View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Savanyú homokos, kovárványos barna erdőtalajon, a nyírlugosi műtrágyázási tartamkísérlet öt évében (1964, 1966, 1968, 1970, 1972) vizsgáltam a csapadékmennyiség és a N-, P-, K-, Mg-műtrágyázás hatását a rozs termésére. A főbb eredményeket az alábbiakban ismertetem:

  • Az „általános” (HARNOS, 1993) és a rozsra specifikus csapadékhiány határértékek alapján átlagos (1965–1966), aszályos (1963–1964, 1967–1968, 1971–1972) és csapadékbő (1969–1970) évjáratokat különítettünk el.
  • A kísérletek évhatását elsősorban a nyári félévek, a vegetációs időszakok és a vetést megelőző hónapok csapadékviszonyai határozták meg döntően.
  • Trágyázás nélkül az időjárási anomáliák (aszály, csapadékbőség) ellenére sem adódtak szignifikáns terméskülönbségek (átlagos év: 1,66 t ha−1, aszályos év: 1,51 t ha−1, csapadékbő év: 1,47 t ha−1).
  • Gyenge (N: 30 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápanyagellátásnál a termések 2,01–3,04 ha−1 között változtak. A nagy (0,5-1,0 t ha-1) szórások miatt a műtrágyázási hatások instabililak voltak. Az átlagos évjárat hozama több mint 1,0 t ha−1-ral múlta felül a kontrollparcellákét. A csapadékbő és aszályos években 10 és 14 %-kal csökkent a termés.
  • Közepes (N: 60 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) trágyázáskor az átlagos évhatás esetén a maximális termés meghaladta a 3,5 t ha-1-t. Kimutatható volt a NP-, NPK- és a NPKMg-kezelések szignifikáns termésnövelő hatása az önálló N-trágyázással szemben. A termések instabilitása kifejezetten növekvő tendenciát (0,7–1,3 t ha−1) mutatott. A csapadékbő évjáratban az aszálykárt háromszoros mértékben meghaladóan, 20 %-kal csökkent a hozam.
  • Jó (N: 90 kg ha−1 +NP, NK, NPK, NPKMg kombinációk) tápelem-ellátottságnál átlagos évben a termések meghaladták a 3,5 t ha-1-t. A N-kezelések és P-, K-, Mg-kombinációik hatását a kedvezőtlen években (aszály, csapadékbő) stagnálás és terméscsökkenés jellemezte. A termések instabilitása tovább fokozódott (1,0–1,8 t ha−1). Aszályos évben 17, a csapadékbőben 52 %-kal csökkent a termés. A N-, NP-, NK- és NPK-kezelésekkel szemben a NPKMg-táplálás mindkét időjárási anomália károsító hatásának jelentős mértékű csökkenését eredményezte. A NPK-kezelések -21 %-os és -39 %-os aszályos és csapadékbő évjáratú kárértékei a kiegészítő Mg-trágyázás hatására -4 és -11 %-ra mérséklődött.
  • A vegetációs periódusbani csapadékmennyiség és a termés között a nitrogén adagjaitól, ill. a NP-, NK-, NPK- és NPKMg-kombinációktól függő szoros másodfokú összefüggéseket kaptunk. A legkedvezőbb, 4,0 t ha-1 körüli termések a 400–500 mm csapadékmennyiségek között jelentkeztek. Az 500 mm felettiek erőteljesen terméscsökkentő hatásúak voltak.

  • Antal, J., 1973. Növénytermesztési módszerek gyengén humuszos karbonátos homoktalajon. Doktori értekezés. Szeged

  • Barber, A. S., 1960. The influence of moisture and temperature on phosphorus and potassium availability. Trans. 7th Intern. Congr. Soil. Sci. 2. 435442.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Bocz, E., 1993. Globális felmelegedés. In.: Vízellátottsági és öntözési jelzés (Szerk.: UNGVÁRI I.)23. DATE. Debrecen.

  • Bocz E. , 2001. Magyarország vízellátottságának romlása. In.: Vízellátottsági és öntözési jelzés (Szerk.: LUNCZER S.) 12. DATE. Debrecen.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csathó P. , 1989. Az NPK mutrágyázás hatása a kukorica fiatalkori fejlodésére, szélvihar okozta megdolésére és termésére. Növénytermelés. 38. 335346.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Csathó, P., Lásztity, B. & Sarkadi, J., 1991. Az „évjárat” hatása a kukorica termésére és terméselemeire P-mutrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 40. 339351.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Cserháti S. & Kosutány T., 1887. A trágyázás alapelvei. Orsz. Gazd. Egyl. Könyk. Váll. Budapest.

  • Debreczeni B. & Debreczeni B.-NÉ, 1983. A tápanyag- és vízellátás kapcsolata. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Egerszegi S. , 1958. A laza homoktalajok mély termorétegének kialakítása és tartós megjavítása. MTA Agrártud. Közlem. 13. 83111.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • FAO, 2002. Adatbázis. Róma.

  • Gericke, S., 1949. Beziehung zwischen den Wachstumsfaktoren Wasser, Phosphorsaure und Kali. I. Zeitschr. Pflanzenern. Düngung und Bodenk. 44. 171198.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gericke, S., 1950. Beziehung zwischen den Wachstumsfaktoren Wasser, Phosphorsaure und Kali. II. Zeitschr. Pflanzenern. Düngung und Bodenk. 49. 170190.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Gyorffy B. , 1988. Az 1983. évi aszály hatása és tanulságai. Magyar Tudomány. 1988/4. 249254.

  • Gyuricza, CS. & Birkás M., 2000. A szélsoséges csapadékellátottság hatása egyes növénytermesztési tényezokre barna erdotalajon, kukoricánál. Növénytermelés. 49. 691706.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Harnos ZS. , 1993. Idojárás és idojárás–termés összefüggéseinek idosoros elemzése. In.: Aszály 1983 (Szerk.: BARÁTH CS.-NÉ, GYORFFY B. & HARNOS Zs.) 943. KÉE. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Hepp F. , 1992. Homoktalajokon, szántóföldi növényekkel végzett hazai tartamkísérletek eredményeinek ismertetése 1950–1990. Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kiadványa. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Horváth S. & Márton L., 1985. A burgonya mutrágyázás hasznosulásának üzemi elemzése. Növénytermelés. 34. 409415.

  • Kádár I. , 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I. & Szemes I., 1994. A nyírlugosi tartamkísérlet 30 éve. MTA TAKI. Budapest.

  • Kádár I. , Szemes I. & Lásztity B., 1984. Az „évhatás” és a tápláltság összefüggése oszi rozs tartamkísérletben. Növénytermelés. 33. 235241.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Kováts A. , Márton L. & Szabó L., 1985. A humusz és a pH kapcsolatának elemzése nagyüzemi táblák talajvizsgálati eredményei alapján. Növénytermelés. 34. 507512.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Láng G. , 1971. Az intenzív mutrágyázás néhány növénytermesztési problémája Magyarországon. Nemz. Mg. Szemle. 15. (4 ) 3337.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Láng I. , 1971. A nitrogén és a foszfor érvényesülés, valamint kölcsönhatás tartamkísérletekben homoktalajon. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 30. 507510.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Láng I. , 1993. Bevezetés. In.: Aszály 1983 (Szerk. BARÁTH CS.-NÉ, GYORFFY B. & HARNOS Zs.) 57. KÉE. Budapest.

  • Márton L. , 2000. Az NPK mutrágyázás hatása a burgonya (Solanum tuberosum L.) termésére. PhD disszertáció. VE GMK. Keszthely.

  • Márton L. , 2001. Évhatás vizsgálata Tisza-vidéki mutrágyázási tartamkísérletben. Kézirat. SZIE. Gödöllo.

  • Mészáros E. , 1996. Módosított üvegházhatás. Magyar Tudomány. 1996/3. 292297.

  • Németh I. , 1975. Trágyázás hatása a különféle burgonyafajták hozamának és beltartalmának alakulására. III. Trágyázás és csapadék hatása a különbözo burgonyafajták tövenkénti gumószámának alakulására, annak összefüggése a terméssel. Növénytermelés. 24. 227234.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Németh T. , 1996. Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma. MTA TAKI. Budapest

  • Rácz, L. , 1999. Climate History of Hungary Since 16th Century: Past, Present and future. Discussion paper. Center for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, Pécs.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Ruzsányi L. , 1996. Az aszály hatása és enyhítésének lehetoségei a növénytermesztésben. In.: Éghajlat, idojárás, aszály II. Az aszály enyhítésének lehetoségei (Szerk.: CSELOTEI L. & HARNOS ZS.) 548. KÉE. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sarkadi J. , Balla A.-NÉ & Miklayné Tüdos E., 1984. Mutrágyázási tartamkísérletek eredményei mezoföldi mészlepedékes csernozjom talajon. I. N- és P-mutrágyahatások az oszi búza kísérletekben. Agrokémia és Talajtan. 33. 355374.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Stefanovits P. , 1966. Hazánk homoktalajainak jellemzése. In: Növénytermesztés homokon. (Szerk.: ANTAL J.) 922. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation
  • Sváb J. , 1979. Többváltozós módszerek a biometriában. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • Sváb J. , 1981. Biometriai módszerek a kutatásban. Mezogazdasági Kiadó. Budapest.

  • VAN DER PAAUW, 1959. Stikstofbehoefte in afhankelijkheid van het weer in de voorafgaande winter. Landbouwk. Tijdschr.'s Grav. 20. 679688.

    • Search Google Scholar
    • Export Citation

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 3 0
Jul 2020 2 0 0
Aug 2020 3 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 1 0 0
Nov 2020 0 1 0
Dec 2020 0 0 0