Leírtuk a hazai szakirodalomban talált 1960–2000 közötti szabadföldi őszi búza P-hatás kísérletek adatbázisán a P kontroll-(NK-) parcellák AL-P2O5-tartalma és a relatív termésben (NK/NPK, %), ill. a terméstöbbletekben kifejezett (NPK-NK, t/ha) P-hatások közötti összefüggéseket. A Sarkadi–Thamm féle, Neubauer rozs csíranövény kísérlettel kalibrált AL-P korrekciós modell értékelését is elvégeztük a szabadföldi kísérletek adatbázisán.
A Sarkadi–Thamm féle AL-P korrekciós modell jelentősen javította a P kontrollparcellák AL-P-tartalma és a relatív termésben, ill. terméstöbbletben kifejezett P-hatások közötti összefüggések szorosságát hazai szabadföldi őszi búza P-hatás kísérletek adatbázisán. Az adatbázison elvégzett, az átlagos eltérés (ÁE) minimalizálására törekvő további optimalizálásokkal az összefüggés szorossága kis mértékben tovább javítható volt.
Az AL-P korrekciót az összes (savanyú + meszes) talajra együtt elvégezve sem a Sarkadi–Thamm féle AL-P korrekciós modell, sem a hazai szabadföldi őszi búza Phatás kísérletek adatbázisán optimalizált új modellek nem voltak képesek megfelelő új AL-P ellátottsági határértékek közvetlen becslésére. Amennyiben az optimalizálást külön a savanyú és külön a meszes csoportra végeztük el, és a modell egyes paramétereiben minimalizálást, illetve maximalizálást hajtottunk végre, lehetővé vált az új AL-P ellátottsági határértékek közvetlen megállapítása az új AL-P korrekciós modellek segítségével. A határértékek jóságát az adatbázison ellenőriztük. Az új P-ellátottsági határértékeket beépítettük új, számítógépes, költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszerünkbe.
Arnold, C. Y. & Schmidt, W. A., 1956. Soil test as measure of phosphorus available to tomatoes on heavy soils. Soil Sci. 71. 105–115.
Ágh, L. , 1961. Kis adag istállótrágyával kombinált foszformutrágya hatása az oszi búza termésére. In: Búzatermesztési kísérletek 1952–1959. (Szerk: BAJAI J). 453–456. Akad. Kiadó. Budapest.
Árendás, T. & Sarkadi, J., 1995. P-hatások és utóhatások erdomaradványos csernozjomon. Növénytermelés. 44. 271–281.
Árendás, T., Sarkadi, J. & Bónis, P., 2000. Mutrágyák hatása az oszi búza méret szerint frakcionált mennyiségére és néhány minoségi jellemzojére. Növénytermelés. 49. 519–525.
Árendás, T., Sarkadi, J. & Molnár, D., 1998. Mutrágyahatások kukorica–oszi búza dikultúrában erdomaradványos csernozjom talajon. Növénytermelés. 47. 45–57.
Bánó, T. & Krámer, M., 1967. A mutrágyázás hatása az 1966/67-es oszi búza termésekben. Magyar Mezogazdaság. 22. (40) 8.
Belák, S. & IFJNAGY L., 1961. Oszi búza termesztése évelo pillangós után. In: Búzatermesztési kísérletek 1952–1959. (Szerk: BAJAI J). 330–333. Akad. Kiadó. Budapest.
Belák, S., Horváth GY.-NÉ & SIMON F., 1968. A mutrágyák gazdaságos felhasználásának vizsgálata vetésforgó keretében. Talajtermékenység. 3/2. 83–89.
Belák, S., HORVÁTH, GY.-NÉ & Simon, F., 1971. Különbözo adagú mutrágyák felhasználása a búzatermesztésben. In: Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. (Szerk: BAJAI J). 613–617. Akad. Kiadó. Budapest.
Bocz, E. & Sárvári, M., 1981. Összefüggés a búza eloveteménye, tápanyagellátása és terméseredménye között. Növénytermelés. 30. 437–445.
Bray, R. H. , 1944. Soil–plant relations: I. The quantitative relation of exchangeable potassium to crop yields and to crop response to potash additions. Soil Sci. 58. 305–324.
Buzás I. , Loch, J. & BICZÓK, GY., 1982. Az R/S oszi búza és kukorica kísérletek értékelo elemzése. MÉM NAK. Budapest. Kézirat.
Cooke, G. W. , 1972. Fertilizing for Maximum Yield. Crosby Lochwood & Son Ltd. London. Curve Expert 1.3. programcsomag. http://www.ebicom.net/~dyams/cvxpt.htm.
Csathó, P. , 1990a. A foszformutrágyázás utóhatása. Magyar Mezogazdaság. 45. (7) 11.
Csathó, P. , 1990b. A foszfor tartamtrágyázás hatásai mészlepedékes csernozjomon. Melioráció–öntözés és talajvédelem. 90. (1) 45–53.
Csathó, P. , 2002. A hazai P-trágyázási tartamkísérletek adatbázisának értékelo elemzése. MTA TAKI. Budapest. Kézirat.
Csathó, P. & Magyar, M., 1999. A reaktív algériai nyersfoszfát alkalmazásának agronómiai és környezeti vonatkozásai. In: XIII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás (Szerk: ELEK GY. & VÉCSY B.) 121–131. MTESz Fejér és Veszprém megyei Szervezete. Siófok.
Csathó, P., Árendás, T. & Németh, T. 1998a. New, environmentally friendly fertiliser advisory system, based on the data set of the Hungarian long-term field trials set up between 1960 and 1995. Comm. Soil Sci. Plant Anal. 29. 2161–2174.
Csathó, P., Árendás, T. & Németh, T. 1998b. New, environmentally friendly fertilizer recommendation system for Hungary. In: Codes for Good Agricultural Practice and Balanced Fertilization. Proc. Int. Symp. CIEC, PFS and Workshop IMPHOS, IPI, Pulawy, Poland. (Ed.: FOTYMA, M.) Bibliotheca Fragmenta Agronomica. 3. 225–230.
Cserháti S. & Kosutány, T., 1887. A trágyázás alapelvei. Orsz. Gazd. Egy. Könyvkiadó Váll. Budapest.
Debreczeni, B. & Debreczeni, B.-NÉ, 1960. Összehasonlító kísérletek különbözo egyszeru és kombinált mutrágyákkal. Agrokémia és Talajtan. 9. 291–306.
Debreczeni, B. & Debreczeni, K. 1994. Trágyázási kutatások 1960–1990. Akad. Kiadó. Budapest.
Debreczeni, B. & Dvoracsek, M., 1989. A foszfor hatása a talajra és az oszi búza termésére. Agrokémia és Talajtan. 38. 337–348.
Debreczeni, B. & Dvoracsek, M., 1994. Szántóföldi tartamkísérletek különbözo NPKadagokkal, -arányokkal és mutrágyázási módokkal. In: Trágyázási kutatások 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B. & DEBRECZENI K.) 166–244. Akad. Kiadó. Budapest.
Debreczeni, K. & Sisák, I., 1993. PK hatások az OMTK 26 kísérleti helyén a kísérletek elso hat évében. Keszthely. Kézirat.
Di Gléria J. , 1959: Mezogazdasági kémia. Akad. Kiadó. Budapest.
Dombovári, J-NÉ , 1984. A foszfortrágyázás és az öntözés hatása a talaj felveheto foszfát- és cinktartalmára. In: A mezogazdaság kemizálása. 2. 166–168. NEVIKI. Veszprém–Keszthely.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung de Nährstoffzustandes der Böden. II.K.LantbrHögsk. Ann. 26. 199–215.
Fábry, I. , 1967. A DL- és az AL- módszer összehasonlító vizsgálata. Agrokémia és Talajtan. 16. 441–447.
Fekete A.-NÉ , 1987. Összefoglaló jelentés az adalékos mutrágyákkal végzett oszi búza trágyázási kísérletek eredményeirol. MÉM NAK. Budapest.
Füleky GY. , 1976. A talaj könnyen oldható P-tartalmának meghatározására használt kivonószerek vizsgálata. I. Az AL-, DL-, CAL-, Bray I-, NaHCO3-os, NaHCO3+NH4F-os és CaCl2-os kivonószer vizsgálata közvetlen kioldással. Agrokémia és Talajtan. 25. 271–283.
Füleky, GY. 1999. Tápanyag-gazdálkodás. Mezogazda Kiadó. Budapest.
Gyorffy, B. & Berzsenyi, Z., 1994. Növénytermesztési tényezok hatása a kukorica termésére tartamkísérletben. In: Trágyázási kísérletek 1960–1990. (Szerk.: DEBRECZENI B. & DEBRECZENI K.). 311–312. Akad. Kiadó. Budapest.
Harmati, I. , 1988. Búzafajták nitrogén és foszfor mutrágyázása meszes réti talajon. In: Kutatási eredmények a gyakorlatnak. 70–79. MÉM Agroinform. Budapest.
Harmati, I. & Szekér, T., 1971. Búza mutrágyázási kísérletek eredményei a Duna–Tisza közi erosen meszes réti talajokon. In: Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. (Szerk: BAJAI J). 323–337. Akad. Kiadó. Budapest.
Harmati, I. & Szemes, D., 1979. Mutrágyahatás-vizsgálat néhány búzafajtával mutrágyázási tartamkísérletben, meszes réti talajon. Növénytermelés. 28. 535–542.
Harmati, I. & Szemes, D., 1982. A mutrágyázás hatása különbözo búzafajtákra. Agrokémia és Talajtan. 31. 257–265.
Heckenast, B. & Németh, T., 1983. A foszfor és kálium tartalékoló mutrágyázás talajra és növényekre gyakorolt hatásának vizsgálata agyagbemosódásos barna erdotalajon. In: A mezogazdaság kemizálása. 2. 83–85. NEVIKI. Veszprém–Keszthely.
Holló, S., Csathó, P. & Sarkadi, J., 1991. A foszfor mutrágyázás hatékonysága kukorica–tavaszi árpa–oszi búza vetésváltásban egy csernozjom barna erdotalajon. Növénytermelés. 40. 51–66.
Kádár, I. , 1974. A foszfor mutrágyázás hatékonysága különbözo foszforellátottságú talajon. In: A mezogazdaság kemizálása. 1. 141–146. NEVIKI. Veszprém–Keszthely.
Kádár, I. , 1980. A kálium jelentosége földmuvelésünkben és egy csernozjom talaj termékenységében. Agrokémia és Talajtan. 29. 577–594.
Kádár, I. , 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI–AKAPRINT. Budapest.
Kádár, I. & ELEK, É., 1999. A búza (Triticum aestivum L.) ásványi táplálása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés. 48. 311–322.
Kádár, I. & Krámer, M., 1978. Újabb adatok az oszi búza tápanyagellátottságának megítélésében, növényanalízissel. In: A mezogazdaság kemizálása. 1. 177–185. NEVIKI, Veszprém–Keszthely.
Kádár, I. & Lásztity, B., 1979. A feltölto foszfor és kálium mutrágyázás jelentoségének vizsgálata néhány magyarországi talajon. Agrokémia és Talajtan. 28. 123–142.
Kádár, I., Csathó, P. & Sarkadi, J., 1984. A szuperfoszfát tartamhatásánának vizsgálata oszi búza monokulturában. Talajvizsgálati és szemterméseredmények. I. Agrokémia és Talajtan. 33. 375–390.
Kádár, I., Csathó, P. & Sarkadi, J., 1989. A talaj PK-ellátottsága és a PK-trágyázás hatékonysága közötti összefüggés meszes csernozjom talajon. Agrokémiai és Talajtan. 38. 78–82.
Kadlicskó, B., Holló, S. & Krisztián, J., 1985: Oszi búza terméseredmények NPK hatáskísérletekben csernozjom barna és agyagbemosódásos barna erdotalajokon. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. (Szerk: BAJAI J. & KOLTAY A). 356–361. Akad. Kiadó. Budapest.
Kamprath, E. J. , 1980. Conventional soil and tissue tests for assessing the phosphorus status of soils. In: The Role of Phosphorus in Agriculture. (Eds.: KHASAWNAH, F. E., SAMPLE, E. C. & KAMPRATH, E. J.) 433–469. ASA, CSSA, SSSA. Madison, Wisc.
Kocsárdi, S. , 1971. Mutrágyázási kísérletek Bezosztaja búzafajtákkal dél-alföldi csernozjom talajon. In: Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. (Szerk: BAJAI J). 355–363. Akad. Kiadó. Budapest.
Krámer, M. , 1967. NPK –mutrágyahatások vizsgálata oszi búza monokultúrában. In: Trágyázási kísérletek 1955–1964. (Szerk: SARKADI J). 179–191. Akad. Kiadó. Budapest.
Krámer, M. , 1971. Az NPK mutrágyázás hatása a Bezosztaja 1 oszi búza szemtermésére és tápanyagfelvételére tartamkísérletekben. In: Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. (Szerk: BAJAI J). 389–399. Akad. Kiadó. Budapest.
Krámer, M. & Pekáry, K., 1962. A mutrágyák hatása gabonafélék tápanyagfelvételére és termésük minoségére csernozjom barna erdotalajon. Agrokémia és Talajtan. 11. 191–202.
Krámer, M. & Pekáry, K., 1968. Mutrágyahatások oszi búzánál az 1967–68. évi aszályos idojárásban. Magyar Mezogazdaság. 23. (38) 9.
Krisztián, J. , 1983. Külszíni lignitbánya meddobányájának hasznosítása szántóföldi növényekkel és szoloültetvénnyel. Melioráció–öntözés és tápanyaggazdálkodás. 1983/1. 17–20.
Krisztián, J. & Hangyel, L., 1994. Növénytáplálás rekultivációs területeken. Növénytermelés. 43. 417–422.
Krisztián, J., Holló, S. & Kadlicskó, B., 1988. Periodikus kálium mutrágyázás. Növénytermelés. 37. 259–266.
Láng, G. , 1978. Foszfortrágyázási tartamkísérletek. Nemzetközi Mezogazdasági. Szemle. 1978/1. 46–51.
Láng, I. , 1963. A kálium körforgalma a talaj–növény rendszerben. Agrokémia és Talajtan. 12. 175–188.
Lásztity, B. , 1985. A mutrágyázás hatása az oszi búza szemtermésére és néhány minoségi tulajdonságára. Agrokémia és Talajtan. 34. 397–404.
Lásztity, B. , 1986. Az MV 8-as oszi búza szemtermésének és néhány minoségi tulajdonságának változása a mutrágyázás függvényében. Növénytermelés. 35. 45–50.
Lásztity, B. , 1987. A mutrágyázás és a szervesanyag-produkció dinamikája oszi búzanövényben. Növénytermelés. 36. 105–116.
Lásztity, B. , 1991. A feltölto adagú foszfor- és kálium-mutrágyázás utóhatásának vizsgálata karbonátos, gyengén humuszos homoktalajon. Agrokémia és Talajtan. 40. 419–430.
Latkovics, GY.-NÉ , 1963. A kukorica trágyázása és tápanyagfelvétele. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 12. 423–429.
Latkovics, GY.-NÉ & Krámer, M., 1968. Az oszi búza és a kukorica mutrágyázás hatásának vizsgálata tartamkísérletben. (1960–1967) I. Szemterméseredmények. Agrokémia és Talajtan. 17. 189–200.
Márton, Á. , 1985a. A különbözo NPK adag és arány, valamint az évjárat és elovetemény hatása a Bezosztaja 1 oszi búza termésére és minoségére. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. (Szerk. BAJAI J. & KOLTAY Á). 385–394. Akad. Kiadó. Budapest.
Márton, Á. , 1985b. A tartós nagyadagú trágyázással indukált relatív tápanyaghiány vagy tápanyagfelesleg hatása a vetésforgóban termesztett Száva oszi búza terméselemeire. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. (Szerk: BAJAI J. & KOLTAY Á). 395–403. Akad. Kiadó. Budapest.
Márton, Á. & Klenczner, I., 1985. Néhány informatív adat a különbözo céllal, különbözo termohelyi viszonyok között végzett búzakísérletekrol. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. (Szerk: BAJAI J. & KOLTAY Á). 424–431. Akad. Kiadó. Budapest.
Mártonffy, T. & Pekáry, K., 1978. Az egyedi és összetett mutrágyák, valamint a hiperfoszfát tápanyag hatásának összehasonlítása az Egységes Országos Mutrágyázási Tartamkísérletek keretében. Növénytermelés. 27. 247–254.
Mém, NAK , 1979. Mutrágyázási irányelvek és a mutrágyázás üzemi számítási módszere. (Szerk.: BUZÁS I. & FEKETE A.) Mezogazd. Kiadó. Budapest.
Mihályfalvy, I. , 1971. Az öntözés és trágyázás kölcsönhatásának vizsgálata oszi búzával. In: Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. (Szerk: BAJAI J). 175–184. Akad. Kiadó. Budapest. MIKLAYNÉ
Tüdos, E. , 1986. Szántóföldi kisparcellás mutrágyázási tartamkísérletek értékelése réti csernozjom talajon, kukorica és oszi búza jelzonövénnyel. Szakdolgozat. Debrecen.
Németh, I. , 1985. The effect of P fertilizers on wheat yields and the nutrient contents of brown forest soils. In: Proc. 9th World Fertilizer Congress, CIEC. 2. 405–409. Goeltze Druck. Göttingen.
Németh, I. , 1988. A foszfortrágyázás és P feltöltés hatása a búza és kukorica termésére nyugat- magyarországi barna erdotalajon. In: Kutatási eredmények a gyakorlatnak. Tápanyaggazdálkodás. 57–63. MÉM Agroinform.
Németh, I. & Béres, I., 1984. A növényállomány és a gyomosodás összefüggésének vizsgálata mutrágyázási kísérletben. In: A mezogazdaság kemizálása. 2. 202–206. NEVIKI. Veszprém–Keszthely.
Németh, T. , 1998. The role of phosphorus in Hungarian agriculture. In: Codes of Good Agricultural Practice and Balanced Fertilization. (Ed.: FOTYMA, M.) Proc. Int. Symp. CIEC, PFS and Workshops IMPHOS, IPI, Sept. 27–30, 1998, Pulawy, Poland. Bibliotheca Fragmenta Agronomica. 3. 298–309.
Németh, T. & Buzás, I., 1991a. Nitrogéntrágyázási tartamkísérletek humuszos homok- és mészlepedékes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 40. 399–408.
Németh, T. & Buzás, I., 1991b. Kalibrációs N-trágyázási kísérlet oszi káposztarepce jelzonövénnyel. Agrokémia és Talajtan. 40. 409–418.
Pekáry, K. , 1971. A vetésido, a vetéssuruség és a mutrágyázás hatása néhány oszi búza-fajta termésalakulására. In: Búzatermesztési kísérletek 1960–1970. (Szerk: BAJAI J). 209–217. Akad. Kiadó. Budapest.
Pekáry, K. & Holló, S., 1979. A feltölto P- és K-trágyázás hatása a talajra és a termésre csernozjom barna erdotalajon. Növénytermelés. 28. 163–174.
Pekáry, K., Pusztai, A. & Kadlicskó, B., 1974. Elozetes adatok a búza, kukorica és lucerna mutrágyázása kérdéséhez Északkelet-Magyarország viszonyai között. Talajtermékenység. 5. 167–192.
Riehm, H. , 1943. Bestimmung der laktatlöslichen Phosphorsäure in karbonathaltigen Böden. Phosphorsäure. 1. 167–178.
Sárdi, K. & Németh, T., 1994. Studies on the plant available K-content of different soils at constant moisture. Agrokémia és Talajtan. 42. 183–194.
Sarkadi, J. , 1963. Trágyázási kísérletek fontosabb eredményei. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 22. 411–421.
Sarkadi, J. , 1975. A mutrágya-igény becslésének módszerei. Mezogazd. Kiadó. Budapest.
Sarkadi, J. & Csathó, P., 1986. A kovasavas adalékanyaggal kevert mutrágyák vizsgálata. Jelentés. MTA TAKI. Budapest.
Sarkadi, J. & Kádár, I., 1974. The interaction between phosphorus fertilizer residues and fresh phosphate dressings in a chernozem soil. Agrokémia és Talajtan. 23. Suppl. 93–100.
Sarkadi, J., Balla A.-NÉ, 1984. Mutrágyázási tartamkísérletek eredményei mezoföldi mészlepedékes csernozjom talajon. I. N-és P-mutrágya hatások az oszi búza-kísérletekben. Agrokémia és Talajtan. 33. 355–374.
Sarkadi, J., Thamm, F.-NÉ & Pusztai, A., 1987. A talaj P-ellátottságának megítélése a korrigált AL-P segítségével. Melioráció-öntözés és tápanyaggazdálkodás. 66–72. Agroinform. Budapest.
Sarkadi, J. et al., 1989. A racionális P-igény becslés továbbfejlesztésére beállított nagyüzemi kísérletek eredményei. Agrokémia és Talajtan. 38. 112–115.
Schüller, H. , 1969. Die CAL-Methode, eine neue Methode zur Bestimmung des pflanzenverfügbaren Phosphates in Böden. Z. Pfl. Ernähr. Bodenkunde. 123. 48–63.
Stefanovits, P., FILEP, GY. & FÜLEKY, GY., 1999. Talajtan. Mezogazda Kiadó. Budapest.
Szemes I. & Kádár I., 1989: Mutrágyázás és meszezés vizsgálata tartamkísérletben. Hungagrochem ’89. 149–152.
Szemes, I., Lásztity, B. & Mazsolán, I., 1984. Adatok a feltölto PK-mutrágyázás vizsgálatához rozsdabarna erdotalajon. Növénytermelés. 33. 351–356.
Tatár, P. , 1985. Novosadska Rana 2 oszi búza termeszthetoségének és tápanyagigényének vizsgálata az ország északkeleti részén levo homok, tozeg, öntés és szikes talajokon. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. (Szerk: BAJAI J. & KOLTAY Á). 375–379. Akad. Kiadó. Budapest.
Thamm F.-NÉ , 1980. Az AL-P értékek korrigálása néhány talajtulajdonság figyelembevételével. Agrokémia és Talajtan. 29. 473–496. ID.
Várallyay GY. , 1950. A mutrágyázást irányító kísérletek és vizsgálatok. Agrokémia. 2. 287–302.
Várallyay, GY. et al., 1992. New plant nutrition advisory system in Hungary. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 23. 2053–2073.
Várnai, M., Kadlicskó, B. & Krisztián, J., 1985. A vetésváltás hatása az oszi búza termésére agyagbemosódásos barna erdotalajon. In: Búzatermesztési kísérletek 1970–1980. (Szerk: BAJAI J. & KOLTAY Á.) 187–191. Akad. Kiadó. Budapest.