View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Gödöllő
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A Dunántúl vörösagyagos képződményeit nagyszámú mintagyűjteményből válogatott reprezentatív szelvények vizsgálati eredményeivel jellemeztük. A vörösagyagok jellemzéséhez a mechanikai összetétel adatait, a kicserélhető kationok, az adszorpciós kapacitás értékeit, valamint a röntgendiffrakciós és termoanalitikai vizsgálatokból megállapított ásványos összetételt használtuk fel. Vizsgálati eredményeink alapján a Dunántúl vörösagyagos képződményeit a következő csoportokra osztjuk.

  1. 1. Nyugat-magyarországi-peremvidék vörös talajai.
    • a) A Kőszegi-hegység vörös talajai. Néhány helyen fordulnak elő különböző palarétegek felett vagy között az igen kötött vörösagyagrétegek. Nagyobb része helyben maradt idős képződmény. A finom frakcióban kevés a kvarc, találunk benne földpátot, kaolinitet, illitet, kevés gibbsitet, hematitot és goethitet.
    • b) Őrségi vörös talajok. Több helyen előfordulnak, rendszerint különböző iszap-, homok- és kavicsrétegekkel váltakozva, ill. keveredve. Folyók vizei, felszíni vizek szállították kisebb-nagyobb távolságokra keletkezési helyükről, helyenként lösz is keveredett anyagukba. A teljes kémiai feltárás adatai és ásványos összetételük alapján van közöttük siallitos és igen idős ferrallitos mállástermék. Viszonylag nagy a kaolinit-tartalmuk.
  2. 2. Permi homokkövön képződött vörös talajok. Az ország legidősebb talajfélesége a permi vörös homokkőben sejthető. Színe élénk vörös, helyenként lilás árnyalatú. A permi homokkő trópusi vörösföldes üledékekből képződött kőzet. Természetesen a ma rajta található permi kőzetből kialakult talaj nem paleozoikus talajemlékek, hanem harmadidőszak végi talajmaradványok. Megtalálhatók a Balaton-felvidék egyes részein, így Balatonalmádiban, Balatonszepezden és Kővágóőrsön. Jellemzőjük a kaolinit-, illit-, montmorillonit- és hematittartalom. Hasonló talajféleség fordul elő a Mecsek-hegység permi homokköves területein is, pl. Kővágószőlősön. Ennek jellemzője, hogy nem találunk benne kaolinit agyagásványt és hematitot, de tartalmaz goethitet.
  3. 3. A Dunántúli-középhegység bauxitos képződményei. A magyarországi bauxit a középkori mészkő- és dolomittáblák felszínre került szárazulatán képződött. A bauxitösszlet erős lepusztulást szenvedett felső szintjeiben fellelhető vörösagyagok azonban óharmadkori trópusi és szubtrópusi talajok maradványai. Két csoportjukat lehet megkülönböztetni.
    • a) Uralkodóan allitos összetételű vörösagyagok. A teljes kémiai feltárás molekuláris viszonyszámai alapján a legidősebb trópusi talajokhoz hasonlítanak, a mállás jellege ferrallitos. Kvarctartalmuk néhány %, kaolinit-tartalmuk 30–40 %, illitet, montmorillonitot általában nem tartalmaznak. Boehmit- és gibbsittartalmuk jelentős, a vas-oxidok mennyisége kevés.
    • b) Allitos jelleget mutató bauxitos vörösagyagok: Vörösberény (64–66), Márkó (47), Szentgál (55) és Hárskút (53–54) jelű talajok. Ásványi összetételükben jelentkezik az allitos jelleg, a ferrallitos mállás kezdeti szakaszát mutatják. Kvarctartalmuk nagy, a kaolinit és klorit mennyisége jelentős. Illitet, csillámot vagy montmorillonitot is tartalmaznak. Kis mennyiségben előfordul bennük boehmit, gibbsit és hematit.
  4. 4. A Dunántúli-dombság vörösagyagai.
    • a) A pannóniai felszín mállása révén képződött vörösagyagok. Agyagtartalmuk közepes, az agyagásványok közül megtaláljuk az illitet, kloritot, montmorillonitot és a kaolinitet nagyobb mennyiségben. Ásványai között kimutatható gibbsit és hematit is, de vörös színük többnyire az amorf vasvegyületekből származik. A miocén végétől az alsó pleisztocénig tartó időszakban keletkeztek.
    • b) A Mecsek- és Villányi-hegység vörösagyagai. Mészkövek felszínén, mélyedéseiben, hasadékaiban találhatók. Agyagásványai a kaolinit, montmorillonit és illit. Előfordul bennük gibbsit, vasat csak amorf formában tartalmaznak. Mediterrán hatásokra keletkezett terra rossa képződmények.

  • Ádám, L., 1969. A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Ballengger, R., 1917. A Tokaj-hegyaljai nyiroktalajokról. Földtani Közlöny. 47. (1–3) 2024.

  • Ballengger, R. & DI Gléria, J., 1962. Talaj- és trágyavizsgálati módszerek. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Bárdossy, G & Aleva, G. J. J., 1990. Lateritic Bauxites. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Bidló, G., 1974. Thermal investigation of different types of Hungarian red clays. Thermal Analysis II. Proc. 4th ICTA Conf. Budapest. 599600.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bidló, G., 1983. Az ásványos összetétel befolyása néhány felszínközeli mozgásra. Földtani Kutatás. 26. 4750.

  • Bidló, G., 1996. Vörösagyagok ásványtani értékelése röntgendiffrakciós és derivatográfos vizsgálatok alapján. Kutatási jelentés. BME Mérnökgeológiai Tanszék. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Borsy, Z. & Szöor, G., 1981. A Tétel-halom és a dunaföldvári földcsuszamlások vörös talajainak (vörösagyagjainak) összehasonlító termoanalitikai és infravörös spektroszkópiás elemzése. Acta Georg. Debrecina. 18–19. 167193.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bulla, B., 1962. Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó. Budapest.

  • Buzás, I. 1993. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA 4231 Kiadó. Budapest.

  • Fekete, J., 1988. Trópusi talajok. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Fekete, J., 1989. Examination of some physical properties of tropical soils. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllo. 5158.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fekete, J., 1995. Comparative study of some physical and chemical properties of tropical soils. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllo. 75th Anniversary Edition. I. 6576.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fekete, J., 1998. Water regime and porous system of red clays in Hungary. Acta Agronom. Hung. 49. 341353.

  • Fekete, J. & Stefanovits, P., 2000. Észak-magyarországi vörösagyagok fizikai és kémiai tulajdonságai. Agrokémiai és Talajtan. 49. 331356.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Fekete, J., Stefanovits, P. & Bidló, G., 1997. Comparative study of the mineral composition of red clays of Hungary. Acta Agronom Hung. 45. 427441.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Jámbor, Á. , 1980. A pannóniai képzodmények rétegtanának alapvonatkozásai. Ált. Földtani Szemle. 14. 113124.

  • Jánossy, D., 1979. A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Juhász, Á. , 1987. Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. Gondolat Könyvkiadó. Budapest.

  • Kretzoi, M., 1969. A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi sztratigráfiájának vázlata. Földr. Közl. 17. 197204.

  • Lóczy, L., 1886. Jelentés az 1886. évben eszközölt földtani részletes felvételekrol. Földtani Intézet Évi Jelentés. 99116.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Maul, F., 1965. Gyorsmódszer a talajok ásványi részének elemzéséhez. Agrokémia és Talajtan. 17. 235248.

  • Ötvös, E., 1954. Szárazföldi vörösagyag a Budai-hegységben. Földtani Közlemények. 88. 221227.

  • Pécsi, M., 1985. The Neogene red clays of the Carpathian Basin. In: Problems of the Neogen and Quarternary. 8998. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Scheuer, GY. & Schweitzer, F., 1973. The development of the Hungarian Trarvertine sequence in the Quertarnary. Földr. Közl. 21. 133141.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Scheuer, GY. & Schweitzer F., 1981. A Gerecse hegység paleokarszt hidrológiai viszonyainak rekonstrukciója a felsopannontól napjainkig. Hidr. Közl. 61. 333380.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Schweitzer, F., 1993. Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében a fiatal újkorban és a negyedidoszak határán. Doktori értekezés.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sigmond, E., 1934. Általános talajtan. Vörösagyagok elofordulása és tulajdonságaik Magyarországon. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 16. 225238.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stefanovits, P., 1963. Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Stefanovits, P., 1967. A mediterrán talajképzodés jelei Magyarországon. Agrártudományi Egyetem Mezogazdaságtud. Karának Közleményei. 227235.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stefanovits, P., 1975. Talajtan. Mezogazd. Kiadó. Budapest.

  • Sümeghy, J., 1944. A Tiszántúl. Földtani Intézet. Budapest.

  • Sümeghy, J., 1949. Az északi dombvidék agrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet. Budapest.

  • Szabó, J. & Molnár, J., 1866. Tokaj-hegyalja talajának leírása és osztályozása. Matematikai és Természettud. Közlemények. 4. 18651866.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Treitz, P., 1903. A Mecsek hegység és a Zengo hegycsoport déli részének agrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet 1902. évi jelentése. 127145.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Treitz, P., 1912. Aradhegyalja és Arad megye síkvidékeirol szóló elozetes jelentés. Földtani Intézet 1910. évi jelentése. 195216.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Vadász, E., 1956. Bauxit és „terra rossa”. Földtani Közlemények. 86. 115119.

  • Vadász, E., 1960. Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó. Budapest.

  • Vendl, A., 1957. Geológia I. Tankönyvkiadó. Budapest.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 9 3
Jul 2020 0 0 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 1 1 1
Nov 2020 2 1 0
Dec 2020 0 0 0