View More View Less
  • 1 CEU Kognitív Tudományi Tanszéke, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $204.00

A modern emlékezetkutatás másfél évszázada indult el Hering elméletével, mely először kötötte az emlékezés közismert kulturális gyakorlatát az idegszövet feltételezett átalakulásaihoz. Azóta is vita tárgya, hogy vajon a múlt minden hatását emlékezetnek nevezzük-e, vagy csupán az egykori helyzetek és események visszaidézését. Az előadás kiindulópontja, hogy az emlékezet kutatása azóta három vágányon halad. Keressük a szervezet múltjának neurális nyomait, az emlékezés szerveződését az egyén lelki életében, s a visszaidézések csoport szervezte s csoportteremtő gyakorlataiban a kulturális (akár történeti) emlékezetet nyomozzuk.

A hagyományok közti kapcsolatteremtés egyik fogalmi kérdése a „mik vagy kik” az emlékek és az emlékezés hordozói és ágensei? Emlékezik-e a hippokampusz, s emlékeznek-e a kondicionált állatok? Hogyan emlékezhetnek csoportok, miként Halbwachs ma felújított évszázados elmélete sugallja, úgy, hogy közben ne tételezzünk misztikus „csoportlelkeket”. Hogyan használunk emlékezeti erőforrásként másokat, könyveket, könyvtárakat, s keresőmotorokat? Ki végzi ilyenkor az emlékezést, s hová rendelődik a bevésés-tárolás-felidézés klasszikus hármassága?

Klasszikus kérdés mindhárom kutatási hagyományban az emlékek és tudások szerveződése. Ismertetőjegyek, helyek, képek, szokások, történetek, eljárások világáról született biológiai, pszichológiai és kulturális elméletek kavalkádja. Bergson óta velünk él az az igény, hogy az emlékeket a személyhez (egóhoz, selfhez) kapcsoljuk, s az ént egyszerre tekintsük mint a test, a személyi élmény és a társas hatás emlékezeti integrációs felületét és ezek működésének eredményét. A mellett érvelek, hogy a jelentésteli emlékek elbeszélő felfogása, amelyet a hazai irodalomban László János képviselt, kapcsolatot tud teremteni a pszichológiai és a kulturális emlékezet, gyakorlatok és kutatási hagyományok között.

Mint egy pszichológustól joggal várható is, mondanivalóm az lesz, hogy a C. P. Snow kiemelte két kultúra, de mára akár három kultúra (művészet, bölcsészet, tudomány) örökségében a kísérleti pszichológus hivatása, hogy megteremtse a hidat és párbeszédet ezek között a szétvált társalgási univerzumok között. Saját emlékezetikultusz-személyeink, Ranschburg, Rapaport, Kardos, Grastyán, Mérei és László életműve és nyitott gondolkodása hordozza ezt az igényt mint elkötelező örökséget.

  • Anderson, J. R., & Bower, G. H. (1973). Human Associative Memory . Washington: Winston and Sons.

  • Arisztotelész (1988). Lélekfilozófiai írások . Budapest: Európa.

  • Assmann, J. (1999). A kulturális emlékezet . Budapest: Európa.

  • Assmann, J. (2008). Communicative and Cultural Memory. In A. Erll, & A. Nünning (Eds), Cultural Memory Studies. An International and Interdisciplinary Handbook (pp. 109118). Berlin, New York.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Assmann, J. (2012). Cultural Memory and Early Civilization: Writing, Remembrance, and Political Imagination . Cambridge: Cambridge University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Assmann, J., & Czaplicka, J. (1995). Collective memory and cultural identity. New German Critique, 65, 125133.

  • Barkóczi I. (1992). A téri és az idői tájékozódás egyes újabb eredményei az összehasonlító pszichológiában. Magyar Pszichológiai Szemle , 3233, 317.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bartlett, F. (1985 [1932]). Az emlékezés. Budapest: Gondolat.

  • Bastide, R. (1970). Mémoire collective et sociologie du bricolage. Année Sociologique, 21, 65108.

  • Bergson, H. (1896). Matière et mémoire . Paris: Alcan. (Hivatkozások a kritikai kiadás alapján. Oeuvres 1959, Paris: Presses Universitaires de France.) Letöltve: http://classiques.uqac.ca/classiques/bergsonhenri/matiereetmemoire/matiereetmemoire.pdf.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bergson, H. (2018). Histoire des théories de la mémoire. Cours de Collège de France 1903-1904 . Paris: Presses Universitaires de France.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bruner, J. (2005). Valóságos elmék, lehetséges világok . Budapest: Új Mandátum.

  • Claparède, E. (1951 [1911]). Recognition and “me-ness”. In Rapaport, D. (Ed), Organization and Pathology of Thought (pp. 5875). New York: Columbia University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Conway, M. (2005). Memory and the self. Journal of Memory and Language, 53(4), 594628.

  • Csibra, G. (2019). Miért emlékezünk? Magyar Filozófiai Szemle, 63(3), 4662.

  • Danziger, K. (2008). Marking the mind: A history of memory . Cambridge: Cambridge University Press.

  • Dell, G. S., & Sullivan, J. M. (2003). Speech Errors and Language Production: Neuropsychological and Connectionist Perspectives. In Psychology of Learning and Motivation – Advances in Research and Theory (pp. 63108). Vol. 44 .

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Dennett, D. (1988). Why everyone is a novelist? Times Literary Supplement, 4459, Sept 16.

  • Dennett, D. (1996). Szövegek, emberek és más készítmények értelmezése. Holmi, 8, 251265.

  • Donald, M. (2001a). Az emberi gondolkodás eredete . Budapest: Osiris.

  • Donald, M. (2001b). A mind so rare. The evolution of human consciousness . New York, London: W.W. Norton & Company.

  • Donald, M. (2018). The evolutionary origins of human cultural memory. In Wagoner, B. (Ed.), Handbook of culture and memory (pp. 1940). Oxford: Oxford University Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Draaisma, D. (2000). Metaphors of memory. A history of memory research . Cambridge: Cambridge University Press.

  • Ebbinghaus, H. (1885). Über das Gedächtniss: Untersuchungen zur experimentellen Psychologie . Leipzig: Duncker.

  • Edelman, G. M. (1987). Neural Darwinism: The theory of neural group selection . New York: Basic Books.

  • Edelman, G. (1990). The remembered present: A biological theory of consciousness . New York: Basic Books.

  • Erdélyi, M. H. (1985). Psychoanalysis: Freud's cognitive psychology . New York: W. H. Freeman.

  • Erdélyi, M. H. (2006). The unified theory of repression. Behavioral and Brain Sciences, 29, 499511.

  • Freud, S. (1984 [1900]). Álomfejtés . Budapest: Magyar Helikon.

  • Freud, S. (1958 [1904]). A mindennapi élet pszichopatológiája . Budapest: Bibliotheca.

  • Fromkin, V. (1980, ed.). Errors in linguistic performance: Slips of the tongue, ear, pen, and hand . San Francisco: Academic Press.

  • Grastyán, E. (1961). The significance of the earliest manifestations of conditioning in the mechanism of learning. In Fessard, A., Gerard, R., Konorski, J. (Eds), Brain mechanisms and learning (pp. 231242). Oxford: Blackwells.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grastyán, E. (1967). A tanulás alapvető elméleti problémái, paradoxonai és azok idegélettani feloldása. Pedagógiai Szemle, 17(10), 893914.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grastyán, E. (1984). A játék neurobiológiája . Budapest: Akadémiai.

  • Grastyán, E., & Buzsáky, G. (1979). The Orienting-Exploratory Response Hypothesis of Discriminative Conditioning. Acta Neurobil Experimentalis, 39(6), 491501.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grastyán, E., Karmos, G., Vereczkey, L., & Kellényi, L. (1967). The Hippocampal Electrical Correlates of the Homeostatic Regulation of Motivation. Electroencephalography and Clinical Neurophysiology, 21, 3453.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Grastyán, E., & Vereczkey, L. (1974). Effects of spatial separation of the conditioned signal from the reinforcement. A demonstration of the conditioned character of the orienting response or the orientational character of conditioning. Behavioral Biology, 10(2), 121146.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Halbwachs, M. (1925). Les cadres sociaux de la mémoire . Paris: Alcan.

  • Halbwachs, M. (1939). Individual Consciousness and Collective Mind. American Journal of Sociology, 44(6), 812822.

  • Halbwachs, M. (1950). La mémoire collective . Paris: Presses Universitaires de France.

  • Halbwachs, M. (1992). On Collective Memory. Chicago, IL: University of Chicago Press.

  • Halbwachs, M. (1999). Critique de la Théorie de P. Janet (Carnets, 1942). Année Sociologique, 49(1), 237242.

  • Hebb, D. O. (1949). The organization of behavior. New York: Wiley.

  • Hering, E. (1913). Memory. Lectures on the Specific Energies of the Nervous System. 4th edition. Chicago, IL: Open Court.

  • Janet, P. (1928). L'évolution de la mémoire. Paris: Flammarion.

  • Jerne, N. K. (1985). The generative grammar of the immune system. Science, 229, 19571959.

  • Kandel, E. R. (2001). The Molecular Biology of Memory Storage: A Dialogue Between Genes and Synapses. Science, 294(5544), 10301038.

  • Kandel, E. R. (2006). In search of memory. The emergence of a new science of mind . New York: Norton.

  • Kandel, E. R. (2009). The biology of memory: A forty-year perspective. Journal of Neurosciences, 29(41), 1274812756.

  • Kardos, L. (1976). A neuropszichikus információ eredete . Budapest: Akadémiai.

  • Kardos, L. (1980). The Origins of Neuro-psychological Information Budapest: Akadémiai.

  • Kardos, L. (1981). Az emlékkép két funkciója. Pszichológia, 1(1), 523.

  • Kardos, L. (1982). Az emlékezésről általában. Pszichológia, 2(1), 325.

  • Kardos, L. (1988). Az állati emlékezet . Budapest: Akadémiai.

  • Lashley, K. S. (1929). Brain mechanisms and intelligence. Chicago: University of Chicago Press.

  • Lashley, K. S. (1950). In search of the engram. In Danielli, J. F., & Brown, R. (Eds), Society of Experimental Biology Symposium, No. 4: Psychological Mechanisms in Animal Behavior (pp. 454482). New York: Academic Press.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • László, J. (1999). Társas élmény és utalás. BUKSZ, 11(1), 7073.

  • László, J. (2005). A történetek tudománya. Budapest: Új Mandátum.

  • László, J. (2008). The science of stories. London: Routledge.

  • László, J. (2013). Történelem történetek. Bevezetés a narratív szociálpszichológiába . Budapest: Akadémiai.

  • László, J. (2014). History tales and national identity. An introduction to narrative social psychology . London: Routledge.

  • Lavabre, M-C. (2000). Usages et mésusages de la notion de mémoire. Critique Internationale, 7, 4857.

  • Luria, A. R. (1966). Higher Cortical Function in Man . New York: Basic Books.

  • Marton, L. M. (1982). Nem tudatos folyamatok vizsgálata és értelmezése az általános lélektanban. Pszichológia, 2(2), 157193.

  • Marton, L. M. (1975, szerk.). A tanulás szerepe az emberi észlelésben . Budapest: Gondolat.

  • Mechelli, A., Crinion, J. T., Noppeney, U., O'Doherty, J., Ashburner, J., Frackowiak R. S., & Price, C. J. (2004). Structural plasticity in the bilingual brain. Proficiency in a second language and age at acquisition affect grey-matter density. Nature, 431(7010), 757.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mérei, F. (1986). Lélektani napló. I. Az utalás lélektana . Szerk. Forgács Péter. Budapest: Művelődéskutató Intézet.

  • Mérei, F. (1989): Az utalás. Az élményközösség szemiotikai többlete. In Mérei, F.: Társ és csoport (pp. 264288). Budapest: Akadémiai.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Mérei, F. (1997). Allusion as a semiotic surplus of joint experience. Journal of Russian & East European Psychology ,35(4), 6-48.

  • Namer, G. (1987). Mémoire et société. Paris: Klinkskieck.

  • Namer, G. (1994). Postface. In Halbwachs, M. Les cadres sociaux de la mémoire (pp. 297367). Paris: Albin Michel.

  • Nora, P. (1989). Between Memory and History: Les Lieux de Mémoire, Representations, 26(Spring), 724.

  • Nora , P. (ed., 1997). Realms of Memory, Volume II: Tradition. New York: Columbia University Press.

  • O'Keefe, J. (1976). Place units in the hippocampus of the freely moving rat. Experimental Neurology, 51(1), 78109.

  • O'Keefe, J. & Nadel, L. (1978). The hippocampus as a cognitive map . Oxford: Clarendon Press.

  • Pataki, F. (2003). Együttes élmény – kollektív emlékezet. Magyar Tudomány, 108(1), 2635.

  • Pléh, Cs (2011). Az állati emlékezet és a lelki élet eredete: Kardos Lajos magyar összehasonlító pszichológus koncepciója. Iskolakultúra, 20(11), 1429.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Pléh, Cs. (2012). Narratív szemlélet a pszichológiában: az elbeszélés mint átfogó metateória. Iskolakultúra, 22(3), 124.

  • Pléh, Cs. (2018). A kognitív tudattalanról. Magyar Filozófiai Szemle, 62(3), 929.

  • Pléh, Cs.. (1999, szerk.). A megismeréskutatás egy új útja. A párhuzamos feldolgozás . Budapest: Typotex.

  • Ranschburg, P. (1902). Über Hemmung gleichzeitiger Reizwirkungen. Zeitschrift für Psychologie und Physiologie der Sinnesorgane, 30, 3986.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ranschburg, P. (1911a). Das kranke Gedächtnis . Leipzig: Barth.

  • Ranschburg, P. (1911b). Adatok az emlékezés pathológiájához. Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 38, 96116.

  • Raschburg, P. (1923). Az emberi elme I–II. Budapest: Pantheon.

  • Ricoeur, P. (1990): Soi-même comme un autre. Paris: Seuil.

  • Rumelhart, D. E., McClelland, J. L., & PDP Research Group (1986). Parallel distributed processing. Vol. 1. Cambridge: Bradford Press.

  • Sabourin, P. (1997). Perspective sur la mémoire sociale de Maurice Halbwachs. Sociologie et sociétés, 29(2), 139161.

  • Schacter, D. L. (1987). Implicit Memory: History and Current Status. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 13, 501518.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schacter, D. L. (2001). Forgotten ideas, neglected pioneers: Richard Semon and the story of memory . Philadelphia, PA: Psychology Press.

  • Schacter, D. L. (2002). Az emlékezet hét bűne. Hogyan felejt és emlékszik az elme? Budapest: HVG.

  • Schacter, D. L., Eich, J. E., & Tulving, E. (1978). Richard Semon's theory of memory. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior, 17(6), 721743.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Semon, R. W. (1921 [1904]). The Mneme . London: Allen & Unwin.

  • Semon, R. W. (1923 [1909]). Mnemic psychology . London: Allen & Unwin.

  • Seneca: Erkölcsi vigasztalások. Letöltve: www.ujakropolisz.hu/node/450.

  • Sokolov, E. N. (1960). Neuronal models in the orienting reflex. In Brazier, M. A. (Ed). The Central Nervous System and Behavior (pp. 187271). New York: Macy Foundation.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sokolov, E. N. (1969). Mekhanizmy Pamiati . Moscow: MGU.

  • Tarde, G. (2012 [1890]). Les lois de l'imitation . Paris: Alcan. Letöltve: http://classiques.uqac.ca/classiques/tardegabriel/loisimitation/loisimitation.html.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Tolman, E. C. (1948). Cognitive maps in rats and men. Psychological Review, 55(4), 189208.

  • Tulving, E. (1985). How Many Memory Systems Are There? American Psychologist, 40(4) 385398.

  • Tulving, E. & Donaldson, W. (1968, szerk.). Organization of Memory . New York: Academic Press.

  • Ullmann, M. T. (2001). Neurocognitive perspective on language: The declarative/procedural model. Nature Reviews Neuroscience, 2, 717726.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wertsch, J. V. (2002). Voices of collective remembering. New York: Cambridge University Press.

  • Wertsch, J. V. (2008). The Narrative Organization of Collective Memory. Ethos: Journal of the Society for Psychological Anthropology, 36(1), 120135.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Wertsch, J. V., & Roediger III, H. L. (2008). Collective memory: Conceptual foundations and theoretical approaches. Memory, 16(3), 318326.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Willingham, D. B., & Goedert, K. (2001). The role of taxonomies in the study of human memory. Cognitive Affective & Behavioral Neuroscience, 1(3), 250265.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2020 27 1 1
Nov 2020 27 5 3
Dec 2020 31 0 0
Jan 2021 8 0 0
Feb 2021 7 3 5
Mar 2021 19 0 0
Apr 2021 10 1 2