Karbonátos csernozjom vályogtalajon egy mutrágyázási tartamkísérlet 21. évében vizsgáltuk az eltéro NPK-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a Vörös óriás fajtájú sárgarépa (Daucus carota L.) fejlodésére, gyomosodására, termésére, lombjának és gyökerének ásványi összetételére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20% agyagot tartalmazott; N, K, Mg, Mn, Cu elemekkel közepesen, P és Zn elemekkel gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést és 2 ismétlést foglalt magában, összesen 128 parcellával. A mutrágyázás pétisó, szuperfoszfát és kálisó formájában történt. Az 5,5 hó tenyészido alatt 205 mm csapadék hullott mindössze. Fobb eredmények: - Május elején a sárgarépa csupán 3% borítottságot jelzett, vontatottan kelt, míg a gyomborítás (Amaranthus blitoides) 2%-ról 50-60%-ra ugrott az együttes PK-túlsúly nyomán. - A maximális 26-28 t/ha gyökérterméseket a nitrogénnel és foszforral 21 éve nem trágyázott kezelések adták, ahol 80-100 mg/kg ammónium-laktát- (AL-) oldható P2O5-, ill. 200-300 mg/kg AL-K2O-tartalom volt a szántott rétegben. 200 mg/kg AL-P2O5-tartalom felett a termés drasztikusan csökkent, ill. az extrém PK-túltrágyázás nyomán a növény gyakorlatilag kipusztult és a talaj elgyomosodott. - A növény tápláltsági állapota a gyökérképzodés kezdetén vett lomb analízisével jól nyomon követheto, az irodalomban közölt optimum koncentrációk iránymutatóak. Eredményeink szerint ideális a 2-3% N, 0,3-0,4% P, 3-4% K, 1-3 mg/g NO3-N, valamint az 5-10 N/P, 0,5-1,0 N/K, 8-13 K/P és a 80-150 P/Zn aránya a légszáraz lombban. - A N-trágyázás növelte a növényi szervek N-, NO3-N-, Mn-, ill. mérsékelte a S-, Ba- és Mo-készletét. A P-kínálattal emelkedett a P-, Sr-, Mo- és Cd-, ill. csökkent a Zn-, Cu-, Fe- és Al-koncentráció. A K-kínálattal nott a K, valamint igazolhatóan süllyedt az egyéb vizsgált elemek (N, Ca, Mg, Na, Sr, B, Ni, Cr és Cd) mennyisége a lombban és a gyökérben. - A betakarításkori 8 t/ha lomb + 24 t/ha gyökér, azaz 32 t/ha friss terméssel a sárgarépa 113 kg K, 90 kg N, 89 kg Ca, 21 kg Na, 18 kg Mg, 15 kg P, 12 kg S, 2-3 kg Fe és Al, 411 g Mn, 272 g Sr, 160 g Ba, 129 g B, 111 g Zn, 40 g Cu, 8 g Ni, 5 g Cr, 3 g Pb, 1-2 g Co és 0,5 g Cd elemet akkumulált. - A hazai szaktanácsadásban ajánlott 40-15-50-16-16 = N-P2O5-K2O-CaO-MgO fajlagos mutatók, azaz 10 t friss gyökér + a hozzá tartozó lomb elemtartalmának irányszámai, összességükben megerosítést nyertek kísérletünkben. Kivételt a kísérletben mért extrém fajlagos CaO érték jelenthet, mely a meszes termohelyre és az aszályos évjáratra vezetheto vissza.
Láng G., 1976. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Buzás I. et al. (szerk.) 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Cserháti S., 1901. Általános és különleges növénytermelés. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.
Cserni, I., Prohászka, K. & Patócs, I. 1989. The effect of different N-doses on the changes in the nitrate, sugar and carotene contents of carrot. Acta Agron. Hung. 38. 341--348.
'The effect of different N-doses on the changes in the nitrate, sugar and carotene contents of carrot. ' () 38 Acta Agron. Hung. : 341 -348 .
Cserni I., Prohászka K. & Vidéki L., 1983. A sárgarépa tápanyag-gazdálkodásának tanulmányozása tenyészedény-kísérletekben. Zöldségterm. Kut. Int. Bulletin No. 7. 16. 95--107.
'A sárgarépa tápanyag-gazdálkodásának tanulmányozása tenyészedény-kísérletekben. ' () 16 Zöldségterm. Kut. Int. Bulletin No. 7. : 95 -107 .
Finck, A., 1982. Fertilizers and Fertilization. Verlag Chemie. Weinheim, Deerfield Beach Florida, Basel.
Fertilizers and Fertilization , ().
Grábner E., 1948. Szántóföldi növénytermesztés. III. Átdolgozott és bővített kiadás. Pátria Nyomda. Budapest.
Kádár I. & Elek É., 1999. A búza (Triticum aestivum L.) műtrágyázása karbonátos vályog csernozjom talajon. Növénytermelés. 48. 647--661.
'A búza ( ' () 48 Triticum aestivum : 647 -661 .
Kádár I., Radics L. & Daood, H., 2000. Mikroelem-terhelés hatása a sárgarépa termésére karbonátos csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan. 49. 427--446.
'Mikroelem-terhelés hatása a sárgarépa termésére karbonátos csernozjom talajon. ' () 49 Agrokémia és Talajtan. : 427 -446 .
Lehoczky É., 1994. A gyomnövények és a kultúrnövények versengése a tápanyagokért. In: Trágyázási kutatások. (Szerk.: Debreczeni B. & Debreczeni B.-né) 355--360 Akadémiai Kiadó. Budapest.
Trágyázási kutatások , () 355 -360 .
Lehoczky É., Debreczeni B.-né & Karamán J., 1988. Az őszi búza és néhány gyomnövény tápanyagtartalmának és felvételének vizsgálata üzemi táblákon. Növénytermelés. 37. 115--123.
'Az őszi búza és néhány gyomnövény tápanyagtartalmának és felvételének vizsgálata üzemi táblákon. ' () 37 Növénytermelés. : 115 -123 .
Prjanisnyikov, D. N., 1965. Csasztnoe zemledelie. Izbrannüe szocsinenija. II. Izdatel'sztvo „Kolosz”. Moszkva.
Radics L., 1994. Szántóföldi növénytermesztéstan. KÉE Kertészeti Kar. Budapest.
Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Növénytermesztők zsebkönyve , ().
Bergmann, W. & Neubert, P., 1976. Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena.
Pflanzendiagnose und Pflanzenanalyse , ().
Brückner, U., 1986. Nährstoffversorgung von Möhren. Gemüse. 22. 58--60.
'Nährstoffversorgung von Möhren. ' () 22 Gemüse. : 58 -60 .
Balázs S. (szerk.) 1994. Zöldségtermesztők kézikönyve. 2. javított kiadás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Zöldségtermesztők kézikönyve. 2. javított kiadás , ().
Bergmann, W., 1992. Nutritional Disorders of Plants. Gustav Fischer Verlag. Jena—Stuttgart—New York.
Nutritional Disorders of Plants , ().