Rózsa S., Kun B., Arnold P., & Demetrovics Zs. (2009). A magyar népesség addiktológiai problémái: az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(4), 273–300.
Paksi B. , Demetrovics, Zs., Magi A., & Felvinczi K. (2017). Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 19(2), 55–85.
Paksi B. , Demetrovics, Zs., Griffiths, M. D., Magi A., & Felvinczi K. (2018). Estimating and managing the changing methodological parameters of self-report surveys of addictive behavior: – based on the waves of the National Survey on Addiction Problems in Hungary (NSAPH) in 2007 and 2015. (megjelenés alatt)
Patton, J. M., Stanford, M. S., & Barratt, E. S. (1995). Factor Structure of the Barratt Impulsiveness Scale. Journal of Clinical Psychology, 51, 768–774.
Róbert P. (1990). Társadalmi mobilitás. In Andorka R., Kolosi T., & Vukovich Gy. (szerk.), Társadalmi Riport (pp. 356–372). Budapest: TÁRKI.
Robinson, P. J., Shaver, R. P., & Wrightsman, S. L. (1991). Measures of Personality and Social Attitudes. San Diego: Academic Press.
Susánszky É. , Konoly T. B., Stauder A., & Kopp M. (2006). A WHO Jóllét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.
Townsend, P. (1979). Poverty in the United Kingdom: a survey of household resources and standards of living. Harmondsworth: Penguin Books.
Stoop, I. A. L. (2004) Surveying nonrespondents. Field Methods, 16(1), 23–54.
Unoka Zs. , Rózsa S., Kő N., Kállai J., Fábián Á., & Simon L. (2004). A Derogatis-féle Tünetlista hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Psychiatria Hungarica, 19, 235–243.
WHO (2000). International Guide for Monitoring Alcohol Consumption and Related Harm. Department of mental Health and Substance Dependence Noncommunicable Disease and mental Health Cluster. Letöltve: 2018.05.10. http://apps.who.int/iris/handle/10665/66529