A reológiai módszer alkalmasnak bizonyult különbözo talajösszetevok (szervesanyag-, CaCO3- és agyagtartalom) aggregátum-stabilitásra gyakorolt hatásának megítélésében. A reológiával kapott eredmények közvetlen, és értékekben kifejezett információt nyújtanak a részecskék között fennálló erokrol. Jól ismert, hogy a szerves anyag mennyiségének fontos szerepe van a kedvezo talajszerkezet kialakulásában, amely egészséges talajbiológiai állapotot is eredményez. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy nagy gyakorisággal az eredetileg jó szerkezettel rendelkezo mezoségi talajaink szántott szintjének szerkezete a muvelés hatására leromlott (2. ábra) (Stefanovits, 1992). Reológiai méréseink alátámasztják azt a feltételezést, hogy a szerves anyag által kialakított szerkezet nagyon érzékeny a bolygatásra. Into jelnek tartjuk, hogy méréseink során nem tapasztaltunk szerkezeti újraépülést ezekben a mintákban. A feltételek és az idotényezo természetes viszonyok között különbözo, de elmondhatjuk, hogy tapasztalataink szerint természetes körülmények között sem észleltünk szerkezeti regenerálódást, elporosodott, tömodött talajaink esetében. Ha egyéb kötoanyagok (agyagásványok, kalcium-karbonát) dominálnak a szerkezet kialakításában, úgy tapasztalható regenerálódás a szerkezeti hálózatban. Ennek valószínuleg egyszeru, a részecskék koagulációját meghatározó kolloidkémiai magyarázata van. A szerves anyag által meghatározott szerkezeti hálózat azonban nem egyszeruen kolloidkémiai, rövid ideju folyamatok eredménye, hanem a talaj szerves anyaga érzékeny szerkezetének és annak az ásványi részekkel felépült bonyolult kapcsolatáról van szó. Mivel e kapcsolatok évszázadok alatt és nagymértékben biológiai folyamatok által is meghatározottan alakulnak ki, fontos ennek kello súllyal való értékelése és a megfelelo, a szerkezetet kevésbé romboló agrotechnikai muveletek megválasztása. A bemutatott reológiai mérések ígéretesek a szerkezeti stabilitás (elsosorban mikroszerkezeti) értékadásában. Ennek egy-egy talajra vonatkozó változása fontos indikátora lehet más degradációs folyamatok elorejelzésében. Az erózió egyik mozzanata például az aggregátumok közötti kapcsolat megszunése. Ennek alapján a reológiai mutatók az erózióbecslo modellekben is felhasználásra kerülhetnek.
Barnes, H. A., Hutton, J. F. & Walters, K., 1989. An Introduction to Rheology. Elsevier. Amsterdam—Oxford—New York—Tokyo.
An Introduction to Rheology , ().
Buzás I. (szerk.), 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai—kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
di Gléria J. et al., 1957. Talajfizika és talajkolloidika. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Talajfizika és talajkolloidika , ().
FAO/ISRIC/ISSS, 1998. World Reference Base for Soil Resources. World Soil Resources Report. No. 84. FAO. Rome.
World Reference Base for Soil Resources , ().
Marosi S. & Somogyi S., 1990. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.
Magyarország kistájainak katasztere , ().
Minkin, M. et al., 1975. Udelnaja mosnoszty predelnovo razruzsenija sztrukturü pocsv. Pocsvovedenie. (5) 62--67.
Tombácz, E. et al., 1989. Influence of the exchangeable cations on stability and reological properties of montmorillonite suspension. Colloid Polym. Sc. 267. 1016--1025.
'Influence of the exchangeable cations on stability and reological properties of montmorillonite suspension. ' () 267 Colloid Polym. Sc. : 1016 -1025 .
Babarczy J. & Sárosi E., 1952. Szőlőtalajok kötöttségének vizsgálata farionográffal. Agrokémia és Talajtan. 1. 511--522.
'Szőlőtalajok kötöttségének vizsgálata farionográffal. ' () 1 Agrokémia és Talajtan. : 511 -522 .
Nelson, D. W. & Sommers, L. E., 1982. Total carbon, organic carbon, and organic matter. In: Methods of Soil Analysis. Part 3. Chemical Methods. (Eds.: Sparks, D. L. et al.) 2nd edition. 964--1010. ASA--SSSA. Madison.
Methods of Soil Analysis. Part 3. Chemical Methods , () 964 -1010 .
Sukle, P., 1976. Rheologicseszkije problemü mechaniki gruntov. Moszkva. Sztorj Izdat.
Rheologicseszkije problemü mechaniki gruntov , ().
Steffe, J. F., 1996. Rheological Methods in Food Process Engineering. 2nd edition. Freeman Press. East Lansing, USA.
Rheological Methods in Food Process Engineering , ().
Stefanovits P., 1956. Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Magyarország talajai , ().
Stefanovits P., 1992. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Talajtan , ().
Szántó F., 1987. Kolloidkémia alapjai. Gondolat. Budapest.
Kolloidkémia alapjai , ().
Zrínyi M., 2003. Kislexikon. Mindentudás Egyeteme, Budapest.
Kislexikon , ().
http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20030117kislexikon.html