Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 15. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az Imola fajtájú szója szerveinek fontosabb makro- és mikroelem-tartalmára, a tápláltsági állapotot tükrözo levéldiagnosztikai optimumaira, elemfelvételére, a gyomok összetételére, a magtermés minoségére, valamint csírázóképességére. A termohely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20 % agyagot tartalmazott, P és Zn elemekbol gyengén, N és K elemekkel közepesen ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában 128 parcellával. A mutrágyákat pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában alkalmaztuk. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. Fobb eredményeinket az alábbiakban foglaljuk össze: - A N-trágyázás növelte a szója szerveinek N-készletét, valamint a vegetatív részek Mn- és Cu-tartalmát. A Fe-koncentrációt viszont általában mérsékelte. A P-kínálattal látványosan emelkedett a foszfor, valamint csökkent a cink koncentrációja. A vegetatív részek Ca- és Mg-készlete általában ugyancsak emelkedett. A K-kínálattal nagyobb K %, ill. a kationantagonizmus következtében kisebb Ca-, Mg- és Na-tartalom járt együtt. - Az 1 t mag és a hozzá tartozó melléktermés (fajlagos) elemigénye 65-80 kg N, 29-41 kg K2O, 13-21 kg P2O5, 31-34 kg CaO, 13-17 kg MgO, 1-1,2 kg Fe, 80-100 g Mn, 25-50 g Zn, 14-15 g Cu volt. A hazai szaktanácsadásban ajánlott 62 kg N és 9 kg MgO elfogadhatónak minosül, míg a 42 kg CaO 30%-os, az 51 kg K2O 70%-os, a 37 kg P2O5 118%-os túltrágyázásra ösztönözhet hasonló körülmények között. - Az extrém NP-túlsúlyos kezelésekben a szója magtermése a kontrollon mért 2,0 t/ha-ról 1,4 t/ha-ra lecsökkent ebben a száraz évben és a gyomok hasonló mértéku elemfelvétellel bírtak, mint a szója. Sot, a K-, Ca- és Mg-akkumuláció a gyomok hajtásában meghaladta a szója aratáskori felvételét. A K-trágyázás a termést nem befolyásolta. - A mag olajtartalma 23%-ról 19%-ra, a ha-onkénti olajhozam 400 kg-ról 270 kg-ra, a nyersfehérje hozama 800 kg-ról 560 kg-ra esett vissza az NP-túlsúly nyomán. Az olaj 49%-át linolsav, 28%-át olajsav, 10%-át palmitinsav, 7%-át linolensav, 5%-át sztearinsav alkotta. Az NP-trágyázás nyomán nott a sztearin- és linolensav, valamint csökkent az olajsav és linolsav mennyisége. - A N-kínálat a magtermésben minden vizsgált aminosav koncentrációját igazolhatóan növelte. A N-kontrollparcellákon az összes aminosavkészlet 150 g/kg, a maximális N-adagnál kereken 200 g/kg fehérje értéket kaptunk. A N-ellátás javulására kiugróan reagált az arginin, melynek mennyisége csaknem megkétszerezodött a kontrollhoz képest. Az antinutritív anyagként számon tartott fitinsav 1% körüli értékrol 1,5-1,7%-ra emelkedett az extrém NP-trágyá-zással. - A termett mag csírázóképességét a foszfor és kálium kínálata mérsékelte. Trágyázatlan kontrollon az ép csíra aránya 80%-ot, a PK-túlsúly esetén 40%-ot tett ki. A beteg csíra %-a 22-rol 35-re, a rothadt csíra %-a 5-rol 20-ra ugrott az extrém PK-kínálattal. A N-trágyázás részben ellensúlyozta a PK-depressziót, átlagosan 12%-kal növelve az ép csírák arányát.
Keck, J., 1989. Einfluss der Nährstoffversorgung auf die Durchwurzelung des Bodens und die Ertragsbildung am Beispiel Soja. Diplomarbeit. Justus Liebig Univ. Giessen.
Einfluss der Nährstoffversorgung auf die Durchwurzelung des Bodens und die Ertragsbildung am Beispiel Soja. Diplomarbeit , ().
Kádár I. & Márton L., 1999. A szója ásványi tápelemforgalma. Agrokémia és Talajtan. 48. 67--82.
'A szója ásványi tápelemforgalma. ' () 48 Agrokémia és Talajtan. : 67 -82 .
Kádár I. et al., 2003. A szója (Glycine max L. Merr.) műtrágyázása karbonátos csernozjom talajon. I. Növénytermelés. 52. 61--74.
'A szója ( ' () 52 Glycine max : 61 -74 .
Buzás I. et al. (szerk.) 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Fauconnier, D., 1986. Soya. Fertilisers for Yield and Quality. IPI Bulletin No. 9. Worblaufen—Bern. Switzerland.
Hanson, R. G., 1977. Know plant food your soybeans remove. Better Crops. 13--15. Winter.
Izsáki, Z., 1997. Connection between the nutrient supply of the soil as well as the macro- and microelement turnover of soybean (Glycine max L., Merr.). In: Proc. CIEC 11th World Fert. Cong. (Eds.: van Cleemput, O. et al.) 244--249. CIEC. Amsterdam.
Proc. CIEC 11th World Fert. Cong. , () 244 -249 .
Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Növénytermesztők zsebkönyve , ().
Böhm, W., 1976. In situ estimation of root length at natural soil profiles. J. Agric. Sci. 87. 365--368.
'In situ estimation of root length at natural soil profiles. ' () 87 J. Agric. Sci. : 365 -368 .
Izsáki, Z., 1998. Soybean quality as affected by N and P fertilization. In: Proc. Balkan Symposium of Field Crops. 243--246. Novi Sad University. Novi Sad, Yugoslavia.
Proc. Balkan Symposium of Field Crops , () 243 -246 .
Kádár I. & Elek É., 1999. A búza (Triticum aestivum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 48. 677--690.
'A búza ( ' () 48 Triticum aestivum : 677 -690 .
Márton L., Kismányoki T. & Kádár I., 1990. A szója N-ellátottságának és N-forgalmának vizsgálata liziméterekben. Növénytermelés. 39. 55--64.
'A szója N-ellátottságának és N-forgalmának vizsgálata liziméterekben. ' () 39 Növénytermelés. : 55 -64 .
Ohlrogge, A. J. et al., 1968. Fertilizer use on soybeans. In: Changing Patterns in Fertilizer Use. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. 32. 273--296.
'Fertilizer use on soybeans. ' () 32 In: Changing Patterns in Fertilizer Use. Soil Sci. Soc. Amer. Proc. : 273 -296 .