Karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 14. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az olajlen (Szegedi-43 fajta) magtermésének olajtartalmára, zsírsavösszetételére, ásványi elemtartalmára és elemfelvételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20% agyagot tartalmazott. A talaj oldható K, Mg, Mn és Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A fobb eredmények és következtetések: - Ezen a káliummal közepesen, foszforral gyengén ellátott termohelyen a P- és K-mutrágyázás érdemi terméstöbbleteket nem eredményezett. Optimális N-adagnak a 100 kg N/ha/év bizonyult. A 140-150 mg/kg ammónium-laktát (AL) oldható P2O5-tartalom, ill. 100 kg/ha/év N-trágyázás felett, az együttes NP-túlsúlyos kezelésekben az olajtartalom 3%-kal, a magtermés 25-30%-kal és az olajhozam 30-40%-kal csökkent. - A magtermés 1,2-2,0 t/ha, az olaj 38-41%, az olajhozam 453-789 kg/ha minimális (NP-túltrágyázás) és maximális értékeket mutatott a kezeléstol függoen. A mag olajában átlagosan 3,8% sztearinsav, 6,6% palmitinsav, 13,2% linolsav, 21,4% olajsav és 54,9% linolensav képzodött. A P-ellátás növelte, a N-trágyázás igazolhatóan mérsékelte a linolsav mennyiségét. Ellentétes irányú, de hasonló mértéku (4% körüli) változás állt be az olajsavtartalomban, azaz módosult a meghatározó linolensav/olajsav aránya. Igazolhatóan 10%-kal csökkent a linolsav mennyisége is az NP-túlsúlyos magban. - Az NP-túltrágyázás 10-12%-kal növelte a hulladék, ill. csökkentette a tiszta anyag mennyiségét a magtermésben. A csírázott magban 4-5%-kal igazolhatóan mérséklodött az ép csírák, ill. hasonló mértékben emelkedett a ki nem kelt rothadt csírák mennyisége. - Az extrém NP-túlsúlyos parcellákon nagyságrenddel nott a gyomborítottság és 20-30-szorosára emelkedett a hajtásokba épült makroelemek tömege. A K- 2-60, N- 2-34, Ca- 2-40, Mg- 0,3-6,8 és P-tartalom 0,2-4,3 kg/ha mennyiséget tett ki. A gyomok érdemi konkurensei lehetnek az olajlennek a talaj felveheto tápelemkészletének hasznosításában is. - A virágzás elott vett hajtásban a 2,5-3,5% N-, 0,30-0,45% P- és 1,5-2,5% K-koncentráció, ill. 8-10 N/P, 6-8 K/P és 1-2 N/K körüli arány lehet kívánatos, melyhez a termés, ill. olajhozam maximumai kötodtek. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadás számára. - A föld feletti betakarított termésbe aratáskor maximálisan 107 kg N, 44 kg K (53 kg K2O), 31 kg Ca, 9 kg Mg, 27 kg P (62 kg P2O5), 1-2 kg Na, 900 g Fe, 264 g Mn, 79 g Zn és 16 g Cu épült be. A fajlagos, azaz 1 t mag + a hozzá tartozó melléktermés (szár és tok) elemigénye az alábbi volt a kísérlet átlagában: 59 kg N, 32 kg P2O5, 26 kg K2O, 25 kg CaO, 8 kg MgO, 1,2 kg Na, 0,5 kg Fe, 135 g Mn, 45 g Zn, 9 g Cu. A szár + tok/magtermés aránya 1,63, a szár + tok + gyökér/mag aránya 1,93 volt átlagosan.
Bergmann, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena—Stuttgart—New York.
Nutritional Disorders of Plants , ().
Minkevics, J. A. & Borkovszkij, V. E., 1949. Maszlicsnüe kulturü. Szelhozgiz. Moszkva.
Maszlicsnüe kulturü , ().
Jahn-Deesbach, W., 1965. Die Düngung des Ölleines. In: Handbuch der Pflanzenernährung und Düngung. III. Düngung der Kulturpflanzen. 579--587. (Hrsg.: Linser, H.). Springer Verlag. Wien--New York.
Handbuch der Pflanzenernährung und Düngung. III. Düngung der Kulturpflanzen , () 579 -587 .
Kádár I., 1992. A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet. Budapest.
A növénytáplálás alapelvei és módszerei , ().
Kádár I. & Elek É., 1999. A búza (Triticum aestivum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 48. 677--690.
'A búza ( ' () 48 Triticum aestivum : 677 -690 .
Kádár I., Radics L. & Lukács D.-né, 2002. Az olajlen (Linum usitatissium L.) műtrágyázása csernozjom talajon. Növénytermelés. 51. 423--436.
'Az olajlen ( ' () 51 Linum usitatissium : 423 -436 .
Láng G., 1976. Szántóföldi növénytermelés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Szántóföldi növénytermelés , ().
Prjanisnyikov, D. N., 1965. Csasztnoe zemledelie. Izbrannüe szocsinenija. II. Izdatel'sztvo Kolosző. Moszkva.
Buzás I. et al. (szerk.) 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Cserháti S., 1991. Általános és különleges növénytermelés. Magyar-óvár. Czéh Sándor-féle könyvnyomda.
Bocz E., 1976. Trágyázási útmutató. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Trágyázási útmutató , ().
Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Növénytermesztők zsebkönyve , ().
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsh. Ann. 26. 199--214.
'Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. ' () 26 II. K. Lantbr. Högsh. Ann. : 199 -214 .
Geisler, G., 1988. Pflanzenbau. Paul Parey Verlag. Berlin—Hamburg.
Pflanzenbau , ().
Izsáki, Z., 1998. Nitrogen requirement of linseed with special regard to yield quantity and quality. Bibl. Fragmenta Agron. 3. 171--175.
'Nitrogen requirement of linseed with special regard to yield quantity and quality. ' () 3 Bibl. Fragmenta Agron. : 171 -175 .
Izsáki, Z., 2001. Nitrogen and phosphorus requirement of linseed in connection with the yield quantity and quality. In: Fertilization in the 3rd Millenium. Proc. CIEC 12th World Fertilizer Congress, Beijing. China. 146--152.
Izsáki Z., 2002. Az olajlen (Linum usitatissimum L.) szárazanyag-felhalmozása és tápelemfelvétele. Növénytermelés. 53. (Megjelenés alatt)
'Az olajlen (Linum usitatissimum L.) szárazanyag-felhalmozása és tápelemfelvétele ' () 53 Növénytermelés. .