Löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon, az MTA TAKI Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérletet állítottunk be 1991 tavaszán. A termohely talajának szántott rétege mintegy 5 % CaCO3-ot és 3 % humuszt tartalmazott, felveheto tápelemekkel való ellátottsága: Ca, Mg, Mn, Cu kielégíto, N és K közepes, P és Zn gyenge volt. A talajvíz 15 m mélyen helyezkedik el, a terület vízmérlege negatív, aszályra hajló. A 13 vizsgált mikroelem sóit 4-4 szinten alkalmaztuk 1991 tavaszán, a kukorica vetése elott. A 13 x 4 = 52 kezelést 2 ismétlésben állítottuk be összesen 104 parcellán split-plot elrendezésben. A terhelési szintek 0, 90, 270 és 810 kg/ha mennyiséget jelentettek elemenként AlCl3, NaAsO2, BaCl2, CdSO4, K2CrO4, CuSO4, HgCl2, (NH4)6Mo7O24, NiSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, SrSO4 és ZnSO4 formájában. A 100-100-100 kg/ha N-P2O5-K2O alaptrágyázás egységesen történt az egész kísérletben ammonnitrát-, szuperfoszfát- és kálisómutrágyákkal. A növényi sorrend kukorica, sárgarépa, burgonya, borsó, cékla, spenót, búza és napraforgó volt. A 9. évben végzett sóska- kísérletünk eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: A 13 vizsgált elembol csak az arzén, kadmium és szelén bizonyult toxikusnak a sóskára 1999-ben. Ebben a kielégíto csapadék-ellátottságú évben a kontrollparcellákon 40 t/ha föld feletti zöld (ill. 2,8 t/ha légszáraz) tömeg képzodött 7-8 % légszárazanyag-tartalommal. Maximális As-terhelésnél a zöld hajtás hozama 28 %-kal, a maximális Cd-terhelésnél 52 %-kal csökkent. A 9 évvel ezelott adott 90 kg/ha Se-terhelés 35 %-os depressziót okozott, a 270 és 810 kg/ha terhelésnél pedig a növényzet ki sem kelt.- A kontrollhoz viszonyítva erosen szennyezett talajon a Ba, Cu és Zn 2-3, az Pb és Sr 4-5-, a Ni és Cr átlagosan 7-, a Mo 39-, a Cd 102-szeresére, a Se közel 6-ezerszeresére dúsult a növényi hajtásban. A Hg- 0,5, az As-koncent-ráció 3,6 mg/kg értéket ért el a légszáraz anyagban. A Hg-, As-, Cd-, Pb-, Mo- és Se-kezelésekben (a nagyobb terhelésnél) a termék humán fogyasztásra, ill. takarmányozásra alkalmatlanná vált.- A talaj/növény transzfer koefficiens az egyes elemek esetében az alábbinak adódott a maximális terhelésnél (kivétel a Se): Se: 15,6, Sr: 0,42, Mo: 0,28, Ba: 0,15, Zn: 0,10, Cd: 0,07, Ni: 0,03, Cu: 0,02, As és Cr: 0,01, Pb: 0,006 és Hg: 0,002. A sóska a spenóthoz viszonyítva mérsékelt elemfelhalmozódást jelzett.- A sóska hajtása gazdag ásványi anyagokban, esszenciális elemekben, de szegény nitrátban. A K 4,80 %, N 2,40 %, Ca 1,55 %, P 0,94 %, Mg 0,80 %, S 0,26 %, Fe 265 mg/kg, Mn 113 mg/kg, Na 49 mg/kg, NO3-N 31 mg/kg, Co 0,2 mg/kg átlagos koncentrációt mutatott a légszáraz anyagban.- A 2,8 t/ha légszáraz föld feletti termésben 134 kg K, 67 kg N, 43 kg Ca, 26 kg P, 22 kg Mg, 8 kg S, 742 g Fe, 316 g Mn, 137 g Na és 0,06 g Co épült be. A 10 t/ha zöld föld feletti hajtás fajlagos elemigénye hasonló körülmények között 17 kg N, 15 kg P2O5, 40 kg K2O, 15 kg CaO, 9 kg MgO és 2 kg S mennyiséget jelenthet. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára.- A fitoremediáció csak az enyhén szennyezett talajok tisztítására lehet alkalmas, amennyiben megfelelo hiperakkumulátor növényfajjal rendelkezünk és a termesztési technika is rendelkezésre áll. Hasonló viszonyok között a sóska termése egy évszázad alatt állíthatná helyre a Se-mentes, 800 év alatt a Mo-mentes, 5-6 ezer év alatt a Cd-mentes vagy 45 ezer esztendo alatt a Cr-mentes (szennyezetlen, eredeti állapotú) talajt a 90 kg/ha terhelés esetén.- Az oxálsav koncentrációja 3-16 mg/g között ingadozott a sóska hajtásának szárazanyagában. Emelkedett átlagos értékeket 10 mg/g felett a Cd-, Pb- és Sr-kezelésekben, míg alacsony tartalmakat az As-, Cu- és Zn-kezelésekben mértünk.
Sauerbeck, D., 1991. Plant, element and soil properties governing uptake and availability of heavy metals derived from sewage sludge. Water, Air, Soil Pollut. 57--58. 227--237.
'Plant, element and soil properties governing uptake and availability of heavy metals derived from sewage sludge. ' () 57-58 Water, Air, Soil Pollut. : 227 -237 .
Simon L., 1998. Talajszennyezés, talajtisztítás. GATE Mezogazd. Foiskolai Kara. Nyíregyháza.
Talajszennyezés, talajtisztítás , ().
Terbe I., 1994. Spenót. In: Zöldségtermesztok kézikönyve. (Szerk.: Balázs S.) 571--576. 2. javított kiadás. Mezogazda Kiadó. Budapest.
, () 571 -576 .
Balázs S. (szerk.), 1994. Zöldségtermesztok kézikönyve. 2. jav. kiadás. Mezogazda Kiadó. Budapest.
Zöldségtermesztok kézikönyve. 2. jav. kiadás , ().
Bergmann, W., 1988. Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.
Ernährungsstörungen bei Kulturpflanzen , ().
Lehoczky, É., Szabados, I. & Marth, P., 1996. Cadmium content of plants as affected by soil cadmium concentration. In: Soil and Plant Analysis in Sustainable Agriculture and Environment. (Eds.: Hood, T. M. & Jones, J. B.). 827--839. Marcel Dekker Inc. New York.
Soil and Plant Analysis in Sustainable Agriculture and Environment , () 827 -839 .
Lehoczky, é. et al., 1998. Effect of liming on the heavy metal uptake of lettuce. Agrokémia és Talajtan. 47. 229--234.
'Effect of liming on the heavy metal uptake of lettuce. ' () 47 Agrokémia és Talajtan. : 229 -234 .
Marschner, H., 1985. Einfluss von Standort und Wirtschaftsbedingungen auf die Nitratgehalte in verschiedenen Pflanzenarten. Landw. Forsch. Sonderh. 16--23.
Einfluss von Standort und Wirtschaftsbedingungen auf die Nitratgehalte in verschiedenen Pflanzenarten , () 16 -23 .
MÉM NAK, 1979. Mutrágyázási irányelvek ás üzemi számítási módszer. MÉM NAK. Budapest.
Mutrágyázási irányelvek ás üzemi számítási módszer , ().
Németh, T. et al., 1993. Mobility of some heavy metals in soil--plant system studied on soil monoliths. Water Sci. Tech. 28. 389--398.
'Mobility of some heavy metals in soil-plant system studied on soil monoliths. Water Sci. ' () 28 Tech. : 389 -398 .
Révai Lexikon, 1925. Révai Nagy Lexikona. XVI. kötet. Szócikk. Rumex L. 438. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. Budapest.
Révai Nagy Lexikona. XVI. kötet. Szócikk. Rumex L , () 438 .
Sauerbeck, D., 1982. Welche Schwermetallgehalte in Pflanzen dürfen nicht überschritten werden, um Wachstumsbeeinträchtigungen zu vermeiden? Landw. Forsch., Sh. 39. 108--129.
'Welche Schwermetallgehalte in Pflanzen dürfen nicht überschritten werden, um Wachstumsbeeinträchtigungen zu vermeiden? ' () 39 Landw. Forsch., Sh. : 108 -129 .
Sauerbeck, D., 1985. Funktionen, Güte und Belastbarkeit des Bodens aus agriculturchemischer Sicht. Materialen zur Umweltforschung. Kohlhammer Verlag. Stuttgart.
Materialen zur Umweltforschung , ().
Bingham, F. T. et al., 1975. Growth and cadmium accumulation of plants grown on a soil treated with cadmium-enriched sewage sludge. J. Environ. Qual. 4. 207--211.
'Growth and cadmium accumulation of plants grown on a soil treated with cadmium-enriched sewage sludge ' () 4 J. Environ. Qual. : 207 -211 .
Brauer, H., 1998. Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Springer Verlag. Berlin.
Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik , ().
Chaney, R. L., 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. In: Proc. Int. Symp. Land Application of Sewage Sludge. (Eds. Canali et al.) 259--324. Tokyo. Japan.
Land Application of Sewage Sludge , ().
Csathó P., 1994. A környezet nehézfém-szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA TAKI. Budapest.
A környezet nehézfém-szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle , ().
Cselotei L., Nyújtó S. & Csáky A., 1993. Kertészet. 5. átdolg. kiadás. Mezogazda Kiadó. Budapest.
Kertészet. 5. átdolg. kiadás , ().
Kádár I., 1995. A talaj—növény—állat—ember tápláléklánc szennyezodése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM—MTA TAKI. Budapest.
A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyezodése kémiai elemekkel Magyarországon , ().
Kádár I. & Daood H., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a búzára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 50. 353--370.
'Mikroelem-terhelés hatása a búzára karbonátos csernozjom talajon. ' () 50 Agrokémia és Talajtan. : 353 -370 .
Kádár I. & Pálvölgyi L., 2003. Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52. 79--92.
'Mikroelem-terhelés hatása a napraforgóra karbonátos csernozjom talajon. ' () 52 Agrokémia és Talajtan. : 79 -92 .
Kádár I., Daood H. & Radics L., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 50. 335--352.
'Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. ' () 50 Agrokémia és Talajtan. : 335 -352 .
Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available mikronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223--232.
'A comparison of eight extractants for the deter-mination of plant available mikronutrients in soils. Acta Agr. ' () 123 Fenn. : 223 -232 .