A karbonátos szoloncsák szikesek megjavíthatóságának tanulmányozása céljából a Duna-völgy É-i felében lévo Szunyogpusztai Szikjavítási Telepünkön 33 éven át vizsgáltuk az 50 % CaSO4×2H2O-t tartalmazó gipsziszap növekedo adagjainak (20, 40 és 80 t/ha) talajjavító hatását. (A kísérlet elso 11 évében, Herke irányítása alatt elért eredményeket, könyvében ismertette (Herke, 1983). A kísérlet erosen meszes, homokos vályog összetételu, 65-75 cm szelvényvastagságú talajára a gipsziszapot a természetes gyep feltörése után 2/3 + 1/3 arányban megosztva, a kísérlet 1. és 4. évében szórtuk ki. A kísérletben szántóföldi növényeket termesztettünk, melyeket évente mutrágyázásban (50-90 kg N/ha + 60 kg P2O5/ha)és 3 esetben istállótrágyázásban (19, 19 és 32 t/ha) részesítettük. A 6 alkalommal végzett talajvizsgálatok eredményei alapján a következo megállapítások tehetok. A rendszeresen végzett, 18-20 cm mélységu talajmuvelés hatására a talaj megváltozott vízháztartása, nedvességdinamikája révén gipszezés nélkül is fokozatos és jelentos mértéku javulás következett be, elsosorban a muvelt talajrétegben. Különösen a sótartalom csökkenése volt nagyarányú. A gipsziszap adagjától függo mértéku és mélységu talajjavulást okozott, melyet a rendszeres talajmuvelés igen jelentosen elosegített. A javulás folyamata gipszezést követoen igen gyors volt, mely az évek során egyre jobban lelassulva, a gipszadagoktól függo ideig továbbfolytatódott. A 40, foként a 80 t/ha gipsziszapot kapott talajban a javulás még a 16. év után is folytatódott, foként az addig kevésbé megjavult mélyebben lévo talajrétegekben. Csak a 25-28 cm vastagságú talajréteg teljes megjavítására, a Herke-féle Na-érték alapján számított gipszadag (80 t/ha gipsziszap = 40 t/ha gipsz) idézett elo olyan mértéku talajjavulást, amely lehetové tette a szántóföldi növények eredményes termesztését. A javulás mértéke, a talajmuvelésnek köszönhetoen, a számítottnál sokkal nagyobb volt. A kísérlet 21. évében a talaj szelvényének pH-ja 8,11-8,82-re, szódában kifejezett lúgossága 0,02-0,13-ra, a Herke-féle Na-értéke 1,49-1,72 me/100 g-ra csökkent, míg a 20 órás kapilláris vízemelés nulláról 391-180 mm-re nott. A szántóföldi növények termése döntoen a talaj javulásának mértéke szerint alakult, tehát a gipszadagok növekedésével és az évek elorehaladtával nott, melyhez az agrotechnika színvonalának javulása is jelentosen hozzájárult. A 80 t/ha gipsziszappal javított talajon - az elso évek kivételével - a jó talajokon szokásos terméseredményeket értük el. A 33 éven át folytatott kísérlet eredményei bizonyítják, hogy a vékony szelvényu, homokos vályog összetételu szoloncsák szikesek kello mennyiségu gipsszel véglegesen, és jól megjavíthatók, melyeken megfelelo agrotechnikával jó talajokhoz hasonló termésátlagok érhetok el. A szikjavítás azonban nagyon költséges, ami nagyarányú alkalmazását nem teszi lehetové.
Genkel P. A., 1951. A növények szárazságturése. Akadémiai Kiadó. Budapest.
A növények szárazságturése , ().
Harmati I., 2000a. A vízrendezések hatása a Duna-vőlgy szikes talajaira. Agrokémia és Talajtan. 49. 369--382.
'A vízrendezések hatása a Duna-vőlgy szikes talajaira ' () 49 Agrokémia és Talajtan. : 369 -382 .
Harmati I., 2000b. A Duna-völgyi szikes talajok és ezek talajvizeinek sótartalma. Agrokémia és Talajtan. 49. 400--415.
'A Duna-völgyi szikes talajok és ezek talajvizeinek sótartalma ' () 49 Agrokémia és Talajtan. : 400 -415 .
Herke, S., & Harmati, I., 1965. Ameloration and utilization of alkali soils of the solonchak and solonchak-solonetz types in the region between the Rivers Danube and Tisza. Agrokémia és Talajtan. 14. Suppl. 313--322.
'Ameloration and utilization of alkali soils of the solonchak and solonchak-solonetz types in the region between the Rivers Danube and Tisza. ' () 14 Suppl. Agrokémia és Talajtan. : 313 -322 .
Várallyay Gy., 1966. A Duna--Tisza közi talajok sómérlegei. Sómérlegek természetes (öntözés nélküli) viszonyok között. Agrokémia és Talajtan. 15. 423--452.
'A Duna-Tisza közi talajok sómérlegei. Sómérlegek természetes (öntözés nélküli) viszonyok között. ' () 15 Agrokémia és Talajtan. : 423 -452 .
Várallyay Gy., 1967. A duna-völgyi talajok sófelhalmozódási folyamatai. Agrokémia és Talajtan. 16. 327--356.
'A duna-völgyi talajok sófelhalmozódási folyamatai. ' () 16 Agrokémia és Talajtan. : 327 -356 .
Harmati I. & Szekér T., 1969. Szoloncsák--szolonyec (meszes-szódás) szikesek komplex javítása és ennek eredményei. Délalföldi Mezogazdasági Kísérleti Intézet (Szeged) Kiadványa. 6. 157--180.
'Szoloncsák-szolonyec (meszes-szódás) szikesek komplex javítása és ennek eredményei. ' () 6 Délalföldi Mezogazdasági Kísérleti Intézet (Szeged) Kiadványa. : 157 -180 .
Herke S., 1949. A nátriumsók szerepe a szikes talajok javításánál. Mezogazdasági Tudományos Közlemények. I.
Herke S., 1957. A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása. MTA Agrártud. Oszt. Közlem. 11. 307.
'A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása ' () 11 MTA Agrártud. Oszt. Közlem. : 307 .
Herke S., 1983. Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna-völgyében. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Szikes talajok javítása és hasznosítása a Duna-völgyében , ().