View More View Less
  • 1 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó út 15.
  • 2 MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Budapest
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet kontroll- és a 810 kg ha terhelésu parcellák talaját a kísérlet 3., 6. és 10. évében mintáztuk meg 30 cm-es rétegenként 60, 90 és 290 cm-es mélységig, 5-5 fúrólyuk anyagából képezve átlagmintákat. A mintákban meghatároztuk az NH4-acetát + EDTA-oldható elemtartalmakat Lakanen és Erviö (1971) módszerével, valamint esetenként a cc. HNO3 + cc. H2O2 kioldással becsült “összes” elemkészleteket is. Fobb eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: - A cc. HNO3 + cc. H2O2 feltárással becsült “összes” Ca-, Mg-, Sr-, As- és Se-mennyiség nott a mintavétel mélységével, míg a K, Al, Fe, Mn, P, S, Ba, Zn, Cr, Pb, Co és B elemek koncentrációja csökkent. A Hg-, Cd-, ill. Mo-tartalom a 0,1 mg/kg méréshatár alatt maradt. - Az NH4-acetát + EDTA kioldással kapott elemkészlet eltéro szelvénybeni eloszlást mutatott az “összes” mennyiséghez viszonyítva. Változott az akkumuláció dinamikája, lefutása, esetenként az iránya is. Így pl. az oldható Fe- és S-készlet a mélységgel nem csökkent, hanem nott. - A mikroelemekkel terhelt talajon érdemi vertikális elmozdulást nem mutattak az As, Hg, Cu, Ni, Pb, Ba és Sr elemek. A 30 cm alatti réteg nem szennyezodött a kísérlet 10. éve után. Ezen elemek mozgása gátolt a talaj-növény rendszerben, akkumulációjuk a föld feletti növényi szervekben általában 5-10 mg/kg szárazanyag koncentráció alatt maradt. Ennél nagyobb dúsulást a Ba és Sr elemek jeleztek. Összességében ez a hét elem nem minosül veszélyes szennyezonek e termohelyen a talajra, növényre vagy a talajvízre. Fitotoxicitást az extrémebb As-terhelés indukált egyes növényfajoknál.  - Adataink szerint mérsékelt kilúgzás állhat fenn a cink és kadmium esetén, amennyiben szennyezett talajon a 30-60 cm-es rétegben a kontrollhoz viszonyítva már nagyságrendi dúsulás figyelheto meg. Akkumulációjuk a növény föld feletti szerveiben mérsékelt volt, de a kadmium esetében ez fogyasztásra alkalmatlan termést eredményezett. A cink e termohelyen nem minosül veszélyes szennyezonek a talajra, növényre vagy a talajvízre. A kadmium erosen veszélyes tényezo humántoxikológiai szempontból és az extrémebb Cd-szennyezés fitotoxikusnak is bizonyult. - A Cr, Se és Mo (kromát, szelenát, molibdenát anionformák) rendkívüli mobilitást mutattak a karbonátos talajban és részben a talaj-növény rendszerben. A 10. év végén a Mo-lemosódás elérte a 160 cm-t, míg a Cr lemosódása meghaladta a 290 cm-t, a mintavétel maximális mélységét. A króm a föld feletti növényi szervekben alig kimutathatóan dúsult, gyors kimosódásával foként a talajvizeket veszélyeztetheti. A szelén hiperakkumulációt jelzett a föld feletti részekben sok ezerszeres dúsulással és kifejezett fitotoxicitással. A molibdén szintén 2-3-nagyságrendi akkumulációval tunt ki, mérgezo termést eredményezve. Kísérleti körülményeink között mindhárom elem veszélyes szennyezonek minosül, a jól szellozött karbonátos talajban az anionformák mobilisak maradnak. - Az egyes elemek e módszerrel kapott talajbani oldhatósága és a növényi felvétele között nem volt kimutatható összefüggés, ezért a talajvizsgálati eredményeket növénykísérletekben elemenként szükséges kalibrálni.

  • Bouwer, H., Lance, J. C. & Riggs, M. S., 1974. High-rate land treatment II. Water quality and economic aspects of the Flushing Meadows project. J. Water Poll. Control. 46. 844--849.

    'High-rate land treatment II. ' () 46 Water quality and economic aspects of the Flushing Meadows project. J. Water Poll. Control. : 844 -849.

    • Search Google Scholar
  • Csathó P., 1994. A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle. MTA TAKI. Budapest.

    A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Tematikus szakirodalmi szemle , ().

    • Search Google Scholar
  • Loch J., 1983. Agrokémia. In: Loch J. & Nosticzius Á.: Alkalmazott kémia. 17--197. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.

  • Németh T., Kovács G. & Kádár I., 1988--1989. A nitrát, szulfát és az „összes” só bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 36--37. 109--126.

    'A nitrát, szulfát és az „összes” só bemosódásának vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben. ' () 36-37 Agrokémia és Talajtan. : 109 -126.

    • Search Google Scholar
  • Németh, T. et al., 1993. Mobility of some heavy metals in soil—plant system studied on soil monoliths. Water Sci. Tech. 28. 389--398.

    'Mobility of some heavy metals in soil-plant system studied on soil monoliths. ' () 28 Water Sci. Tech. : 389 -398.

    • Search Google Scholar
  • Szűcs L., 1965. A mészlepedékes csernozjomok osztályozásának továbbfejlesztése és alkalmazása. Agrokémia és Talajtan. 14. 153--170.

    'A mészlepedékes csernozjomok osztályozásának továbbfejlesztése és alkalmazása. ' () 14 Agrokémia és Talajtan. : 153 -170.

    • Search Google Scholar
  • Kádár I., 1995. A talaj—növény—állat—ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM—MTA TAKI. Budapest.

    A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon , ().

    • Search Google Scholar
  • Kádár I. & Daood, H., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a búzára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 50. 353--370.

    'Mikroelem-terhelés hatása a búzára karbonátos csernozjom talajon. ' () 50 Agrokémia és Talajtan. : 353 -370.

    • Search Google Scholar
  • Győri D., 1984. A talaj termékenysége. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    A talaj termékenysége , ().

  • Kádár, I., 1994--1995. Effect of heavy metal load on soil and crop. Acta Agron. Hung. 43. 3--9.

    () 43 Acta Agron. Hung. : 3 -9.

  • Kádár I. & Prokisch J., 2000. Mikroelem-terhelés hatása a burgonya termésére és elemtartalmára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 49. 447--464.

    'Mikroelem-terhelés hatása a burgonya termésére és elemtartalmára karbonátos csernozjom talajon. ' () 49 Agrokémia és Talajtan. : 447 -464.

    • Search Google Scholar
  • Kádár, I., Németh, T. & Kovács, G. J., 1987. Nitrogen efficiency and nitrate leaching on a calcareous chernozem soil. In: Proc. 5th Intern. Symp. CIEC, Balatonfüred, Hungary. 1. 130--137.

  • Kádár I. et al., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a borsóra karbonátos csernozjom talajon. II. Elemfelvétel, minőség és gyökérszimbiózis. Agrokémia és Talajtan. 50. 83--101.

    'Mikroelem-terhelés hatása a borsóra karbonátos csernozjom talajon. ' () 50 II. Elemfelvétel, minőség és gyökérszimbiózis. Agrokémia és Talajtan. : 83 -101.

    • Search Google Scholar
  • Lisk, D. J., 1972. Trace metals in soils, plants and animals. Adv. Agron. 24. 267--325.

    'Trace metals in soils, plants and animals. ' () 24 Adv. Agron. : 267 -325.

  • Németh, T., 1995. Nitrogen in Hungarian soils. Nitrogen management relation to groundwater protection. J. Contam. Hydrology. 20. 185--208.

    'Nitrogen in Hungarian soils. ' () 20 Nitrogen management relation to groundwater protection. J. Contam. Hydrology. : 185 -208.

    • Search Google Scholar
  • Kádár I. & Németh T., 1993. Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási kísérletben. Növénytermelés. 42. 331--338.

    'Nitrát bemosódásának vizsgálata műtrágyázási kísérletben. ' () 42 Növénytermelés. : 331 -338.

    • Search Google Scholar
  • Németh T. & Kádár I., 1999. Nitrát bemosódásának vizsgálata és a N-mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés. 48. 377--386.

    'Nitrát bemosódásának vizsgálata és a N-mérlegek alakulása egy műtrágyázási tartamkísérletben. ' () 48 Növénytermelés. : 377 -386.

    • Search Google Scholar
  • Filep Gy., 1988. Talajkémia. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    Talajkémia , ().

  • Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soil. Acta Agr. Fenn. 123. 223--232.

    'A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soil. ' () 123 Acta Agr. Fenn. : 223 -232.

    • Search Google Scholar
  • Csillag, J. et al., 1994. Study of heavy metal loading of soils in a model experiment. Agrokémia és Talajtan. 43. 196--210.

    'Study of heavy metal loading of soils in a model experiment. ' () 43 Agrokémia és Talajtan. : 196 -210.

    • Search Google Scholar

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 1 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 0 0 0