View More View Less
  • 1 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • 2 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék Gödöllő
  • 3 Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék Gödöllő
  • 4 Szegedi Tudományegyetem, Kolloidkémiai Tanszék Szeged
Restricted access

Purchase article

USD  $25.00

1 year subscription (Individual Only)

USD  $184.00

A reológiai módszer alkalmasnak bizonyult különbözo talajösszetevok (szervesanyag-, CaCO3- és agyagtartalom) aggregátum-stabilitásra gyakorolt hatásának megítélésében. A reológiával kapott eredmények közvetlen, és értékekben kifejezett információt nyújtanak a részecskék között fennálló erokrol.  Jól ismert, hogy a szerves anyag mennyiségének fontos szerepe van a kedvezo talajszerkezet kialakulásában, amely egészséges talajbiológiai állapotot is eredményez. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy nagy gyakorisággal az eredetileg jó szerkezettel rendelkezo mezoségi talajaink szántott szintjének szerkezete a muvelés hatására leromlott (2. ábra) (Stefanovits, 1992). Reológiai méréseink alátámasztják azt a feltételezést, hogy a szerves anyag által kialakított szerkezet nagyon érzékeny a bolygatásra. Into jelnek tartjuk, hogy méréseink során nem tapasztaltunk szerkezeti újraépülést ezekben a mintákban. A feltételek és az idotényezo természetes viszonyok között különbözo, de elmondhatjuk, hogy tapasztalataink szerint természetes körülmények között sem észleltünk szerkezeti regenerálódást, elporosodott, tömodött talajaink esetében.  Ha egyéb kötoanyagok (agyagásványok, kalcium-karbonát) dominálnak a szerkezet kialakításában, úgy tapasztalható regenerálódás a szerkezeti hálózatban. Ennek valószínuleg egyszeru, a részecskék koagulációját meghatározó kolloidkémiai magyarázata van. A szerves anyag által meghatározott szerkezeti hálózat azonban nem egyszeruen kolloidkémiai, rövid ideju folyamatok eredménye, hanem a talaj szerves anyaga érzékeny szerkezetének és annak az ásványi részekkel felépült bonyolult kapcsolatáról van szó. Mivel e kapcsolatok évszázadok alatt és nagymértékben biológiai folyamatok által is meghatározottan alakulnak ki, fontos ennek kello súllyal való értékelése és a megfelelo, a szerkezetet kevésbé romboló agrotechnikai muveletek megválasztása.  A bemutatott reológiai mérések ígéretesek a szerkezeti stabilitás (elsosorban mikroszerkezeti) értékadásában. Ennek egy-egy talajra vonatkozó változása fontos indikátora lehet más degradációs folyamatok elorejelzésében. Az erózió egyik mozzanata például az aggregátumok közötti kapcsolat megszunése. Ennek alapján a reológiai mutatók az erózióbecslo modellekben is felhasználásra kerülhetnek.

  • Barnes, H. A., Hutton, J. F. & Walters, K., 1989. An Introduction to Rheology. Elsevier. Amsterdam—Oxford—New York—Tokyo.

    An Introduction to Rheology , ().

  • Buzás I. (szerk.), 1988. Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. A talajok fizikai—kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

  • di Gléria J. et al., 1957. Talajfizika és talajkolloidika. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    Talajfizika és talajkolloidika , ().

  • FAO/ISRIC/ISSS, 1998. World Reference Base for Soil Resources. World Soil Resources Report. No. 84. FAO. Rome.

    World Reference Base for Soil Resources , ().

  • Marosi S. & Somogyi S., 1990. Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest.

    Magyarország kistájainak katasztere , ().

  • Minkin, M. et al., 1975. Udelnaja mosnoszty predelnovo razruzsenija sztrukturü pocsv. Pocsvovedenie. (5) 62--67.

  • Tombácz, E. et al., 1989. Influence of the exchangeable cations on stability and reological properties of montmorillonite suspension. Colloid Polym. Sc. 267. 1016--1025.

    'Influence of the exchangeable cations on stability and reological properties of montmorillonite suspension. ' () 267 Colloid Polym. Sc. : 1016 -1025.

    • Search Google Scholar
  • Babarczy J. & Sárosi E., 1952. Szőlőtalajok kötöttségének vizsgálata farionográffal. Agrokémia és Talajtan. 1. 511--522.

    'Szőlőtalajok kötöttségének vizsgálata farionográffal. ' () 1 Agrokémia és Talajtan. : 511 -522.

    • Search Google Scholar
  • Nelson, D. W. & Sommers, L. E., 1982. Total carbon, organic carbon, and organic matter. In: Methods of Soil Analysis. Part 3. Chemical Methods. (Eds.: Sparks, D. L. et al.) 2nd edition. 964--1010. ASA--SSSA. Madison.

    Methods of Soil Analysis. Part 3. Chemical Methods , () 964 -1010.

  • Sukle, P., 1976. Rheologicseszkije problemü mechaniki gruntov. Moszkva. Sztorj Izdat.

    Rheologicseszkije problemü mechaniki gruntov , ().

  • Steffe, J. F., 1996. Rheological Methods in Food Process Engineering. 2nd edition. Freeman Press. East Lansing, USA.

    Rheological Methods in Food Process Engineering , ().

  • Stefanovits P., 1956. Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó. Budapest.

    Magyarország talajai , ().

  • Stefanovits P., 1992. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

    Talajtan , ().

  • Szántó F., 1987. Kolloidkémia alapjai. Gondolat. Budapest.

    Kolloidkémia alapjai , ().

  • Zrínyi M., 2003. Kislexikon. Mindentudás Egyeteme, Budapest.

    Kislexikon , ().

  • http://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/zrinyi/20030117kislexikon.html

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2020 0 4 0
Jul 2020 2 0 0
Aug 2020 4 0 0
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 7 0 0
Nov 2020 1 4 1
Dec 2020 0 0 0