View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Karbonátos vályog csernozjom talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 12. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a dán eredetű (Budakalászi sárga fajta) mustár szerveinek ásványi összetételére a tenyészidő és a talaj NPK-kínálata függvényében. Javaslatokat fogalmaztunk meg a növény tápláltsági állapotát jellemző diagnosztikai határkoncentrációkra, valamint a tervezett termés elemszükségletét kifejező fajlagos elemtartalmakra. A termőhely talaja a szántott rétegben 3 % humuszt, 5 % CaCO3-ot és 20 % agyagot tartalmazott. A kísérlet 4Nx4Px4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. Műtrágyaként 25 %-os pétisót, 18 %- os szuperfoszfátot és 50 %-os kálisót alkalmaztunk. Főbb eredményeink:

  • A mustár szerveinek tömege átlagosan 2,5-szeresére emelkedett a kontrollhoz viszonyítva a kiegyensúlyozott NxP-trágyázással. Optimális ellátottságot az évenként adott 200 kg/ha N-, valamint a talaj szántott rétegének 140–150 mg/kg ammónium-laktát (AL)-oldható P2O5-, ill. 150–200 mg/kg AL-oldható K2O-tartalma biztosította A magtermés itt 2,4 t/ha-ra emelkedett az abszolút kontrollon mért 1,0 t/ha-ról.
  • A javuló N-kínálattal nőtt a növényi szervek N %-a, valamint a főbb kationok (K, Ca és Mg) koncentrációja. A P-ellátás javulása serkentette a P, Ca és Mg, ill. gátolta a Zn beépülését a P–Zn antagonizmus nyomán. A K-trágyázás a vegetatív növényi részek K-akkumulációjához, valamint a K–Ca és K–Mg antagonizmus eredményeképpen a Ca- és Mg-koncentrációk mérsékléséhez vezetett.
  • A tőrózsáskorú hajtás összetétele képes kielégítően tükrözni a növények tápláltsági állapotát és alkalmas diagnosztikai célokra. Optimális összetételt a 4,0–4,5 % N és K, a 0,35–0,45 % P, illetve a 8–12 körüli N/P és K/P, valamint a 0,8–1,2 N/K arány jelentheti. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadásban, a tavaszi fejtrágyaigény megállapításában.
  • A mustár trágyaigényes kultúra. Érés kezdetén a föld feletti biomassza 255 kg N, 194 kg Ca, 192 kg K és 26 kg Mg felvételét mutatta. Betakarításig azonban a leszáradó lombbal elvesztette tömegének 20, a felvett foszfornak 16, nitrogénnek 22, kalciumnak 39, magnéziumnak 42, K-készletének 75 %-át. A K 3/4-e az elszáradó lombbal és a kimosódással visszakerült a talajba.
  • Az 1 t mag + a hozzá tartozó szár és becőtermés fajlagos elemigénye 81 kg N-, 46 kg Ca- (64 kg CaO), 18 kg K- (22 kg K2O), 11 kg P- (25 kg P2O5), 6 kg Mg- (9,4 kg MgO), 2 kg Na-, 2 kg Fe-, 122 g Mn-, 67 g Zn- és 18 g Cumennyiséget jelzett ha-onként. Amennyiben csak a magtermés kerül el a tábláról kombájnoláskor, a 3 t/ha körüli kielégítő magterméssel 135 kg N-, 38–40 kg K2O-, 48 kg P2O5-, 21 kg Ca- és 14 kg Mg-veszteséggel számolhatunk haonként. Kötöttebb és meszes talajon a K-, Ca- és Mg-veszteség elhanyagolhatóvá válik. Ezzel szemben a savanyú és káliumban szegény talajokon a növény bőséges K-, Ca- és Mg-pótlást igényelhet.

  • Antal, J., 1987. Növénytermesztok zsebkönyve. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Becker–Dillingen, J., 1934. Handbuch der Ernährung der landwirtschaftlichen Nutzpflanzen. Paul Parey Verlag. Berlin.

  • Cserháti, S., 1901. Általános és különleges növénytermelés. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.

  • Földesi, D., 1994. A mustár termesztése. Agrofórum. 5. 4142.

  • Geisler, G., 1998. Pflanzenbau. Paul Parey Verlag. Berlin–Hamburg.

  • Grábner E. , 1948. Szántóföldi növénytermesztés. 3. átdolgozott és bovített kiadás. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdaipari Rt. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár, I. & ELEK, É., 1999. A búza (Triticum aestivum L.) mutrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 48. 677690.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kádár, I. et al., 2001. A repce (Brassica napus L.) mutrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 50. 559573.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Láng, G., 1976. Szántóföldi növénytermelés. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Mém, NAK , 1979. Mutrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Minkevics, I. V. & Borkovszkij, A., 1951. Olajnövények. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Prjanisnyikov, D. N., 1965. Csasztnoe zemledelie. Izbrannüe szocsinenija. II. Izd. „Kolosz”. Moszkva.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 1 1
Jul 2020 0 0 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0