Szabadföldi P—Zn műtrágyázási tartamkísérletünket 1978 őszén állítottuk be löszön képződött, mély humuszrétegű, vályog mechanikai összetételű karbonátos csernozjom talajon, Intézetünk nagyhörcsöki kísérleti telepén. A talaj szántott rétege 5 % CaCO3-ot, 3 % humuszt tartalmaz; Ca, Mg, Mn és Cu elemekkel kielégítően, N és K elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátott. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a termőhely aszályra hajló, vízmérlege negatív.
A 4P × 3Zn = 12 kezelést 3 ismétlésben, split-plot elrendezésben állítottuk be. A parcellák mérete 4,9x15=73,5 m². Főparcellaként a 0, 100 kg/ha/év, 500 kg/ha/5 év, 1000 kg/ha/5 év P2O5-trágyázás, alparcellaként a 0, 20, 40 kg/ha/5 év Zn-trágyázás szolgált szuperfoszfát és ZnSO4 formájában. Alaptrágyaként az egész kísérletben egységesen 200 kg/ha N-és 200 kg/ha K2O-műtrágyát alkalmaztunk NH4NO3 és KCl formájában. A termesztett kukoricahibrid az Mv-SC 580 volt. Az első 4 év eredményei alapján levonható főbb következtetések:
Kísérleti körülményeink között, ezen a foszforral gyengén ellátott talajon, az évenként adott 100 kg/ha P2O5-trágyázás kielégítheti a kukorica P-igényét. Előretrágyázás formájában ez a mennyiségű foszfor 4–5 évre számolva egyszerre is kiadható. Az 1000 kg/ha feltöltő P2O5-trágyázás gazdaságtalan és Znhiányt indukálva terméscsökkenéshez vezethet. Az AL-oldható P2O5-tartalom optimumát a 100–150 mg/kg érték jelezheti a szántott rétegben.
Az egyoldalú, 1000 kg P2O5/ha adaggal előidézett P-túlsúlyt és szemterméscsökkenést a 40 kg/ha Zn-trágyázással lehetett ellensúlyozni. A KCl+EDTA módszerrel meghatározott Zn-tartalom optimumát 2–3 mg/kg talajbani koncentráció mutatta.
Irodalmi adagokkal összhangban a kukorica kiegyensúlyozott tápláltsági állapotát a 4–6 leveles légszáraz hajtásban mért 0,3–0,5 % P és 30–60 mg/kg Zn, míg a címerhányáskori levél optimális összetételét 0,25–0,40 % P és 25 mg/kg feletti Zn-koncentráció-tartomány jellemezheti. A P/Zn arányának ideális értéke a vegetatív növényi részekben 50–150 közöttire tehető. Amennyiben ez a P/Zn arány jelentősen 200 fölé emelkedik, a Zn-trágyázás hatékony lehet.
A P-túlsúly növelte a meddő tövek előfordulását 1978-ban, amikor szemtelítődés idején (augusztusban) aszály uralkodott. Ebben az évben a termő tövek 13–20 %-a bizonyult terméketlennek.
Bergmann, W. , 1979. Termesztett növények táplálkozási zavarainak elofordulása és felismerése. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Bergmann, W. & Neubert, P. 1976. Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.
Bingham, F. T. & Garber, M. J., 1960. Solubility and availability of micronutrients in relation to phosphorus fertilization. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 24. 209–213.
Csathó P. , 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA TAKI. Budapest.
Csathó P. , Kádár I. & Sarkadi J., 1989. A kukorica mutrágyázása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés. 38. 69–76.
Csathó, P., Lásztity, B. & Nagy, L., 1994. Foliar Zn application for eliminating Pinduced Zn-deficiency. In: 3rd ESA Congress. 466–467. Abano–Padova. Italy.
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. Kungl. Lantbrukshögsk. Ann., Uppsala. 199–215.
Elek, É. & Kádár, I., 1980. Állókultúrák és szántóföldi növények mintavételi módszere. MÉM NAK. Budapest.
Gyori, D. & Mátz, G., 1979. Changes in the zinc and tryptophane contents of maize grains as a response to increasing rates of phosphorus fertilization. Acta Agron. Hung. 28. 158–167.
Haber, A. J. & Tolbert, N. E., 1959. Metabolism of C14 bicarbonate, P32 phosphate or S35 sulphate by lettuce seed during germination. Plant Physiol. 34. 376–377.
Kádár, I. , 1987. A kukorica ásványi táplálása. Növénytermelés. 36. 60–61.
Kádár, I. , 1989. Túltrágyázzuk-e a napraforgót? Agrokémia és Talajtan. 38. 441–447.
Kádár, I. & Lásztity, B., 1979. A feltölto foszfor és kálium mutrágyázás lehetoségének vizsgálata néhány magyarországi talajon. Agrokémia és Talajtan. 28. 123–143.
Kádár, I. 1982. Az NPK túltrágyázás hatása a 6-leveles kukorica makroés mikroelem tartalmára. Növénytermelés. 31. 523–532.
Láng, G. 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Lessman, G. M. & Ellis, B. G., 1971. Response of Phaseolus vulgaris to zinc as influenced by phosphorus level and source. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 35. 935–938.
Martin, W. E., Mcclean, J. G. & Quick, J., 1965. Effect of temperature on the occurrence of phophorus-induced zinc deficiency. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 29. 411–413.
Mém, NAK , 1979. Mutrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Olson, R. A., Stukenholtz, D. D. & Hooker, C. A., 1965. Phosphorus–zinc relations in corn and sorghum production. Better Crops with Plant Food. 49. 19–24.
Paribok, T. A. & Szokolov, A. B., 1970. Vzaimodejsztvie cinka i foszfora v mineral’nom pitanii rasztenij. Agrohimija. 7. (2) 153–167.
Sommer, A. L. & Lipmann, C. B., 1926. Evidence on the indispensable nature of zinc and boron for higher green plants. Plant Physiol. 1. 231–249.
SZPRAVOCSNIK, 1960. Szpravocsnik po mineral’nüm udobrenijam. Goszud. Izd. sz/h Literaturü. Moszkva.
Thorne, W. , 1957. Zinc deficiency and its control. Advances in Agronomy. 9. 31–65.
Varjú, M. & Zsoldos, F., 1974. Növényi anyag elokészítése elemzésre zárt térben történo hidrolízissel. Agrokémia és Talajtan. 23. 149–156.