Légszáraz állapotban tárolt talajminták és mintavételi helyeinek 25–27 év elteltével végzett ismételt mintavételezése után vizsgáltuk a Marcal-medencében és a Nyugat-magyarországi-peremvidéken a KCl–EDTA-oldható nehézfémtartalom változását üzemi viszonyok között. A jellemzett időtartam magába foglalja azt az időszakot, amikor viszonylag nagyobb műtrágyaadagokat alkalmaztak az üzemek. A vizsgálat a természetes és a humán eredetű környezeti tényezők együttes, hosszú távú hatása törvényszerűségeinek tanulmányozására irányult.
A vizsgált, döntően barna erdőtalajok által borított régióban a talajok kémhatása az expozíciós idő alatt általában 1 pH-értékkel csökkent, a szervesanyagtartalom viszont nem változott.
Az oldható Cd- és Cr-tartalom a homok mechanikai összetételű területen szignifikánsan csökkent a megfigyelés 26–28 éve alatt, a kötöttebb talajokon nem történt igazolható változás. A homoktalajokon megfigyelt változást a savanyodás hatására fokozódó kilúgozódásnak tulajdonítjuk.
Közlekedési eredetű szennyezést nem tudtunk kimutatni. A szilárd burkolatú közlekedési utak 200 m-es környezetében és az attól nagyobb távolságra mért oldható nehézfémtartalom nem különbözött szignifikánsan.
Nem volt kimutatható összefüggés a talajok oldható nehézfémtartalmának változása és a műtrágyázás hatására változó oldható P- és K-tartalom között.
A vizsgált régióban a talajok oldható Co- és Pb-tartalma szignifikánsan növekedett a megfigyelési idő alatt. A növekedés 70–80 %-ban magyarázható az oldódási és redoxi folyamatok során keletkező könnyen oldható Mn-, Fe- és Altartalommal. Az összefüggésben a meghatározó szerepet a mangán játszotta.
Összességében megállapítható, hogy a vizsgált területen a talajok könnyen oldható nehézfémtartalmának változásait nem külső szennyezés, hanem a talajhasználat által befolyásolt mállási folyamatok és a talajkomponensek közötti átrendeződés okozza.
Adriano, D. C. , 1992. Biogeochemistry of Trace Metals. Lewis Publishers. Boca Raton–Ann Arbor–London–Tokyo.
Ainsworth, C. C. et al., 1994. Cobalt, cadmium, and lead sorption to hydrous iron oxide residence time effect. Soil Sci. Soc. Am. J. 58. 1615–1623.
Backes, C. A. et al., 1995. Kinetics of cadmium and cobalt desorption from iron and manganese oxides. Soil Sci. Soc. Am. J. 59. 778–785.
Baghdady, N. H. & Sippola, J., 1984. Extractability of polluting elements Cd, Cr, Ni and Pb of soil with three methods. Acta Agriculturae Scandinavica. 34. 345–348.
Bibak, A. , 1994. Cobalt, copper, and manganese adsorption by aluminium and iron oxides and humic acid. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 25. 3229–3239.
Bibak, A., Gerth, J. & Borggaard, O. K., 1995a. Retention of cobalt by an Oxisol in relation to the content of iron and manganese oxides. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 26. 785–798.
Bibak, A., Moberg, J. P. & Borggaard, O. K., 1995b. Cobalt retention by Danish Spodosol samples in relation to contents of organic matter and aluminium, iron and manganese oxides. Acta Agriculturae Scandinavica. Section B. Soil and Plant Science. 45. 153–158.
Borggaard, O. K. , 1988. Adsorption of cobalt by soil iron oxides at low solution concentration. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 19. 447–459.
Coughlin, B. R. & Stone, A. T., 1995. Nonreversible adsorption of divalent metal ions (MnII, CoII, NiII, CuII, and PbII) onto goethite: effects of acidification, FeII addition, and picolinic acid addition. Environmental Science and Technology. 29. 2445–2455.
Csathó P. , 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. MTA TAKI. Budapest.
Davies, B. E., Paveley, C. F. & Wixson, B. G., 1993. Use of limestone wastes from metal mining as agricultural lime: potential heavy metal limitations. Soil Use and Management. 9. 47–52.
Debreczeni, B. & Debreczeni B-NÉ 1994. Trágyázási kutatások, 1960–1990. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Debreczeni, K. et al., 2000. Effect of increasing fertilizer doses on the soluble P, Cd, Pb, and Cr content of soils. Commun. Soil Sci. Plant Anal. 31. 1825–1835.
Eick, M. J. et al., 1999. Kinetics of lead adsorption/desorption on goethite: residence time effect. Soil Sci. 164. 28–39.
Elkhatib, E. A., Elshebiny, G. M. & Mohamed, A. A., 1993. Extractability and availability of lead from calcareous Egyptian soils. Arid Soil Research and Rehabilitation. 7. 113–124.
Elless, M. P. & Blaylock, M. J., 2000. Amendment optimization to enhance lead extractability from contaminated soils for phytoremediation. International Journal of Phytoremediation. 2. 75–89.
Ford, R. G., Bertsch, P. M. & Farley, K. J., 1997. Changes in transition and heavy metal partitioning during hydrous iron oxide aging. Environmental Science and Technology. 31. 2028–2033.
Garcia-Miragaya, J. , 1984. Levels, chemical fractionation, and solubility of lead in roadside soils of Caracas, Venezuela. Soil Sci. 138. 147–152.
Gyori, Z. et al., 1994. Soil Analyses in the Rothamsted Park Grass Experiment. Agrokémia és Talajtan. 43. 319–327.
Hooda, P. S., Alloway, B. J. & Naidu, R., 1998. Cadmium and lead sorption behaviour of selected English and Indian soils. Geoderma. 84. 121–134.
Jokova, M. , 1998. Relationship between distribution of manganese and cobalt or lead along depth of some Bulgarian soils. Bulgarian Journal of Agricultural Science. 4. 37–42.
Kabata-Pendias, A. & Pendias, H., 1992. Trace Elements in Soils and Plants. 2nd ed. CRC Press. Boca Raton–Ann Arbor–London.
Kádár I. , 1991. A talajok és növények nehézfém-tartalmának vizsgálata. Környezet- és Természetvédelmi Kutatások. KTM–MTA TAKI. Budapest.
Kádár I. , 1995. A talaj–növény–állat–ember tápláléklánc szennyezodése kémiai elemekkel Magyarországon. MTA TAKI. Budapest.
Korte, N. E. et al., 1976. Trace element movement in soil: Influence of soil physical and chemical properties. Soil Sci. 122. 350–359.
Mckenzie, R. M. , 1980. The adsorption of lead and other heavy metals on oxides of manganese and iron. Aust. J. Soil Res. 18. 61–73.
Mclaren, R. G., Lawson, D. M. & Swift, R. S., 1986. Sorption and desorption of cobalt by soils and soil components. J. Soil Sci. 37. 413–426.
Moalla, S. N. & Pulford, I. D., 1995. Mobility of metals in Egyptian desert soils subject to inundation by Lake Nasser. Soil Use and Management. 11. 94–98.
Molnáros I. , 2000. Vas megyei talajok felveheto mikroelem-készletének tanulmányozása. PhD értekezés. Keszthely.
Mota, A. M., Rato, A. B. & Simoes-Goncalves, M. L., 1996. Competition of Al3+ in complexation of humic matter with Pb2+: a comparative study with other ions. Environmental Science and Technology. 30. 1970–1974.
Phillips, I. R. , 1999. Copper, lead, cadmium, and zinc sorption by waterlogged and airdry soil. Journal of Soil Contamination. 8. 343–364.
Pinszkij, D. L. , 1995. Koéfficientü szelektivnoszti i velicsinü makszimal'noj adszorbcii Cd2+ i Pb2+ pocsvami. Pocsvovedenie. 4) 420–428.
Singhal, J. P. & Singh, R. P., 1976. A kicserélodési reakciók termodinamikájának tanulmányozása agyagokon. Kobalt kicserélodés Al-montmorilloniton. Agrokémia és Talajtan. 25. 221–230.
Sváb, J. , 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.
Szucs M. & Szucs M.-NÉ, 2001. Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelem- tartalmának hosszú ido alatt bekövetkezett változása. Agrokémia és Talajtan. 50. 285–296.
Takács M. , 1983. Az ólomtartalom változásának vizsgálata az Általér Környezetvédelmi Modellterület néhány talajtípusán. Agrokémia és Talajtan. 32. 510–513.
Tamás J. , 1992. Potenciálisan toxikus nehézfémkészlet változása szennyvíziszapokkal kezelt talajokban. Kandidátusi értekezés. Budapest.
Toth, J., Tomas, J. & Lazor, P., 2000. Hodnotenie biopristupnosti kadmia, olova, medi, zinku a chromu v silne kontaminovanej fluvizemi. Acta Fytotechnica et Zootechnica. 3. 25–28.