Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén löszön képzodött vályog mechanikai összetételu karbonátos csernozjom talajon 1991 tavaszán beállított szabadföldi kisparcellás mikroelem-terhelési kísérlet 11. évében, 2001-ben oszi repcével végzett vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: - A 13 vizsgált mikroelembol az arzén, kadmium és szelén bizonyult toxikusnak a fiatalkorú repcére. Az aszályos érési idoszak következtében szennyezetlen talajon 0,8 t/ha légszáraz mag, 2,0 t/ha beco és 6,0 t/ha szár termett. A föld feletti biomassza a maximális 810 kg/ha As-terhelés esetén 38 %-kal, míg maximális Se-terhelés-nél 92 %-kal csökkent (gyakorlatilag a gyomnövényzettel együtt kipusztult). A Cd-szennyezés negatív hatása az aratás idejére megszunt, sot serkento hatásúvá vált a repcére. - Az As-, Hg- és Pb-koncentráció 0,1 mg/kg érték alatt maradt a növényi szervekben erosen szennyezett talajon is. A Cr, Cu és Ni elemek enyhén, a Sr és Zn mérsékelten dúsultak a repcében, de annak minoségét (olajnyerés, takarmány) nem veszélyeztették. A Cd-felhalmozás nagyságrendi volt, és emberi, ill. állati fogyasztásra alkalmatlan terméket eredményezett. Két nagyságrendi extrém dúsulással kitunt a molibdén és a szelén, amelyek mobilisak maradtak a talaj-növény rendszerben és az élo szervezetek számára mérgezo növényi anyagot produkáltak. - A föld feletti biomasszába épült maximális mikroelemkészlet az alábbi volt: Ni 6, Cu 25, Cr 38, Zn 137, Ba és Cd 160, Se 411, Sr 991, Mo 1350 g/ha. A fitoremediáció enyhe diffúz szennyezésnél lehet perspektiva, amennyiben megfelelo hiperakkumulátor növényfajt találunk a szennyezo elemekre. Kísérleti körülményeink között a repce elméletileg pl. a Mo-szennyezést 600, Zn-szennyezést 6 ezer, a maximális 810 kg/ha Ni-szennyezést 135 ezer év alatt szüntetné meg. - Az 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermés fajlagos elemkészlete: 109 kg N, 71 kg S, 26 kg P (60 kg P2O5), 138 kg K (166 kg K2O), 161 kg Ca (225 kg CaO), 24 kg Mg (38 kg MgO). Az emelkedett fajlagos mutatók az extrém tág melléktermés/fotermés arányból következnek és 2-4-szeresen haladják meg a hazai szaktanácsadásban javasolt irányszámokat. - Kombájn betakarításnál a felvett Ca 97, K 95, S 93, Mg 84, N 71 és a P 67 %-át a táblán maradó mellékterméssel visszaszántjuk a talajba. Ilyenkor elégséges csupán a N- és P-igényrol gondoskodni trágyázással, különösen a kötöttebb, meszes termohelyeken. - A mag olajtartalmát és az olaj zsírsavösszetételét a Bo-, Mo-, Sr- és Zn-kezelésekben vizsgáltuk. Igazolható változásokat e kezelések nem okoztak. A 43 % körüli átlagos olajtartalommal és a 0,8-1,0 t/ha magterméssel 350-430 kg/ha olajhozam járt együtt. A zsírsavösszetétel a repcére jellemzo képet mutatta: az olajsav 66, linolsav 17, linolensav 10, palmitinsav 4, sztearinsav 2 %-ot tett ki átlagosan.
Sauerbeck, D., 1982. Welche Schwermetallgehalte in Pflanzen dürfen nicht überschritten werden, um Wachstumsbeeinträchtigungen zu vermeiden? Landw. Forsch. Sh. 39. 108--129.
'Welche Schwermetallgehalte in Pflanzen dürfen nicht überschritten werden, um Wachstumsbeeinträchtigungen zu vermeiden? Landw. ' () 39 Forsch. Sh. : 108 -129 .
Andersson, G., Olered, R. & Olsson, G., 1958. Zur Nährstoffaufnahme des Winterraps. Z. Acker- u. Pflanzenbau. 107. 171--179.
'Zur Nährstoffaufnahme des Winterraps. ' () 107 Z. Acker- u. Pflanzenbau. : 171 -179 .
Butte, W., 1983. Rapid derivatisation of acids for GC by pre-column transesterification of glycerids. J. Chromatogr. 261. 142--144.
'Rapid derivatisation of acids for GC by pre-column transesterification of glycerids. ' () 261 J. Chromatogr. : 142 -144 .
Brauer, H., 1998. Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Springer Verlag. Berlin—Heidelberg—Tokyo.
Chaney, R. L., 1982. Fate of toxic substances in sludge applied to cropland. In: Land Application of Sewage Sludge. 259--324. Proc. Int. Symp. Tokyo. Japan.
'Fate of toxic substances in sludge applied to cropland ' () Proc. Int. Symp. : 259 -324 .
Cooke, G. W., 1981. Value of „blueprints” in research and advisory work. In: Agricultural Yield Potentials in Continental Climates. 199--207. 16th Colloquium of International Potash Institute. Warsawa.
Cserháti S., 1901. Általános és különleges növénytermelés. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.
Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. Budapest.
Kádár I., 2003. Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 52. 105--120.
'Mikroelem-terhelés hatása az őszi árpára karbonátos csernozjom talajon. ' () 52 Agrokémia és Talajtan. : 105 -120 .
Kádár I. & Németh T., 2003. Mikroelemek kilúgzásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 52. 315--330.
'Mikroelemek kilúgzásának vizsgálata szabadföldi terheléses tartamkísérletben. ' () 52 Agrokémia és Talajtan. : 315 -330 .
Kádár I., Daood, H. & Radics L., 2001. Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 50. 181--204.
'Mikroelem-terhelés hatása a spenótra karbonátos csernozjom talajon. ' () 50 Agrokémia és Talajtan. : 181 -204 .
Kádár I., Radics L. & Bana K.-né, 2000. Mikroelem-terhelés hatása a kukoricára karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 49. 181--204.
'Mikroelem-terhelés hatása a kukoricára karbonátos csernozjom talajon. ' () 49 Agrokémia és Talajtan. : 181 -204 .
Kádár I. et al., 2001. A repce (Brassica napus L.) műtrágyázása vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 50. 559--573.
'A repce (Brassica napus L.) ' () 50 műtrágyázása vályog csernozjom talajon. I. Növénytermelés. : 559 -573 .
Lakanen, E. & Ervió, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223--232.
'A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. ' () 123 Acta Agr. Fenn. : 223 -232 .
MÉM NAK, 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzermi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Németh T., 1988. Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. Agrokémia és Talajtan. 36--37. 294--312.
'Az őszi káposztarepce tápelemfelvétele és trágyázása. ' () 36-37 Agrokémia és Talajtan. : 294 -312 .
Németh T. & Karamán J., 1986. A N-trágyázás hatása az őszi káposztarepce termésére és tápelemtartalmára. Agrokémia és Talajtan. 35. 95--104.
'A N-trágyázás hatása az őszi káposztarepce termésére és tápelemtartalmára. ' () 35 Agrokémia és Talajtan. : 95 -104 .