Katona, Cs. (közreadta) (2014). „kacérkodni fogpk vele” Slachta Etelka soproni úrileány naplója, 1838-1840. Győr: Mediawave Alapítvány.
Badinter, E. (1999). A szerető anya. Az anyai érzés története a 17-20. században. Ford. Szekeres András. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Borgos, A. (2007). Vay Sándor/Sarolta: Egy konvencionális nemiszerep-áthágó a múlt századelőn. Holmi, 19(2), 185-194.
Borgos, A. (2021). “Put a Stop to the Excessive Influx”: The Rhetoric of Restriction Regarding Female and Jewish Students at Budapest University, 1900-1930. Hungarian Studies Review, 48(1), 48-78.
Bozsoki, P. (2018). Kánya Emília diszkurzív közege. A Családi Kör női szereprepertoárja és politikai nyelve. Irodalomtörténeti Közlemények, 122(5), 580-602.
Bozsoki, P. (2019). „A magyar feminizmus úttörője?” Kánya Emília a kulturális emlékezetben. Literatura, 45(1), 33-51.
Brodzki, B., & Schenck, C. (1988). Life/Lines. Theorizing Women’s Autobiographies. Ithaca: Cornell UP.
Choma, A. (2000). Gentleman Jack. Anne Lister titkos élete. Ford. Béres-Deák Rita. Budapest: HVG Könyvek.
Csehy, Z. (2014). Szodoma és környéke. Homoszocialitás, barátságretorika és queer irányulások a magyar költészetben. Pozsony: Kalligram.
Fábri, A. (Ed.) (1999). A nő és hivatása. Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1777-1865. Budapest: Kortárs.
Ferenczi, S. (1991). A korai magömlés jelentőségéről. In Ferenczi, S., Lélekgyógyászat. Válogatott írások (pp. 47-52). Budapest: Kossuth.
Friedman, S. S. (1998). Women’s Autobiographical Selves. In Benstock, S. (Ed.), The Private Self: Theory and Practice of Women’s Autobiographical Writings. London - New York: Routledge.
Kosofsky-Sedgwick, E. (1985). Between Men: English Literature and Male Homosocial Desire. New York: Columbia UP.
Kosofsky-Sedgwick, E. (1990). Epistemology of the Closet. Berkeley - Los Angeles: University of California Press.
Kozma, K. (2012). Csalódások könyve. Napló: 1863. december - 1865. április. Csíkszereda: Bookart.
Kucserka, Zs. (2019). Házasság és családmodel- lek Slachta Etelka magáncélú és közhasznú írásaiban. In Erdélyi, G. (Ed), Érzelmek és mostohák. Mozaikcsaládok a régi Magyarországon (1500-1850) (pp. 264-289). Budapest: MTA BTK TTI.
Kurimay, A. (2015). A nemzet nagyasszonyának kényelmetlen öröksége. socio.hu, 15(1), 5-27.
Kurimay, A. (2016). A Tormay-affér mentalitástörténeti tanulságai. Aetas, 31(2), 70-82.
Ladányi, A. (1996). Két évforduló. A nők felsőfokú tanulmányainak száz éve. Educatio, 5(3), 375-389.
Mill, Stuart János (1876): A nő alárendeltsége. Szatmár.
Nochlin, L. (2020). Miért nem voltak eddig nagy női képzőművészek? Ford.Joó Gábor. Versum Online. Letöltve: 2021. 11. 24-én: https://versumonline.hu/hatter/miert-nem-voltak-eddig-nagy-noi-kepzomuveszek/
Scott, J. W. (Ed.) (2001): Van-e a nőknek történelmük? Ford. Greskovits Endre. Budapest: Balassi.