Az áttekintő dolgozat a magyar pszichológiatörténeti munkálatokat mutatja be az utóbbi 30 évben. Intézményesen a Magyar Pszichológiai Társaság szekciója és az egyetemi kurzusok ezen munkálatok megjelenítői. A történeti tudatosságot magyar nyelvű gyűjteményes kötetek és tankönyvek képviselik. A magyar pszichológiatörténetírás képviselői ugyanakkor jelen vannak a nemzetközi nyilvánosságban is, amit a négy magyarországi ESHHS konferencia is mutat. A hazai általános trendek angol nyelvű bemutatásán túl a legtöbb releváns, filológiai munkát és kulturális beágyazást használó munka a magyar pszichoanalízis történetével, ezen belül a kényszerű emigrációval és elnyomatással (Mészáros), Ferenczi jelentőségével (Erős, Mészáros), a pszichoanalízis pedagógiai és nőmozgalmi vonatkozásaival (Vajda, Borgos) és a hazai kognitív kutatás nemzetközi beágyazásával (Pléh) kapcsolatos.
This review paper surveys Hungarian studies on the history of psychology during the last 30 years. Institutionally, the section of the Hungarian Psychological Association, and university courses represent these efforts. Historical self-consciousness is served by Hungarian language collective volumes and by textbooks. At the same time, representatives of Hungarian history of psychology are present on the international scene as well, shown among others by the 4 ESHHS conferences organized in Hungary. Besides English language presentations of general Hungarian trends, most of the relevant works involving both philological research and cultural embedding deal with the history of Hungarian psychoanalysis, including the forced emigration and oppression (Mészáros), with the importance of Ferenczi (Erős, Mészáros), with the relations of psychoanalysis to education and feminist movements (Vajda, Borgos), and the international embedding of Hungarian cognitive research (Pléh).
Bagdy, E .,Forgács, P ., &Pál, M . (Eds) (1989). Mérei emlékkönyv. Budapest:Animula
Bodor, P .,Pléh, Cs ., &Lányi, G . (Eds) (1998). Önarckép háttérrel. Budapest:Pólya.
Borgos, A . (2019). Homosexuality in state-socialist Hungary: Representing women’s same-sex desire in the psychomedical literature. American Psychologist, 74, 925–939.
Borgos, A .,Erős, F ., &Gyimesi, J . (Eds) (2019). Psychology and politics: intersections of sciences and ideology in the history of psy-sciences. Budapest – New York:Central European University Press.
Borgos, A .,Erős, F ., &Litván, G . (szerk.) (2006). Mérei. Élet-mű. Budapest:Új Mandátum.
Erős, F . (1991). Fromm's Theory and the Problems of “Real Existing” Socialism. In Erich Fromm und die Kritische Theorie. Wissenschaft vom Menschen – Science of Man. Jahrbuch der Internationalen Erich Fromm Gesellschaft (pp.315–323). Münster–Hamburg:Lit Verlag.
Erős, F . (1992). Wilhelm Reich, Erich Fromm and the Analytic Social Psychology of the Frankfurt School. InKessler, M ., &Funk, R . (Hrsg.),Erich Fromm und die Frankfurter Schule (pp.69–73). Tübingen:Francke Verlag.
Erős, F . (1997). The Budapest Connection: the Freud/Ferenczi Letters. East Central Europe, 24, 7–26.
Erős, F . (2012). Some social and political issues related to Ferenczi and the Hungarian school. InSzekacs-Weisz, J ., &Keve, T . (Eds),Ferenczi and his world: Rekindling the spirit of the Budapest school (pp.39–54). Karnac Books.
Erős, F . (2017a). Social psychology in formation in Hungary: 1960-1990s. European Yearbook for the History of Psychology, 3, 201–218.
Erős, F . (2017b). Ferenc Mérei and the politics of psychoanalysis in Hungary. InAuestad, L ., &Treacher Kabesh, A . (Eds),Traces of violence and freedom of thought (pp.199–210). New York:Palgrave Macmillan.
Erős, F . (2019). Sándor Ferenczi, Géza Róheim and the University of Budapest, 1918-19. Psychoanalysis and History, 21, 5–22.
Gyimesi, J . (2016). Why 'spiritism'? International Journal of Psychoanalysis, 97, 357–383.
Gyöngyösiné Kiss, E . (1999). Szondi Lipót. Budapest:Új Mandátum.
Heltai, M ., &Lányi, G . (szerk.) (2017). Karácsony Sándor és a magyar pszichológia. Budapest:Széphalom Könyvműhely.
Lányi, G . (2000). Magyarság, protestantizmus, társaslélektan. Hagyomány és megújulás konfliktusa Karácsony Sándor életművében. Budapest:Osiris.
Lányi, G . (szerk.) (2011). Ranschburg Pál és a magyar pszichológia. Budapest:Eötvös.
Marton, M ., &Bakay, É . (1994). A nem-tanult mozgásminták kiváltásának folyamatáról. Harkai Schiller Pál elgondolásának távlatai. Pszichológia, 14, 405–428.
Mészáros, J . (2004). Psychoanalyis is a two-way street. International Forum of Psychoanalysis, 13, 105–113.
Mészáros, J . (2008). The Emigration of the Budapest School and the Emergency Commitee on Relief and Immigration. InBürgin, D . (Ed.),Bulletin of the European Psychoanalytical Federation, 62, 124–144.
Mészáros, J . (2009). Sándor Ferenczi and the Budapest School of psychoanalysis. Psychoanalytic Perspectives, 6(2), 31–51.
Mészáros, J . (2010a). Building Blocks Toward Contemporary Trauma Theory: Ferenczi’s Paradigm Shift. The American Journal of Psychoanalysis, 70, 328–340.
Mészáros, J . (2010b). Progress and persecution in the psychoanalytic heartland: Antisemitism, Communism and the fate of Hungarian psychoanalysis. Psychoanalytic Dialogues, 20, 600–622.
Mészáros, J . (2012). Effect on Dictatorial Regimes on the Psychoanalytic Movement in Hungary before and after World War II. InDamousi, J ., &Plotkin, M. B . (Eds),Psychoanalysis and Politics. Histories of Psychoanalysis under conditions of Restricted Political Freedom (pp.79–108). Oxford University Press.
Mészáros, J . (2014a). Ferenczi and Beyond. Exile of the Budapest School and Solidarity in the Psychoanalyic Movement during the Nazi Years. London:Karnac.
Mészáros, J . (2014b). Ferenczi's “wise baby” phenomenon and resilience. International Forum of Psychoanalysis, 23, 3–10.
Mészáros, J . (2014c). Ferenczi in our Contemporary World. Psychoanalytic Inquiry, 34, 112–121.
Mészáros, J . (2017). The saga of psychoanalysis in Eastern Europe: repression and rebirth in Hungary, and in former Czechoslovakia and Yugoslavia. Ciências, Saúde–Manguinhos, 24, nov.91–103.
Nemes, L ., &Berényi, G . (szerk.) (1999). Die Budapester Schule der Psychoanalyse. Budapest:Akadémiai.
Pléh, Cs . (1992). Pszichológiatörténet. Budapest:Gondolat.
Pléh, Cs . (2003). Narrativity in text construction and Self construction. Neohelicon, 30, 187–205.
Pléh, Cs . (2008). History and Theories of the Mind. Budapest:Akadémiai.
Pléh, Cs . (2010). A lélektan története. Budapest:Osiris.
Pléh, Cs . (2017). Hungarian Psychology in mid 20th Century. European Yearbook of the History of Psychology, 3, 135–236.
Pléh, Cs . (2018). The impact of Karl Bühler on Hungarian psychology and linguistics. Hungarian Philosophical Review, 58, 119–151.
Pléh, Cs . (2019a). Narrative psychology as cultural psychology. InJovanovic, G .,Allolio-Näcke, L ., &Ratner, C . (Eds),The Challenges of Cultural Psychology: Historical Legacies and Future responsibilities (pp.237–249). London:Routledge.
Pléh, Cs . (2019b). The inspirational role of Chomsky in the cognitive turn of psychology. Acta Linguistica Academica, 66, 397–428.
Pléh, Cs . (2020a). From the constructive memory of Bartlett to narrative theories of social. Culture & Psychology, 26, 287–299.
Pléh, Cs . (2020b). Narrative Identity in its Crises in Modern Literature. Hungarian Philosophical Review, 60, 9–23.
Pléh, Cs ., &Boross, O . (2015). Darwinism as a decryption key for the human mind. InScott, R ., &Kosslyn, S . (Eds),Emerging Trends in the Social and Behavioral Sciences: An Interdisciplinary, Searchable, and Linkable Resource. Wiley Online Library.
Pléh, Cs .,Csibra, G ., &Richerson, P . (Eds) (2014). Naturalistic Approaches to Culture. Budapest:Akadémiai.
Pléh, Cs .,Gurova, L ., &Ropolyi, L . (Eds) (2013). New Perspectives on the History of Cognitive Science. Budapest:Akadémiai.
Pléh, Cs .,Mészáros, J ., &Csépe, V . (Eds) (2019). A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Budapest:Gondolat.
Pléh, Cs . et al. (2017). Hungarian Psychology in mid 20th Century. European Yearbook for the History of Psychology, 3, 135–236.
Szokolszky, Á . (2016). Hungarian psychology in context. Reclaiming the past. Hungarian Studies, 30, 17–56.
Szokolszky, Á ., &Takács, I . (szerk.) (2020). „Non omnis moriar…” Ranschburg Pál emlékkötet. Budapest:Flaccus.
Vajda, Zs . (1995). A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés. Budapest:Sík.
Vajda, Zs . (2005). A case study of the historical conditions of Imre Hermann's “The Ancient Instincts of the Man” (1943), with attention to aspects of the Budapest psychoanalysts' critique of classical Freudian treatments of instincts and rationality. Passauer Schriften zur Psychologiegeschichte, 13, 203–210.
Vajda, Zs . (2017). Introduction of Psychometry in Hungary. Practical Purposes and Theoretical Doubts. European Yearbook of the History of Psychology, 3, 137–154.