Löszön kialakult karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy mutrágyázási tartamkísérlet 25. és 26. évében vizsgáltuk az eltéro N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az olaszperje (Barmultra fajta) fejlodésére, termésére, takarmányértékére, valamint a talaj oldható elemkészletére. A termohely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minosült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 1998. és 1999. években a lehullott csapadék mennyisége és eloszlása kedvezo volt: 1998-ban 682 mm, 1999. elso félévében 432 mm eso esett, mely a sokévi átlagot 20-30%-kal meghaladta. Fobb eredményeink: - N-trágyázás nyomán a tavasszal mért 0-60 cm-es talajréteg NO3-N-készlete közel ötszörösére emelkedett. Kis mértékben nott az oldható Na-készlet is a szántott rétegben. P-trágyázással az oldható P-tartalom, K-trágyázással az oldható K-tartalom háromszorozódott meg mindkét módszerrel mérve (Egnér et al., 1960; Lakanen & Erviö, 1971). Az alkalmazott szuperfoszfátok 2% körüli Sr-tartalma igazolhatóan növelte a szántott réteg oldható Sr-készletét is. - Az olaszperje érdemi K-hatásokat nem mutatott ezen a káliummal közepesen ellátott vályogtalajon. A korai fejlodési stádiumban virágzás elott viszont kifejezett NP-hatások jelentkeztek: megkétszerezodött a növényborítottság és a növények átlagos magassága a 300 kg/ha/év N-adag és a 173 mg/kg AL-P2O5-ellátottsági szinteken a kontrollhoz viszonyítva. - Az 1. évben virágzás idején a 200 kg/ha/év feletti N-adagolás már igazolható terméstöbbleteket nem eredményezett, hasonlóképpen a 173 mg/kg AL-P2O5-ellátottság sem. Az együttes NP-trágyázással a kontrollhoz viszonyított zöldtömeg 17 t/ha-ról 40 t/ha körüli, a széna 3,8 t/ha-ról 7,0 körüli mennyiségre nott. - A 2. évben mérséklodtek vagy eltuntek a P-hatások. Az olaszperje idovel képes volt kielégíteni P-igényét P-trágyázás nélkül is ezen a foszforral gyengén ellátott talajon. Ezzel szemben a talaj N-szolgáltatása drasztikusan lecsökkent. A N-kontroll talajon 2,6 t/ha, a 200 kg/ha/év kezelésben 12 t/ha széna termett. - Érés idején az olaszperje elveszítette légszáraz tömegének több mint felét a leszáradó és lehulló lombbal, különösen a nitrogénnel boségesen ellátott kezelésben. A legnagyobb terméseket a 2. évben virágzáskor kaptuk. A légszáraz anyag %-a nott a növény korával és egyre kifejezettebben csökkent a N-trágyázással, ellensúlyozva az elöregedés folyamatait. - A fajlagos hatékonyság tekintetében leggazdaságosabbnak a 100 kg/ha/év N-adag bizonyult, az elso évben 1,3 t/ha, a 2. évben 7,4 t/ha szénatöbblettel. Minden kg felhasznált nitrogénre az 1. évben 110 kg zöld-, ill. 13 kg széna-, míg a 2. évben 220 kg zöld-, ill. 74 kg szénatöbblet jutott. - A takarmány minoségét döntoen a N-trágyázás módosította, bár a hamu mennyiségét a K-trágyázás is növelte. A nyersfehérje %-át megkétszerezte a N-túlsúly, közelítve a lucernaliszt összetételéhez. Igazolhatóan nott a nyersrost, ill. csökkent a N-mentes kivonható anyag mennyisége. Ami az 1. évben virágzáskor mért hozamokat illeti, a nyerszsír, hamu, nyersfehérje, nyersrost és N-mentes kivonható anyag 170, 550, 1280, 1600 és 2300 kg/ha maximális értéket ért el.
Nagy Z., 2001. Olaszperje adja a biztos tömegtakarmányt. Agrofórum. 12. (10) 22--24.
'Olaszperje adja a biztos tömegtakarmányt. ' () 12 Agrofórum. .
Prjanisnyikov, D. N., 1965. Csasztnoe zemledelije. Izbrannüe szocsinenija. II. Izdatel'sztvo „Kolosz”. Moszkva.
Csasztnoe zemledelije. Izbrannüe szocsinenija. II , ().
Egnér, H., Riehm, H. & Domingo, W. R., 1960. Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. II. K. Lantbr. Högsk. Ann. 26. 199--215.
'Untersuchungen über die chemische Bodenanalyse als Grundlage für die Beurteilung des Nährstoffzustandes der Böden. ' () 26 II. K. Lantbr. Högsk. Ann. : 199 -215 .
Finck, A., 1982. Fertilizers and Fertilization. Verlag Chemie. Deerfield Beach, Florida—Basel.
Fertilizers and Fertilization , ().
Geisler, G., 1988. Pflanzenbau. 2. Auflage. Paul Parey. Berlin—Hamburg.
Pflanzenbau , ().
Gruber F., 1960. Rét és legelő. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Kádár I. & Elek É., 1999. (Triticum aestivum L.) ásványi táplálása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés. 48. 311--322.
'( ' () 48 Triticum aestivum : 311 -322 .
Lakanen, E. & Erviö, R., 1971. A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. Acta Agr. Fenn. 123. 223--232.
'A comparison of eight extractants for the determination of plant available microelements in soils. ' () 123 Acta Agr. Fenn. : 223 -232 .
Cooke, G. W., 1965. Trágyázás és jövedelmező gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Trágyázás és jövedelmező gazdálkodás , ().
Cserháti S., 1901. Általános és különleges növénytermelés. II. kötet. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.
Szabó J., 1977. Gyepgazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Gyepgazdálkodás , ().
Antal J., 1987. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Növénytermesztők zsebkönyve , ().
Balás Á., 1889. Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés. II. Czéh Sándor-féle Könyvnyomda. Magyar-Óvár.
Bocz E., 1976. Trágyázási útmutató. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Trágyázási útmutató , ().
Buzás I. et al. (szerk.), 1979. Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ. Budapest.
Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer , ().